192834. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadék, különösen folyékony élelmiszer, pl. tej hűtésére
7 192831 8 pedig 29a hütötl folyadék az 5 vezetéken át kerül a 6 gyűjtőtartályba, ahonnan továbbfelhasználásra szétosztják, a hideg tejet pl. palackozzák, sajtkészltő vagy más tejtermék-feldolgozó üzembe stb. továbbítják. A 2 szekunder hűtőkörben a hűtőközeg általában 31 viz, az 1 primer hűtőkörben pedig többnyire 30 freon. A 7 hőcserélőben tehát viz hűti pl. a tejet, így az esetleges hőcserélő-meghibásodás miatt bekövetkezhető víz-tej keveredés gyakorlatilag semmiféle problémát nem okoz; éppen ezért - és csak ezért - van szükség a közvetítő 2 szekunder hűtőkörre. A 7 hőcserélőben felmelegedett 31 víz a 2 szekunder hűtőkör 8 körvezetékében a b nyilak irányában áramolva előbb a freon-viz 9 hűtőcserélőbe jut, ahol lehűl, majd a 10 előtéttartályba kerül, ahonnan a 11 szivattyú ismét a 7 hőcserélőbe nyomja; itt a hideg víz pl. a tőgymeleg tejet lehűti. Az 1 primer hűtőkör 12 körvezetékében a freon áramlásirányát c nyilakkal jelöltük. A 15 tartályban kondenzált folyékony 30 freon a 16 expanziós szelepbe áramlik, ahol nyomása, ób ezzel a hőmérséklete hirtelen lecsökken. Az alacsony nyomású hideg freon a 9 hőcserélőben lehűti a közvetítő hűtőközeget, pl. vizet, ugyanakkor annak átvett hője hatására felmelegszik és gőz halmazállapotúvá alakul. A felmelegedett freongőzt a 13 kompresszor elszívja és összesűríti, aminek következtében a freon nagymértékben felmelegszik, és nyomása jelentősen megnövekszik. Ez a nagynyomású, meleg freongőz a 14 kondenzátorban cseppfolyósodig lehűl, és a 15 folyadékgyűjtő tartályba jut. A 2. ábrán látható találmány szerinti berendezésnek csak egy 17 hűtőköre van, amely általában freon hűtőközeggel működik, és felépítése hasonló az 1. ábra szerinti berendezés primer hűtőköréhez, amennyiben 18 körvezetékébe 19 hőcserélő, 20 hűtőkompresszor, 21 kondenzátor, 22 folyadékgyűjtő tartály és 23 expanziós szelep van beépítve; a felsorolt szerkezetrészek a hűtőközeg, pl. freon e nyilakkal érzékeltetett áramlásirányát tekintve - a 19 hőcserélőtől kiindulva - egymást követik. A 17 hűtőkörnek a képzeletbeli x függőleges síktól a 2. ábrán balra levő A tartománya a magasnyomású (meleg) oldala, a jobbra levő B tartománya pedig az alacsony nyomású (hideg) oldala. A 19 hőcserélő - amelynek részletesebb ismertetésére a későbbiekben még kitérünk -AB alacsony nyomású (hideg) oldalra van beiktatva. A 20 hűtőkompresszor és a 23 expanziós szelep a képzeletbeli x függőleges síkba esnek. A 29 hűtendó Folyadékot, pl. tejet a 24 tartályból - ahova a h nyíllal jelölt irányból érkezik - a 25 csővezetéken át az í nyilaknak megfelelően a 26 szivattyú nyomja a 19 hőcserélőbe, ahol a hőmérséklete közvetlen hűtés útján csökken a kívánt értékre, és a 29a lehűtött folyadék a 27 vezetéken át a g nyílnak megfelelően jut a 28 tároló-tartályba. Innen azután a folyadék tovább feldolgozáshoz, pl. tej palackozáshoz, tejtermék készítő üzembe Btb. továbbítandó. A 17 hűtőkörben ugyanazok a folyamatok mennek végbe, amelyeket az 1. ábra szerinti berendezés 1 primer hűtőkörével kapcsolatban leírtunk: a 22 tartályban kondenzáció útján képződött folyékony 30 freon (vagy más hűtőközeg) nyomósa a 23 expanziós szelepben lecsökken, a freon lehűl, a 19 hőcserélőben elvonja a 29 hűlendő folyadék, pl. tej hótartalmát; annak hatására gőzzé alakul és felmelegszik; a felmelegedett gőzt a 20 kompresszor elszívja, összesűriti, miáltal a gőz felmelegszik; a felmelegedett gőz pedig a 21 kondenzátorban ismét cseppfolyóssá válik - kondenzál -, lehűl, és a lehűlt folyadék a 22 tartályban összegyűlik. A leírtak folyamatosan ismétlődnek, így a hűtés is folyamatos. Az 1. és 2. ábrák a berendezések leegyszerűsített vázlatai, és a találmány megértése szempontjából nem feltétlenül szükséges szerelvényeket, műszereket, pl. szabályozószelepeket, kapcsolókat, termosztatokat stb. nem tartalmazzák; ezek elhelyezése és működése szakember számára kézenfekvő. A 4. és 5. ábrán a 2. ábrán feltüntetett 19 hőcserélő egy előnyös kiviteli alakját na.-gyobb méretarányú rajzokon tüntettük fel. A mér ismertetett szerkezelrészekel a már alkalmazott hivatkozási számokkal jelöltük. A 17 hőcserélő 32 belső csöve o jelen kiviteli példa esetében három olyan egyenes szakaszból áll, amelyeket egy-egy 34 külső cső vesz körül, és a külső és belső cső közölt 33 közbenső cső van, amely a 32 belső csőhöz oly módon van hozzáerősítve, hogy a 32 belső cső és 33 külső cső között 37 kijelzőjárat van, amelyet az 5. ábrán - a jobb áttekinthetőség érdekében - erősen torzítva, a tényleges arányoknál nagyobb mérettel ábrázoltunk. A jelen kiviteli példában a három egyenes 32 belső cső-szakaszl két félkör alakú 41 kőnyöktag köti össze egymással és teszi a hőcserélóegységen belül folytonossá, így »lukul ki a hőcserélőn belül a 35 hűlendő folyadék-tér. A 41 könyöktagok kól-két - természetesen töraített - 43 oldható kapcsolattal csatlakoznak a 32 belső csövekhez. A 43 oldható kapcsolatokat itt 44 karima-párok és azokon átvezetett 45 csavarok alkotják. (1.. a 6. ábrát is.) A szélső 32 belső cső-szakaszok közül az egyik - a 25a belépőcsonkkal - a 29 hűlendő folyadékot továbbító 25 vezeték hej;, a másik pedig - a 27a kilépőé sónkkal - a 29a hűtött folyadékot elvezető 27 ve/.cstókhoz csatlakozik (1. a 2. ábrát is). A három egyenes 32 belső csőszakasznak megfelelően három 34 külső csőszakasz veszi körül a külső csőszakaszokat, amelyeket a 42 átkötővezetékek egyesítenek, illetve tesznek folytonos, zárt 36 hűtőközegtérré. A 36 hűtőközeg-tér a 2. ábrán látható 18 kör5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
