192843. lajstromszámú szabadalom • Központosító fúrási súlyosbítórúdhoz
5 192843 6 alakú betétekkel, ehhez csatlakozóan pedig csonkakúp alakú betétekkel vannak ellátva, mimellett a betétek keményfémből vannak kiképezve. A találmány szerinti egyik célszerű kiviteli alak esetében a csonkagúla alakú betétek a bordák felületének mintegy kétharmadára terjednek ki. A találmány értelmében célszerű az a kiviteli alak, amely esetében a stabilizáló test csatlakozó testtel van elrendezve, amely menetesen van két súlyosbltórúd közé beiktatva. A csatlakozó test felső csatlakozóból és alsó csatlakozóból lehet, mimellett a stabilizálótest a felsó csatlakozóra menettel, az alsó csatlakozóra pedig szoros illesztéssel kapcsolhatjuk, a két csatlakozót pedig menettel kapcsolhatjuk egymáshoz. Célszerű a stabilizáló testet elfordulás ellen biztosítani a felső csatlakozón, valamint tömítőgyűrűk segítségével a csatlakozó testhez képest tőmíteni. A stabilizáló test elfordulás elleni biztosítása számára rögzítőék lehet a csatlakozótesthez, illetve a stabilizáló testhez rendelve, amit rögzítőcsavarral biztosíthatunk a csatlakozó testben. Célszerű az a kiviteli alak, amely szerint a csatlakozó testben, illetve a stabilizáló testben a menetes kapcsolatok meghúzására szolgáló szerszám kapcsolódása számára kulcsnyílások vannak kialakítva. Hatásosabban lehet a kihajlás ellen védekezni a találmány szerinti kőzponlosítónak azzal a célszerű kiviteli alakjával, amelynek esetében a stabilizáló test nem két súlyosbítórúd közé van beiktatva, hanem magának a súlyosbítórúdnak a külső felületén van oldható kötés útján rögzítve. libben az esetben a stabilizáló test a súlyosbltórúd külső felületére lehet illesztve, két vége körzetében pedig belső menet, ezen belül pedig gyűrűszerű kúpos felület lehet kialakítva. Célszerű az a találmány szerinti kiviteli alak, amelyben a kúpos felületekhez a stabilizáló testet a súlyosbltórúd külső felületén rőgzítógyűrűk és/vagy ékek vannak rendelve, a belső menetekhez pedig a rögzítőgyűrűket és/vagy ékeket a kúpos felületen eltoló leszorító gyűrűk vannak kapcsolva. A leszorító gyűrűk csavarok útján lehetnek a stabilizáló testhez képest elfordulás ellen biztosítva. A találmány további részleteit kiviteli példák kapcsán a mellékelt rajzra való hivatkozással mutatjuk be. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti központosító egyik célszerű kiviteli alakjának vázlatos oldalnézete, részben metszete, a 2. ábra másik kiviteli alak ugyanilyen ábrázolása. Az 1. ábrán a találmány szerinti központosító egyik célszerű kiviteli alakját 1 fúrólyukban a felette és alatta hozzá csatlakoztatott súlyosbítórudak elhagyásával ábrázoltuk az egyszerűség kedvéért. A központo4 sító 2 súrlódófelülete az 1 fúrólyuk belső felületéhez kapcsolódik, rajta fel äkszik, rajta meg van vezetve. A 2 súrlódófelület a találmány értelmében 3 stabilizáló test külső felületén van kialakítva. A gyűrűszerű 3 stabilizáló test 4 csatlakozótesten van elrendezve, amely egyik végén kúpos belső 5 menettel, másik végén pedig kúpos külső 6 menettel van ellátva. A 4 csatlakozó test eme 5, illetve 6 meneténél csatlakozik a felette, illetve alatta elrendezett súlyosbítórudakhoz. A 4 csatlakozó test két darabból, 7 felső csatlakozóból és 8 alsó csatlakozóból van kialakítva. A 3 stabilizáló teBt 9 menettel csatlakozik a 7 felső csatlakozóhoz, a 8 alsó csatlakozón pedig szoros illesztéssel van elrendezve. A 4 csatlakozótest 7 felső csatlakozója és 8 alsó csatlakozója között 10 menet biztosít oldható kapcsolatot. A fúrórúd visszapörgetése esetén előfordulhat, hogy a 9 menetnél a 3 stabilizáló test letekeredik a 4 csatlakozótest 7 felső csatlakozójáról. Ennek elkerülésére a 3 stabilizáló test elfordulás ellen biztosítva van a 7 felső csatlakozón. Olyan fészek van kialakítva bennük, amelybe 11 rögzítőék van betolva, ezt pedig 12 rögzítőcsavar biztosítja kiesés ellen. *- A fúróiszap behatolását elkerülendő a 3 stabilizáló test 13 tömítések révén szigetelten van elhelyezve a 4 csatlakozó testen. Ezzel a kényeB illesztett felületeket, illetve meneteket megóvjuk a fúróiszap abrazív hatásától. A fúróiszapnak a fúrólyukból történő kijuttatásához a 3 stabilizáló testen 14 vájatok vannak. Ezek a 14 vájatok a fúróiszap haladásának elősegítése érdekében spirális kialakításúak. A 2 súrlódó felület ilyen módon a 14 vájatok közötti 15 bordákként vannak kiképezve. Annak érdekében, hogy a 15 bordák kopottságának mértékét könnyen ellenőrizhessük, legalább az egyik 15 bordában süllyesztett 16 furatot készítünk, amelynek mélysége megegyezik a megengedett kopás mértékével. A központosító eme kiviteli alakjának összeállítása során a 3 stabilizáló testet a 9 menetnél a 4 csatlakozólest 7 felső csatlakozójára csavarjuk, amíg az a köztük lévő 17 vállnál a 7 felső csatlakozóra nem ütközik. A szerelőkulcs számára mind a 7 felső csatlakozóban, mind pedig a 3 stabilizáló testben van 18 kulcsnyilás, amelybe a szerelőkulcsot beleillesztve a 9 menetnél az összeköttetést meg lehet húzni. Ezután a 8 alsó csatlakozót betoljuk a 3 stabilizáló test szoknyája alá a 7 felső csatlakozó és a 8 alsó csatlakozó közötti 10 menetnél a kettőt összekapcsoljuk. A 8 alsó csatlakozóban is van 18 kulcsnyíláB, úgyhogy az öszefeszitést itt is létre lehet hozni. A 8zétcsavarodás ellen a 11 rögzítőék és a 12 rögzitőc8avar behelyezésével biztosítjuk a szerkezetet. Az így összeszerelt központositót azután az 5, illetve 6 menetnél a központosító feletti, illetve alatti súlyos-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
