192907. lajstromszámú szabadalom • Fungicid hatású növényvédőszer

2 192907 3 A találmány tárgya fungicid hatású nő­­vényvédőszer, amely hatásfokozás céljából ciklodextrint tartalmaz. Az utóbbi időben több közlemény, illetve szabadalom jelent meg, amelynek tárgya ciklodextrinek fel­­használása növényvédöszer formulációkban [Növényvédelem, 19 364 (1983); Szejtli, J.: Cyclodextrins and their Inclusion Complexes, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982.) A molinát (S-etil-N,N-hexametilén-tio­­-karbamát), a bentiokarb[S-(4-klór-benzil)~ -dietil-tiokarbarnát] és a diklórfosz (2,2-di­­klór-vinil-dimetil-foazfát) komplexbe vitelével azt érik el, hogy a hatóanyag illékonyBága nagymértékben lecsökken és ily módon hosz­­szabb időn át megmarad a szer hatékonysága [Mikasa Chemical Industrial Co., japán 8081806 sz. nyilvánosságrahozatali irat (Ró­kái); 2422316 sz. NSZK-beli nyilvánosBágraho­­zatali irat (1974); Acta Chem. Acad. Sei. Hung. 107 195 (1981)). A metil-paration[0,0-dimetil-0-(4-nitro­­-fenil)-foszforotioét) éa a természetes piret­­rinek, illetve pirelroidok ciklodextrinnel tör­ténő komplexbe vitelével a fénnyel illetve oxigénnel szembeni stabilitást lehet nagymér­tékben növelni [Pestic. Sei., 11, 134 (1980); 3 846 551 az. USA szabadalom (1974); Nippon Noyalen Gakkoiahi, 1, 41 (1976); 2, 41 (1977)]. A diklobenil (2,6-diklór-benzonitril) ható­anyag könnyen szublimál, [gy a granulált termékek öeszetapadnak állás közben, ciklo­dextrinnel történő komplexbe vitele ezt meg­gátolja. [5 th Int. Cong. Pesticide Chem. (JUPAC), Kyoto, (1983)). A 2-klór-etán-foszfonsav ciklodextrinnel történő komplexbe vitele azt eredményezi, hogy a növényi sejttel érintkezve az etilén felszabadulása lassú elhúzódó folyamat, ezért hatásosabb mint a nagyon gyors hatású ha­tóanyagból felszabaduló etilén esetében [Acta Chim. Acad. Sei. Hung. 107 231 (1981)]. Az irodalmi adatok alapján azonban nem volt várható az a felismerés, hogy a fungi­­cidek hatékonyságét a ciklodextrin szinergi­­zálná. A találmányunkkal megoldandó feladat olyan ciklodextrint tartalmazó fungicid kom­pozíciók előállitása, melyekben az ismert fungicid hatóanyagok hatását olyan nagymér­tékben szinergizálja a ciklodextrin, hogy azonos dózissal nagyobb hatás érhető el, illetve azonos fungicid hatás eléréséhez lényegesen kisebb hatóanyag dózis elegendő, ami gazdaságosság és környezelkímélés szem­pontjából egyaránt jelentős. A találmány tehát fungicid hatású nő­­vényvédőszer készítmény, amely 3-90 tömegX fungicid hatóanyagot és 1-90 tömeg* ciklo­dextrint tartalmaz adott esetben egyéb, szo­kásosan alkalmazott segédanyagok mellett. A hatóanyag és a ciklodextrin aránya a kompo­zícióban 10 : 1 - 1 : 10, előnyösen 2-5 : 1 lehet. Fungicid hatóanyagként a kővetkező­ket alkalmazhatjuk: benomil: l-(butil-karbamoil)~benz­imidazol-2-il-kar barnát; BCM (karbendazim): 2-(karbometoxí-amino)­­-benzimidazol; metomek án: 1-(3,5-diklór-fenil)-3--(metoxi-metil)-pirrolidin­-2,5-dion; fenarimcl: 2,4,-diklór-«c-(pirimidin--5-il)-difenil-metanol. Ciklod ex trink ént ce-, ű~ és vagy előnyösen 0-ciklodextrint alkalmazhatunk. A fenti ható­anyagok és a ciklodextrin aránya esetenként előnyösen a következő: benomil: ciklodextrin (2-5) : 1 BCM: ciklodextrin (2-5) : 1 metomek Ián: ciklodextrin (1-10) : 1 fenarimol: ciklodextrin (1-10) : (10-1) A '.érgyi készítménnyel történő kezelési eljárás Borán a kezelendő felületre 0,5- -6 kg/ha, előnyösen 1,2-1,6 kg/ha növényvé­­dószert juttatunk ki. A találmányunk alapját képező sziner­­gizmust az alábbi két tényező illetve ezek eredője okozhatja; egyik a ciklodextrinek saját fungisztatikuB hatása, másik a cik­lodextrinek oldékonyságfokozó hatása. A ciklodextrinek fungisztatikus hatását - amiről ezideig az irodalomban közlemény nem jelent meg - az alábbi kísérlet szem­lélteti. Előállítottunk 0,1-0,2-0,5-1,0-2,0-5,0- -10,0-20,0-100,0-200,0-400,0-800,0-1200,0- -1500,0-2000,0-3000,0 ,u/m] béta-ciklodextrint tartalmazó agar táptalajt Petri-csészében. 3 tesztgomba felületi tenyészeteiből micélium korongokat vágtunk ki és ezeket helyeztük a Petri-csészében lévő agar táptalajra. Ter­mosztátban végzett inkubációt követően érté­keltük a telepálmérő növekedését a kontroll tenyészethez viszonyítva, valamint a telepek morfológiáját, illetve a táptalajba történő, a gombét termelte festékanyag diffúzióját. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom