192842. lajstromszámú szabadalom • Eljárás affinitás-szorbensek előállítására

7 192842 8 karboxil-védócsoportot, míg a heterociklusos aminocsoportok védelmére például terc-but­­oxi-karbonil-csoportot vagy más savérzékeny amino-vódőcsoportot használhatunk. Ezeket a további reaktiv csoportokat csak akkor kell védenünk, ha a kapcsolási reakció során szabad állapotban mellékreakciókat idéznének elő. A (III) általános képletű védett neuro­­transzmitter-karbonsavakat, azaz az amino­­csoportot hordozó szénatomon karboxilezett neurolranszmittereket részben ismeri mód­szerekkel állíthatjuk elő, részben új eljárást dolgoztunk ki ezek szintézisére. A (III) általános képletű vegyűleteket ve­gyes anhidrid-módszerrel kapcsoljuk a (II) általános képletű hordozókhoz. A (III) általá­nos képletű szabad karbonsavakat célszerűen klórhangyasav-elil-észterrel vagy klórhan­­gyasav-izobutil-észterrel reagáltatjuk, és az így kialakított vegyes anhidridet előnyösen a képződési reakcióelegyben reagáltatjuk to­vább a megfelelően előkészített (II) általános képletű hordozóval. A vegyes anhidrides kapcsolási módszer előnye a peptidkémiában ennél lényegesen szélesebb körben használt karbodiimides kapcsolási módszerrel szemben az, hogy jobb termeléssel jár, mellékreakció­kat nem idéz elő, így egyértelműen jellemez­hető kémiai szerkezetű szorbenseket eredmé­nyez. A kapcsolás lezajlása után a gélszuszpen­­zió pH-ját 7 és 7,5 közötti értékre állítjuk. A pH beállítására célszerűen alkálifém-hidroxi­­dokat használunk. A szuszpenziót néhány órán át -5 °C és +5 °C közötti hőmérsékleten tartjuk, eközben célszerűen keverjük vagy rázzuk. Ha poliszacharid-típusú hordozóanyagból indultunk ki, a gélt a vódőcsoportok lehasí­­tása előtt vízmentesítenünk kell. A vízmente­sítéshez acetont, acélon és diklór-metán ele­­gyét, illetve diklór-metánt használunk. A ka­pott vízmentes gélt ezután diklór-metános közegben trifluor-ecelsavval kezeljük. Ebben a lépésben a védőcsoportok a gélszerkezet károsodása nélkül távolíthatók el. A savas kezelés után a gólt kimossuk, majd növekvő mennyiségű vizet tartalmazó vizes acetonnal, végül vízzel kezelve rehidratáljuk. A rehid­ratált gélt a szokásos körülmények között, anlioxidánst és gombaölőszert tartalmazó vi­zes pufferoldatban, fénytől védve, hűvös he­lyen tároljuk. Ha akrilamid-kopolimer hordozóból indul­tunk ki, a gél vízmentesítésére nincs szük­ség. Minthogy ez a kopolimer savakra lénye­gesen kevésbé érzékeny a poliszacharidok­­nál, a védőcsoport lehasítására savként más alkalmas erős, vízmentes savat, például ecet­­savat, vagy ecetsav és 1,5 N vizes sósavol­dat elegyét is használhatjuk. A savas kezelés után a gélt mossuk és szárítjuk. A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük. Amennyiben az ami­­noaavak konfigurációját külön nem közöljük, azok természetes (L) konfigurációjúak. A végtermékeket a felhasznált polimerre vonat­koztatva 100%-os kitermeléssel kapjuk. Mint­hogy az immobilizálandó vegyületet mindig igen nagy (8-10 szeres) feleslegben használ­juk fel., a végtermék hozama a bevitt immo­bilizálandó vegyületre vonatkoztatva körül­belül 10-12%. Az immobilizált biológiailag ak­tív vegyület koncentrációját a hordozón - ami az affinitás-szorbens jellemző minőségi adata - minden példában közöljük. 1. példa 1,5 millimól (470 mg) BOC-3,4-dihidroxi­­-fenil-szerint 1 ml, előzetesen nitrogénnel álbuborékoltatott, vízmentes dimetil-forma­­miiban oldunk, és az oldatot -10 °C-ra hűl­jük. Az oldathoz 1,5 millimól (210 pl) vízmen­tes trietil-amint és 1,5 millimól (195 pl) klór­­hangyasav-izobutil-észtert adunk, és az ele­­gyet 5-10 percig -10 ®C-on keverjük. A kép­ződött vegyes anhidridet elkülönítés nélkül adjuk az alábbi módon előkészített hordozó­hoz: 50 g amino-hexil-agarózt tízszer 200 ml desztillált vízzel mosunk, majd azonos térfo­gatú dimetil-formamid 5, 10, 20, 40%-os vizes oldatával egyszer-egyszer mossuk. A maximá­lis dimetil-formamid töménység 40%. Ezután a hordozót térfogatával azonos mennyiségű 2:1:2 térfogatarányú dimetil-forma­mi J : víz : aceton eleggyel kétszer mossuk, majd térfogatával azonos mennyiségű ugyan­ilyen összetételű oldószer-elegyben szusz­­pendáljuk, és a szuszpenzi.ót 0 °C-ra hűtjük. A vegyes anhidrid hozzáadása után a szaszpenzió pH-ját 0,01 mólos vizes nátrium­­-hidroxid oldattal 7,0-7,5-re állítjuk, majd 4 órán át 0 °C-on rázzuk. A pH-t óránként el­lenőrizzük. 4 óra elteltével a gélt vele azo­nos térfogatú 2:1:2 térfogatarányú dimetil­­-formamid : víz : aceton eleggyel ötször, ez­után desztillált vízzel ötször mossuk, majd a következőképpen vízraentesítjük: 1 térfogat­­rész gélt 2-2 térfogatrész, növekvő mennyi­ségű (5, 10, 20, 40, 60, 80 térfogat%) acetont tartalmazó vizes acetonnal, majd 2 térfogat­­rész vízmentes acetonnal mosunk. Ezután 1 térfogatrész gélt 2-2 tériíogatrész, növekvő mennyiségű (5, 10, 20, 40, 60, 80 térfogat%) diklór-metánt tartalmazó aceton - diklór-me­­tán eleggyel, végül vízmentes diklór-metán­­nal mosunk. Az oldószert vízsugár-vákuum­­ban leszívatjuk, a gélt vele azonos térfogatú, 0 ’C-ra hűtött 1:1 térfogatarányú trifluor­­-ecetsav : diklór-metán elegyben szuszpen­­dáljuk, és a szuszpenziót 2 órán át gyengén rázzuk. 2 óra elteltével a gélt leszűrjük, és vízmentes diklór-metánnal kétszer, csökkenő mennyiségű (95, 80, 60, 40, 20, 10, 5 lérfo­­gal%) diklór-metán: aceton eleggyel egyszer-5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom