192922. lajstromszámú szabadalom • Eljárás környezetet károsító hatású folyadékok kezelésére

4 102922 5 lünk mint nagy molekulasúlyé anyagot. A ke­ményítő szerepe az, hogy a keletkező iszap konzisztenciáját szabályozza. Eljárásunkban igen fontos a felsorolt anyagok meghatáro­zott sorrendben történő adagolása. Kezelési eljárásunk eredményeként olyan iszap keletkezik, amely például a mezőgazda­ságban talajjavító anyagként is alkalmazható. Felhasználható azonban biogáz előállítá­sánál a kiindulási anyagokhoz keverve vagy kommunális hulladékanyaggal elegyítve kom­posztáló anyagként. Alkalmazható aszfaltút épitési adalék­ként, tégla-, illetve cserépgyártásban ener­giahordozó segédanyagként. A kezelési eljárásunkban keletkező vizes fázist, amely olajat már egyáltalán nem tar­talmaz, a következő kezelési ciklus higitó fo­lyadékaként használhatjuk. A találmány szerinti eljárásban tehát gyakorlatilag csak szilárd fázis keletkezik (miután a vizes fázist ismételten felhasznál­juk) és ez a szilárd iszap a környezetre már nem káros hatású. Az eljárásunkkal elért meglepő hatást egyrészt a rendkívül aktív adszorbens jelen­létének, másrészt az igen nagy hígításban végzett kezelésnek tulajdonítjuk. Ugyanis a nagyon hig oldatban a keletkező pelyhes fémsó csapadék és polimer flokkuláns rend­kívül vékony, egyenletes bevonatot tud ké­pezni az olaj molekulákon és ez elősegíti a rendkívül intenzív és hatékony adszorbciót. Igen kedvező hatást tudunk elérni, az adott esetben szerves flokkulánsként alkal­mazott, keményítő adagolásával, mivel ez az adalék az iszapszemcséket fellazítja. A keményítő adalékolás azért is előnyős, mert ez az anyag biológiailag könnyen le­­bomlik. Eljárásunkban olajos iszapként, célsze­rűen autómosókban keletkezett, ülepitéssel előállított 0,5-8,0 törne g % olajat, 50-60 törne g % vizet, továbbá homokot tartalmazó olajos iszapot alkalmazunk. A gépjármű mosásakor keletkezett olajos iszapot a találmány szerinti előző kezelési ciklusban nyert iszappal is helyettesíthetjük. Az olajos hulladékot a kezelés megkezdésekor vízzel tömegében mintegy 2,8-4,5-szőrösére kell hígítanunk. A hígításra csapvizet, de célszerűen az előző ciklusban keletkezett vagy egyéb for­rásból származó 0,005-0,1 tömeg* olajtartalmú vizet alkalmazunk. Csapadékképzö fémsóként az eljárásban előnyösen alumínium-szulfátot vagy vas(IÍ)­­-szulfátot használunk. Szerves flokkuláns­ként, a keményítőn kívül, poliakrílsav-, vagy polimetakrüsav fémsót adagolunk. A találmány szerinti eljárásra tehát az jellemző, hogy- 500-900 tömegrész, 5-12 tömeg* olajat tar­talmazó folyékony hulladékot, előnyösen hűtő-kenő folyadékokat, olaj emulziót, ele­gyítünk- 350-500 tömegrész mennyiségű, 0,5-8,0 lö­­meg% olajat, 50-60 tömeg* vizet és 49,5-32 tömeg*-ban főként homokot tartalmazó ola­jos iszappal, az elegyet hígítjuk,- 2100-2600 tömegrész mennyiségű vezetéki vízzel vagy az előző kezelési ciklusból származó, legfeljebb 1 tömeg* olajat tartal­mazó vizzel, illette ezek elegyével, majd folyamatos keverés mellett az alábbi sor­rendben hozzáadunk,- 18-78 tömegrész építési cementet, 21-92 tö­megrész csapadékképzö szervetlen fémsót, előnyösen alumínium-szulfátot, 0,5-1,5 tö­megrész vas(III)-klorid-szulfátot, a keve­rést ezután a folyadék hőmérsékletétől függően, 15-30 percig folytatjuk és alumí­nium-szulfát vagy trinátrium-foszfát ada­golásával a pH-értéket 6,5-6,9 értékre ál­lítjuk be, majd hozzáadunk szerves flok­kulánsként 0,2-0,8 tömegrész poliakrilsav­­vagy plimetakrilsav sót és adott esetben 0,004-0,8 tömegrész keményítőt, a keverést a szerves flokkuláns teljes oldódásáig folytatjuk, ezután a vizes és az iszapfázist elkülönítjük, majd az iszapot viztelenitjük. Az eljárás különös előnyei a kővetkezők:- A kezelési eljárás során csak szilárd fázisú termék keletkezik.- Ez a szilárd termék a mezőgazdaságban a környezet károsodása nélkül felhasználha­tó.- Az olajtartalmú folyadék megbontására egy ugyancsak hulladékanyagnak számitó ad­­szorbenst használunk.- Hígítóvizként az előző ciklusban keletkező vizes fázist alkalmazunk, ezért az eljárás friss víz igénye minimális. A találmány szerinti eljárást a követke­ző kiviteli példákkal mutatjuk be. 1. példa Keverővel ellátott tartályba, beadago­lunk 900 tömegrész hulladék olaj emulziót. Hozzáadagolunk 500 tömegrész, 5 tömeg* ola­jat, 55 tömeg* vizet és 40 tömeg* mennyisé­gű homokot, illetve egyéb anyagot tartalmazó olajos iszapot, amelyet gépjármű mosó szennyvizének ülepítésével nyertünk. A ke­veréket felhígítjuk, állandó keverés mellett- az előző kezelési ciklusból származó 2650 tömegrész mennyiségű 0,05 tömeg* olajat tartalmazó vízzel. Ezután folytonos keverés mellett az alábbi sorrendben beadagolunk a tartályba 70 tömegrész építési cementet, 85 tómegrész kristályos alum nium-szulfátot és 1,3 tömeg­rész folyékony vas(TII)-klorid-szulfátot. A keverést 25 °C-on 25 percig folytat­juk, majd trinátrium-foszfátot., adagolunk az elegyhez, míg annak pH-értéke 6,9 nem lesz. ÍT 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom