192922. lajstromszámú szabadalom • Eljárás környezetet károsító hatású folyadékok kezelésére
2 192922 3 A találmány tárgya eljárás folyékony olajtartalmú hulladékok, Így hűtő-kenő folyadékok, olaj emulziók, egyéb olajtartalmú szennyvizek, kezelésére abból a célból, hogy az olajos emulziót megbontsuk és olyan szilárd és folyékony fázist hozzunk létre, amely a környezetet már nem károsítja. Ismeretes, hogy a fémmegmunkáló iparban használatos hűtő-kenő folyadékok, az egyéb ipari olaj emulziók előnyös tulajdonságaik elvesztése, vagyis kimerülésük után, magas olaj- és szerves oldószer tartalmuk miatt a környezetre, különösen az élővilágra rendkívül veszélyesek. Hasonló módon károsak a környezetre az ipar és a mezőgazdaság különböző területein keletkező olajtartalmú folyadékok. Ezek környezetet károsító hatásának megszüntetésére számos eljárás ismeretes. Az egyik legismertebb eljárás szerint a kimerült folyadékhoz csapadékképző vas-sót és szükség szerinti mennyiségben gyenge lúgot adagolnak, mellyel beállítják a folyadék pH-értékét. A vas-sóból keletkező felületaktív vas-hidroxid csapadék megköti az olaj és az oldószer nagy részét. A vas-hidroxidot ülepitéssel és/vagy szűréssel választják le a vízről. Az eljárás hátránya, hogy a kezelés időigényes, csak mintegy 2-3 tömeg% olajat tartalmazó folyadékok olajmentesitésére alkalmazható, valamint a környezetet károsító hatású olajos iszap keletkezik. A másik eljárás szerint a kimerült folyadékot tömény sav adagolásával szétválasztják olaj-oldószer-viz fázisokra, a kivált olajat a víz felszínére úsztatják és ott öszszegyűjtik. Az oldószer-vlz fázishoz ezek után csapadékképző anyagot [pl. vas(II)-szulfátot, vagy alumíniumszulfátot] és a pH beállításához szükséges lúgot adagolnak. A csapadékképző anyagból kialakuló fémhidroxidot felületaktív tulajdonságaiknál fogva az olaj és az oldószer jelentős részét felületükön megkötik. A keletkezett csapadékot a víztől ülepitéssel és/vagy szűréssel elválasztják. Az eljárás hátrányos tulajdonsága, hogy a savazás 12-24 órát vesz igénybe, tehát nagyon időigényes, csak közepes töménységű (2-5%) folyadékok olajtartalmának eltávolítására alkalmas, végül, hogy a környezetet károsító hatású olajos iszap keletkezik. Ismert olyan eljárásnál is melynél felületaktív tulajdonságú szilárd anyagokat, célszerűen kovaföldet, különböző anyagféleségeket, vagy betonitot, továbbá lúgosító anyagokat, célszerű mész-hidrátot, vagy trinátrium-foszfátot, valamint csapadékképző anyagokat, célszerűen vas(II)-szulfátot, vagy alumínium-szulfátot adagolnak az olajtartalmú folyadékokba. A kimerült folyadékot és a beadagolt vegyszereket, erőteljesen összekeverik, eközben a felületaktív anyagok és olajat és az oldószerek jelentős részét a felületükön megkötik. A csapadékot és a vizet ülepitéssel és/vagy szűréssel egymástól szétválasztják, ekkor viszonylag tiszta folyadék és a környezetet károsító hatású iszap keletkezik. Ez utóbbi termék keletkezése az ismert eljárás hátránya. További hátrányos tulajdonsága magas költségigényében rejlik. Az 1 517 628. ljsz-ú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírás olyan eljárást ismertet, amelynél olajos vizek olajszennyeződését szénpor és alumínium-szulfát adagolásával távolitják el. Az eljárás eredményeként olajos iszapot nyernek, amelyet elégetéssel semmisítenek meg. A 4 018 679. ljsz-ú egyesült államokbeli szabadalmi leírásból kitűnik, hogy szennyvizek olajtartalmát mész és felületaktív anyag hozzáadásával különítik el. Az olajos iszapot ezután szűréssel választják el. Ismert olyan eljárás is, mely szerint a kimerült olajtartalmú folyadékhoz építési cementet, csapadékképző fémsót és anionos polielektrolitot adagolnak, az így létrejött keveréket intenzíven keverik, a.mig a környezetre már nem veszélyes iszap, valamint viszonylag tiszta viz keletkezik. Az eljárás hátrányos tulajdonsága, hogy a diszperziót rendkívüli mértékben stabilizáló hatású szerves oldószerekből a kezelés után még jelentős mennyiség marad a tisztított vízben, így a tisztított víz a környezetet kis mértékben károsító hatású marad. A 4 061 724. lajsz-ú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás olyan eljárást mutat be, amelynél felületaktiv anyaggal kezelt szilicium-dioxid adszorbenst alkalmaznak szennyvíz kezelésére. Az ismertetett eljárások hátránya az, hogy egyrészt olyan olajos iszap keletkezik, amely szennyezi a környezetet, Így megsemmisítése leginkább égetéssel történhet - másrészt a keletkező vizes fázis is tartalmaz környezetet szennyező anyagokat. Kísérleteink során azt találtuk, hogy ha olajtartalmú folyadékok kezelésénél adszorbensként 0,5-8 tőmeg% olajat, vizet és homokot tartalmazó, gépjármű mosásnál keletkező, vagy ehhez hasonló, olajos iszapot alkalmazunk, továbbá az olajos hulladékot a kezelés megkezdésekor vízzel tömegének 2,8-4,5 szeresére hígítjuk és csak ezután kezeljük vegyszerekkel, szerves flokkulánsokkal olyan iszap és folyékony fázist kapunk, amely egymástól könnyen elválaszthatók és a környezetet már nem szennyezik. Eljárásunk jelentős előnye éppen az, hogy adszorbensként olajos iszapot alkalmazva, egyszerre két hulladék anyagot tudunk környezetre ártalmatlan anyaggá alakítani. Az olajos hulladékok kezelésére az iszap adszor— bensen kívül még építési cementet, csapadékképző fémsót, továbbá vas(III )-klorid-szulfátot és szerves flokkulánst is alkalmazunk. Szerves flokkulénsként anionaktiv polimert es adott esetben kemén>itőt, haszná-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
