192897. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új metano-szecino[5,4-b]indol származékok előállítására

5 132397 6 után 5 órán át óránként (Tn-Tii) ELAB thermométerrel (typ. TE-3) regisztráltuk. Hexobarbital alvásidő mérés patkányon 50-60 g-os nőstény patkányokat előke­zelés után a) 1 órával, b) 24 órával hexo­­barbitál-Na (Evipan Bayer) 60 mg/kg-os dó­zisaival intravénásán kezeltünk. Az alvás kritériuma a „rathing-reflex" kiesése. Az ébredés kritériuma a reflex visszatérése, az­az a testhelyzet spontán korrekciója. Az al­vásidők átlagát és az átlag szórását számol­tuk ki. Asphyxiás anoxia Az állatokat 16 óráB éheztetÓB után ke­zeltük, majd kezelés után 100 ml-es jól záró­dó üvegekbe helyeztük, a lezárástól az utol­só légzőmozgásig eltelt időt, mint túlélési időt regisztráltuk. Védettnek minősítettük azokat az állatokat, amelyek a kontroll cso­port átlag túlélési idejénél 30%-al hosszabb ideig éltek. Hypobaricus hypoxia 16 órán át éheztetett állatokat kezeltünk az anyagokkal, majd exszikkátorba helyeztük őket. Az exszikkátorban a nyomást 20 sec alatt 170 Hgmm-re csökkentettük, és ettől az időtől kezdve az utolsó légző mozgásig re­gisztráltuk a túlélési időt. Védettnek minő­sítettük azokat az állatokat, amelyek a kont­roll csoport átlagos túlélési idejénél 100X-al tovább éltek. Fájdalomcsillapító hatás mérés 18-22 g-os hím egereknek előkezelés után 1 órával fájdalomingerként 0,6%-os ecet savat adagoltunk intraperitoneálisan 0,3 ml-es volumenben. „Writhing szindróma” gyakoriságát 30 percen ét 10 percenként re­gisztráltuk. A kezelés hatására fellépő vál­tozást a kontroll csoportnál fellépő „Writhing szindróma” gyakoriságának átlagértékeihez viszonyítjuk. Lázcsillapító hatás 160-180 g-os hím patkányoknál hipoter­­miét sör élesztő szuszpenzióval (0,5%-os sör­­élesztő 1%-os gumiarábikum, 0,3 ml volumen­ben) szubkután indukáltunk. Ezt követően 4 óra múlva kezeltük az állatokat a vizsgálandó anyagokkal és az állatok tracheális hőmér­sékletét óránként 4 órán át ELAB therraomé­­terrel {typ. TE-3) regisztráltuk. A lázcsilla­pító hatást azoknak az állatoknak a százalé­kával fejezzük ki, melyeknél a kezelés hatá­sára a hőmérséklet az oldószerrel kezelt kontroll csoport hőmérsékletének átlagánál 1 *’C-al alacsonyabb. Az (I) általános képletú hatóanyagot a gyógyászatban szokásos, parenterális vagy enterális adagolásra alkalmas, nem toxikus, iners, az ilyen készítményekben használatos szilárd vagy folyékony hordozóanyagokkal és/vagy segédanyagokkal összekeverve gyó­gyászati készítményekké alakíthatjuk. Hor­dozóanyagként például vizet, zselatint, lak­­tózt, tejcukrot, keményítőt, pektint, magnézi­­umsztearátot, sztearinsavat, talkumot, növé­nyi olajokat, mint amilyen a földimogyoró olaj, oliva olaj, stb. alkalmazhatunk. A ható­anyagot a szokásos gyógyászati készítmények formájában, például szilárd (gömbölyített vagy szögletes pirula, tabletta, kúp, Btb.) vagy folyékony (például olajos vagy vizes oldat, szuszpenzió, emulzió, szirup, lágy zselatin kapszula, injektálható olajos vagy vizes oldat vagy szuszpenzió stb) alakban készíthetjük ki. A szilárd vivőanyag mennyi­sége széles határok között változhat, előnyö­sen körülbelül 25 mg és 1 g közötti érték. A készítmények adott esetben szokásos gyó­gyászati segédanyagokat, például tartósító­szereket, stabilizálószereket, nedvesítősze­reket, emulgálószereket, az ozmózis nyomás beállítására szolgáló sókat, puffereket, íze­sítőszereket, illatanyagokat stb. is tartal­mazhatnak. A készítmények továbbá adott esetben más gyógyászatiig értékes ismert vegyületeket is tartalmazhatnak anélkül, hogy szinergetikus hatás lépne fel. A készít­ményt előnyösen olyan dózisegységekben ké­szítjük el, melyek magukban foglalják pél­dául az alkotórészeknek a megfelelő készít­ményekké alakításához szükséges szitálását, keverését, granulálását és préselését vagy feloldását. A készítményeket további szokásos gyógyszeripari műveleteknek vethetjük alá (például sterilezés). A találmány szerinti eljárást közelebbről az alábbi kiviteli példák szemléltetik az ol­talmi kör korlátozása nélkül. 1. példa l,2,4,5,6,7,8,9-Oktahidro-7cc-elil-3,7-meta­no-3H-azecino(5,4-b)indol-8cc-karbonitril 12,40 g (34,21 mmol) ltc-eLiilfl-(meziloxi­­-metil)-l,2,3,4,6,7,12,12boc-oktahidro-indolo­­(2,3-a)kinolizint 500 ml vízmentes maetanol­­ban oldunk és az oldatot visszafolyató hűtő alkalmazásával 25 percen át forraljuk. Az ol­dathoz ezután 12,40 g (252,98 mmol) nátrium­­-cianidot adunk és n reakcióelegyet további 27 órán át forraljuk. A reakció befejeztével a kapott oldatot vákuumban szárazra pároljuk, a maradékot 500 ml vízben szuszpendáljuk éB háromszor 100 ml diklór-metánnal extraháljuk. A szer­ves oldatokat egyesítjük, szilárd vízmentes magnézium-szulfáttal szárítjuk, szűrjük, a szűrletet szárazra pároljuk. A párlási mara­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom