192835. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés komposzt növényi hulladékból történő előállítására
3 192835 ■I A találmány komposzt növényi anyagból történő előállítására szolgáló eljárásra és berendezésre vonatkozik. Növényi hulladékanyagokból komposzt készítésére különféle - egymástól gyakran eltérő - szakirodalmi ajánlások ismeretesek. Alwin Seifert: «Gärtnern, Ackern - ohne Gift" című könyve (1971, Biderstein Verlag, München) szerint azbesztcement-lapokkal bélelt, felülnézetben derékszögű négyszög alakú komposztsilókat célszerű alkalmazni. A növényi hulladékhoz csak szerves kiegészítő anyagok, pl. csontliszt, vérliszt adagolását javasolja. Az érlelési idő itt nyolc hét. A berendezés hátránya a magas létesítési költség és a helyhezkötöttség. Koraiszár L.: „Válaszok szobanövény-kedvelők kérdéseire" című könyvében (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977) a jóminőségű komposzt jellemzőit ismerteti; minden komposztálandó növényi hulladékanyaghoz nitrogén-, foszfor- és kálium-tartalmú műtrágya hozzákeverését javasolja. Oláh Sándor: „A családi ház kertje" című könyvében (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1974) tégla- és fakalodás komposztáló berendezést javasol, amelynek helyigénye kb. 4-5 ra2. A komposztálandó növényi hulladékhoz konyhai hulladék, mész "és rovarölő szer adagolását tartja célszerűnek. A berendezés hátránya, hogy nem időtálló, emellett helyhez kötött. Balázs Sándor: „Gombatermesztés" című könyvében (1979, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest) a szerves trágyázás keretében a komposzt készítését is viszonylag részletesen ismerteti. Felhívja a figyelmet a nitrogén adagolásának a jelentőségére a pentozán hatás elkerülése céljából. Biológiai szemlélettel magyarázza a komposzt biodinamikai egyensúlyát, szerepét, hatását a talaj életére. Az érlelési időt 3-4 hónapban jelöli meg. Altorjai et.sl.: „Virágoskert-pihenőkert” című könyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1973) szerint 1-2 ra széles és 2-3 m hosszú komposztálótelep alkalmazása célszerű. A könyv szerint 1-2 éves érlelési idővel kell számolni; ez az időtartam gyakorlati szempontból rendkívül hosszú. Fekete-Hargitai-Zsoldos szerzők „Talajtan és agrokémia” című könyvükben (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1967) két ismertebb kompo8ztkészíté8Í eljárást ismertetnek. Az egyik szerint (Indore) a mezőgazdasági üzemen belüli zöld növényi szárrészeket istállótrágyával és földdel együtt kell komposztálni. A másik eljárásnál (Bangalore) a komposztálást gödörben végzik; háromnegyed részig töltik meg a gödröt, és forgatással igyekeznek aerob körülményeket teremteni a komposztálandó közegben. Ezek az eljárások elsősorban higiénés szempontból, továbbá a nagy élómunkaigény miatt hátrányosak. A 24 24 688. számú NSZK szabadalmi leírásból olyan komposztáló berendezés ismerhető meg, amelynek tartálya csonkagúla alakú, falai perforáltak és belsejében a szabadba kitorkolló levegőztető csövek húzódnak. A berendezésnek tömör fedele is van, amely vezetősínekben eltolva mozgatható. A fedélhez vágóeszköz íb csatlakozik. A megoldás hátránya, hogy viszonylag bonyolult konstrukció, emellett a vízszintes levegőztető csövek nem nyújtanak optimális lehetőséget a tartály belsejében levő anyag levegőztetésére. A 4 105 412. számú USA szabadalmi leírás tárgya henger alakú, bordákkal merevített, perforált falazatú házzal rendelkező komposztáló berendezés, amelynek alul csappal felszerelt folyadékgyűjtő tartálya van. A perforált házat zárt hengeres külső köpeny veszi körül, amelyre fedél illeszkedik. Ez a berendezés is bonyolult, másrészt aerob körülmények között végzendő komposztáláshoz- legalábbis megfelelő hatékonysággal - nem alkalmazható. A 2 325 883. számú NSZK szabadalmi leírásból megismerhető technológia trágya huminsavtartalmú anyagokból és alkáliszilikáthidroszolból történő előállítására szolgál. A keverékhez kovasavgélt, növényi tápanyagokat és ásványi savat, továbbá nyomelemeket és hatóanyagokat adnak. Ez utóbbiak adagolása eredményeként a növényi tápanyagok mennyiségét a szárított, pelletizált végtermékben alacsony szinten tudják tartani, aminek köszönhetően az táptalajként is hasznosítható. Az eljárás zöld növényekből humusz készítésére nem alkalmas. Az 1 667 799. sz. NSZK szabadalmi leírás olyan eljárási ismertet, amelynek segítségével barnaszén és bakteriális lebontóképességgel rendelkező anyagok, pl. paríripari cc-cellulóz tartalmú hulladékokból, cukoripari hulladékokból, házi szennyvíz iszapjából stb.- összekeveréssel - tőzeghellyettesitő talajjavító anyag készíthető. Ez a megoldás sem alkalmas növényi anyagok mesterséges humifikólására. A 2 831 583. számú NSZK szabadalmi leírás szerint trágyát készítenek olyan - lebontott- táptalajból, amelyen előzőleg gombát termesztettek. A lebontott táptalajt ásványi trágya-tartalmú termékkel keverik össze, amely nitrogént, foszfort és káliumot tartalmaz. A 2 558 255. számú NSZK szabadalmi leírás nagyüzemi komposztáló berendezésre vonatkozik, amelyben szerves hulladékok vagy/é8 szennyvíziszapok dolgozhatók fel humusszá. A komposztálandó anyagok felülről lefelé haladnak egy zárt reaktorban, mégpedig a reaktoron ugyancsak átvezetett levegővel ellenáramban. A levegő bejuttatására szívó- és nyomóventillátorok szolgálnak, amelyek működését a távozó levegő COj vagy Oi tartalma függvényében automatikusan vezérlik. A reaktorba lépő levegőt vízzel nedvesítik és 30-50 °C hőmérsékletre melegítik fel. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
