192875. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-piridin-tiol-származékok előállítására

3 192875 4 A találmány tárgya eljárás új 2-piridin­­-tiol-származékok előállítására. Közelebbről, a találmány olyan új, (I) általános képletü 2- -piridin-tiol-származékok és savaddíciós sóik előállítására vonatkozik, amelyek képletében R jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport, Z adott esetben halogénatommal vagy két 1-4 szénatomos alkilcsoporttal helyettesített fenilcsoportot jelent, R1 és R2 jelentése hidrogénatom, 1-4 szén­atomos alkilcsoport, vagy egy R-C-0 általános képletü csoport, ahol R a fenti jelentésű, és a -C-Z szubsztituens a piridin-gyűrű 3-Ô vagy 4-helyzetébe kapcsolódik, azzal a megkötéssel, hogy ha R1 és R2 egy­aránt metilcsoportot jelent és Z jelentése 4- -klór-fenil-csoport, R hidrogénatomtól eltérő jelentésű. A találmány szerint az (I) általános kép­­letű 2-piridin-tiol-származékok - R, Z, R1 és R2 a fenti jelentésű - és savaddíciós sóik előállítása úgy történik, hogy a) egy (II) általános képletü 2-halogén­­-piridin-származékot - ahol a képletben R és Z a fenti jelentésű és X halogénatomot jelent -egy (III) általános képletü tiol-vegyülettel - R1 és R2 a fenti jelentésű - vagy savaddíci­ós sójával reagáltatunk; vagy b) egy (IV) általános képletü piridin-2- -tion-származékot - R és Z a fenti jelentésű - egy (V) általános képletü 2-halogén-etil­­-amin-származékkal - ahol R1 és R2 a fenti jelentésű, X halogénatomot jelent -vagy savaddíciós sójával reagáltatunk; és kí­vánt esetben egy kapott (I) általános képletü vegyűletet savaddíciós sóvá alakítunk vagy savaddíciós sójából felszabadítunk. A fenti általános képletekben R, R1 és R2 1-4 szénatomos alkilcsoportként egyenes vagy elágazó szénláncú csoportokat, így me­­til—, etil-, n-propil-, i-propil-, n-butil-, szek-butil- és tere-butil-csoportokát jelent­het. Z jelentésében a fenilcsoport előnyösen nem-szubsztituált vagy egy vagy két helyet­tesítőt hordoz. A helyettesítők közül különö­sen előnyös a klóratom és a metilcsoport. Az (I) általános képletü vegyületek gyó­­gyászatilag aktívak, különösen igen értékes gasztrocitoprotektív hatást mutatnak. Ezért a találmány kiterjed az (I) általános képletü vegyületeket vagy gyógyászatilag elfogadha­tó savaddíciós sóikat hatóanyagként tartal­mazó gyógyszerkészítmények előállítására is. Analóg szerkezetű vegyületekkel foglal­kozik az 56-100765 számon közrebocsátott, 55-2920 számú japán szabadalmi bejelentés, amelynek igen tágan megfogalmazott (I) álta­lános képlete a találmány szerinti vegyületek egy részét is felöleli. A bejelentés azonban példaszerűen csak egyetlen olyan vegyűletet ismertet, amelyben az amino-etil oldallánc tiocsoporton keresztül kapcsolódik a piridjn­­-gyűrűhöz, nevezetesen a 2. példában sze­replő 2-(2-dimetil-amino-etil-tio)-3-(4-klór­­-benzoil)-piridint. Az összes többi, konkrétan is leírt vegyület alkil- és dialkil-amino-alk­­oxi- vagy - kis részben - N’,N’-dialkil-ami­­no-N-alkil-amino-piridin-származék. Ugyanak­kor az idézett szabadalmi bejelentés a ve­­gyületeknek csupán anti-apoinorfin, izomre­­laxáns, nyugtató és az agyi keringést befo­lyásoló hatását említi, minden számszerű far­makológiái adat nélkül A bejelentésben sem­miféle utalás nem található arra, hogy a ve­gyületek fekélyellenes, így gasztrocitopro­tektív hatást mutatnának. A piridin-vegyületek közül korábban a piridil-ecetsav-tioamidok egyes képviselői merültek fel a gyomor- és bélfekély terápiá­ban. Ilyenek a gyomorsav szekréciót gátló tiquinamid. HC1 (Wy-24081), az antigasztrin cc-fenil-2-piridin-etán-tioamid (SC-15395) és az cc-metoxi-N-inetil-2-piridin-etán-tioamid (SKP-59377). A 2-piridil-karbamidokról, mint gyomorsav szekréciót gátló anyagokról az utóbbi időben jelent meg közlés [J. Med. Chem. 26, 538 (1983)1. Mindezek a vegyületek szerkezetileg erősen eltérőek a találmány szerinti új vegyületektől. A fekély terápiában a hagyományosnak tekinthető sav csökkentő szerek mellett az utóbbi időben a figyelem előterébe kerültek az úgynevezett citoprotektiv anyagok. A ci­­toprotekció fogalmát a fekélykutatásban A Robert [Gastroenterology, 77 : 761-167 (1979)1 a prosztaglandinokkal kapcsolatban vezette be, a citoprctekció hatásmechaniz­musa azonban máig sem tisztázott. Robert szerint a citoprotektív hatásban a proszta­­glandinok játsszák a fő szerepet, míg újab­ban bizonyított, hogy az un. szulfhidrilek is fontos szerephez jutnak [Szabó és mtsai: Science, 214, 200-2 (1981)]. Meglepő módon azt találtuk, hogy a prosztaglandinokkal semmiféle rokonságban nem álló (I) általános képletü új 2-piridin­­-tiol-származékok azokkal közel megegyező hatékonyságot mutatnak experimentálisán lét­rehozott gyomor károsodással szemben. Ala­csony dózisban citoprotektív hatással rendel­keznek, míg ahhoz viszonyított 100-500-szo­­ros dózisban csökkentik a gyomorsav szek­réciót is. A vegyületek farmakológiai hatását a következő tesztekben vizsgáltuk. Savas etanollal kiváltott gyomorkárosodás (citoprotektív hatás) vizsgálata A vizsgálatokhoz 120-150 g súlyú nős­tény RG-Wistar patkányokat használtunk. Az állatokat 24 óráig éheztettük, miközben az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom