192876. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az 5-ös helyzetben helyettesített 5,10-dihidro-11H-dibenzo-[b,e] [1,4]-diazepin 11-on származékok és az azokat tartalmazó gyógyszerek előállítására

3 192876 A találmány tárgya eljárás új, 5-ös helyzetben ezubsztituált 5,10-dihidro-llH-di­­benzo[b,e][l,4]diazepin-ll-on-szárinazékok és az azokat tartalmazó gyógyszerkészítmények elóéllítáaára. Az új vegyületek az (1) általá­nos képletnek felelnek meg. Az (I) általános képletben R» jelentése hidrogén- vagy klór­atom, R» jelentése hidrogénatom vagy me­­tilcsoport. R» jelentése hidrogénatom, melil­­vagy 2-hidroxi-etil-csoport, R« jelentése 2-hidroxi-etil-csoport, morfolino- kar bonil-metil-c söpört vagy 2-acetil-amino-etil-csoport, vagy R* és R« a kapcsolódó nitrogénatommal együtt piperaz in oc so portot alkot, amely az iminocsoportban 2-fura­­nil-karbonil-, acetil- vagy 3,4,5- -trimetoxi-benzoil-caoporttal azubsztituálva van, éa A jelentése -CH*-, -CHiCH*- vagy -CH(CH»)- képletű csoport vagy vegyi kötés. A találmány az (I) általános képletű ve­gyietek fiziológiailag elfogadható savad dici­­ós sóira is kiterjed. Az'XI) általános képletű vegyületeknek kiváló fekély elleni hatása, valamint az emésztőnedv képződését gátló hatása van. Fekélyek elleni és a gyomorsav képző­dését gátló hatással rendelkező, 5-ós hely­zetben szubsztituált llH-dibenzo(b,e][l,4]­­-diazepin-ll-on-származékok (20 22 790, 20 65 570, 19 36 670, 17 95 176, 19 31 487 az. NSZK-beli közzétételi irat; 44 989 sz. európai szabadalmi leírás, 3 028 001 bz. NSZK-beli közrebocsátás! leírás), valamint ll-es hely­zetben szubsztituált 5,6-dihidro-llH-pirido­­[2,3-b ][ l,4]-benzodiazepm-6-on-származéko k (pl. piperezin; 135 490 sz. NDK-beli szabadal­mi leírás) ismertek. Mellékhatásaik (pl. mid­­raitikus hatás) csekélyek vagy egyáltalán nincsenek. A találmány célkitűzése új, 5-ös hely­zetben Bzubsztituált, értékes gyógyászati ha­tással rendelkező 5,10-dihidro-llH-diben­­zo[b,e][l,4]diazepin-ll-on-származékok, vala­mint szervetlen vagy szerves savakkal kép­zett savaddíciós sóik előállítása volt. A találmány szerint előállított vegyüle­teknek főleg fekélyek elleni hatása, valamint az emésztőnedv képződését gátló hatása van. Az alábbi új vegyületek hatását az im­­mobilizációs fekély, valamint a fenilbutazon­­nal kiváltott fekély modellkísérletekben vizs­gáltuk, továbbá meghatároztuk a vegyületek midriatikus hatását és akut toxicitását, és a kapott értékeket a pirezepin és atropin re­ferencia anyagok hatásával hasonlítottuk össze. A A 8-klór-5,10-d ihid ro-5-[ bisz( 2-hidroxi­­-e til)-amino-ace ti 1)-1 lH-dibenzo[b,e]­­( l,4]diazepin-ll-on, B 5,10-dihidro-5-[bisz(2-hidroxi-elil)-ami­­no-acetil]-llH-dibenzo[b,e)diazepin-l 1- -on, C 5,10-dihidro-5-{2-[4-(/2-furanil/-karbo­­nil)-l-piperazinil]-acetil)-llH-dibenzo­­[b,e][l,4]diazepin-ll-on, D 8-Klór-5,10-dihidro-5-{2-[4-(/2-furanil/­­-karbonil)-l-piperazinil]-acelil}-10-melil­­-llH-dibenzo-[b,e][l,4]-diazepin-ll-on, E 5,10-dihidro-10-metil-5-[bisz(2-hidroxi­­-elil)-amino-acetil]-ll-dibenzo(b,e](l,4]­­diazepin-ll-on. A stresszel kiváltott gyomorfekély kép­ződésére kifejtett gátló hatást D.A. Brodie (Gastroenterology 38 (I960)] módszerével 150-180 g súlyú nőnemű patkányokon (VEB Vereuchstierproduktion Schönwald intézetből) határoztuk meg. A kísérlet előtt az állatokat 48 órán keresztül éheztettük, tetszőleges vízfogyasztás mellett. A vizsgálandó vegyüle­­teket közvetlenül a kísérlet előtt p.o. szon­dán keresztül adagoltuk. Az immobilizációt gipszkötésekkel idéztük elő. A 18 órás kísér­let alatt a helyiség hőmérséklete állandóan 20 *C volt. A kísérlet befejeztével az állato­kat éterrel megöltük, a gyomrot kivettük, a kis ív mentén felvágtuk, ée a mirigyéé nyál­kahártyán észlelhető roncsolások szamát és hosszát összehasonlítottuk a kontrollcsoport leletével. A statisztikai kiértékeléshez a reg­ressziós probit elemzést alkalmaztuk. A fenilbutazonnal kiváltott gyomorfe­kélyre kifejtett gátló hatást Beattie és mun­katársai [Arzneimittelforschung 29 (1979), 1812] módosított módszerével vizsgáltuk saját tenyésztésből származó, 150-180 g súlyú nő­nemű patkányokon. A kísérlet előtt az állato­kat 24 órán át éheztettük, tetszőleges vízfo­gyasztás mellett. A kísérlet alatt a klimatizált helyiség hőmérséklete 22-23 °C volt. A pat­kányoknak két napon át reggel 7 órakor 150 mg/kg mennyiségben fenilbutazont ad­tunk be (s.c.), fél órával korábban a teszt­­vegyületet applikáltuk perorálisan. Az utolsó fenilbutazon-injekció után 6 órával az állato­kat tarkóra mért ütéssel megöltük, a gyomrot kivettük, s kis ív mentén felvágtuk, és a nyálkahártyán észlelhető roncsolások számét és hosszát kiértékeltük. A szembogár méretére kifejteit hatást 18-23 g súlyú, nőnemű egereken vizsgáltuk R. Pulewa [Bxp. Pathol. Pharmakol. 167, 307 (1932)] módszerével. A hatóanyag p.o. vég­zett beadása után 30, 60, 90, 120, 180 és 240 perccel a szembogár méretét meghatároztuk, és e kiindulási állapotot 1-nek véve az x­­-szeres változást kiszámítottuk. EDj-nak a dózist nevezzük, amelynek alkalmazása mel­lett a pupilla mérete a kiindulási méret há­romszorosa. Az akut toxieilást 18-23 g súlyú egere­ken mértük, dózisonként 5-5 hímnemű és 5-5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom