192834. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadék, különösen folyékony élelmiszer, pl. tej hűtésére

7 192831 8 pedig 29a hütötl folyadék az 5 vezetéken át kerül a 6 gyűjtőtartályba, ahonnan tovább­felhasználásra szétosztják, a hideg tejet pl. palackozzák, sajtkészltő vagy más tejtermék­­-feldolgozó üzembe stb. továbbítják. A 2 sze­kunder hűtőkörben a hűtőközeg általában 31 viz, az 1 primer hűtőkörben pedig többnyire 30 freon. A 7 hőcserélőben tehát viz hűti pl. a tejet, így az esetleges hőcserélő-meghibá­sodás miatt bekövetkezhető víz-tej keveredés gyakorlatilag semmiféle problémát nem okoz; éppen ezért - és csak ezért - van szükség a közvetítő 2 szekunder hűtőkörre. A 7 hőcse­rélőben felmelegedett 31 víz a 2 szekunder hűtőkör 8 körvezetékében a b nyilak irányá­ban áramolva előbb a freon-viz 9 hűtőcseré­lőbe jut, ahol lehűl, majd a 10 előtéttartályba kerül, ahonnan a 11 szivattyú ismét a 7 hő­cserélőbe nyomja; itt a hideg víz pl. a tőgy­meleg tejet lehűti. Az 1 primer hűtőkör 12 körvezetékében a freon áramlásirányát c nyilakkal jelöltük. A 15 tartályban konden­zált folyékony 30 freon a 16 expanziós sze­lepbe áramlik, ahol nyomása, ób ezzel a hő­mérséklete hirtelen lecsökken. Az alacsony nyomású hideg freon a 9 hőcserélőben lehűti a közvetítő hűtőközeget, pl. vizet, ugyanak­kor annak átvett hője hatására felmelegszik és gőz halmazállapotúvá alakul. A felmelege­dett freongőzt a 13 kompresszor elszívja és összesűríti, aminek következtében a freon nagymértékben felmelegszik, és nyomása je­lentősen megnövekszik. Ez a nagynyomású, meleg freongőz a 14 kondenzátorban csepp­folyósodig lehűl, és a 15 folyadékgyűjtő tar­tályba jut. A 2. ábrán látható találmány szerinti berendezésnek csak egy 17 hűtőköre van, amely általában freon hűtőközeggel működik, és felépítése hasonló az 1. ábra szerinti be­rendezés primer hűtőköréhez, amennyiben 18 körvezetékébe 19 hőcserélő, 20 hűtőkomp­resszor, 21 kondenzátor, 22 folyadékgyűjtő tartály és 23 expanziós szelep van beépítve; a felsorolt szerkezetrészek a hűtőközeg, pl. freon e nyilakkal érzékeltetett áramlásirányát tekintve - a 19 hőcserélőtől kiindulva - egy­mást követik. A 17 hűtőkörnek a képzeletbeli x függőleges síktól a 2. ábrán balra levő A tartománya a magasnyomású (meleg) oldala, a jobbra levő B tartománya pedig az alacsony nyomású (hideg) oldala. A 19 hőcserélő - amelynek részletesebb ismertetésére a későb­biekben még kitérünk -AB alacsony nyomá­sú (hideg) oldalra van beiktatva. A 20 hűtő­­kompresszor és a 23 expanziós szelep a kép­zeletbeli x függőleges síkba esnek. A 29 hűtendó Folyadékot, pl. tejet a 24 tartályból - ahova a h nyíllal jelölt irányból érkezik - a 25 csővezetéken át az í nyilak­nak megfelelően a 26 szivattyú nyomja a 19 hőcserélőbe, ahol a hőmérséklete közvetlen hűtés útján csökken a kívánt értékre, és a 29a lehűtött folyadék a 27 vezetéken át a g nyílnak megfelelően jut a 28 tároló-tartályba. Innen azután a folyadék tovább feldolgozás­hoz, pl. tej palackozáshoz, tejtermék készítő üzembe Btb. továbbítandó. A 17 hűtőkörben ugyanazok a folyama­tok mennek végbe, amelyeket az 1. ábra sze­rinti berendezés 1 primer hűtőkörével kap­csolatban leírtunk: a 22 tartályban konden­záció útján képződött folyékony 30 freon (vagy más hűtőközeg) nyomósa a 23 expanzi­ós szelepben lecsökken, a freon lehűl, a 19 hőcserélőben elvonja a 29 hűlendő folyadék, pl. tej hótartalmát; annak hatására gőzzé alakul és felmelegszik; a felmelegedett gőzt a 20 kompresszor elszívja, összesűriti, miáltal a gőz felmelegszik; a felmelegedett gőz pedig a 21 kondenzátorban ismét cseppfolyóssá válik - kondenzál -, lehűl, és a lehűlt folyadék a 22 tartályban összegyűlik. A leírtak folyama­tosan ismétlődnek, így a hűtés is folyamatos. Az 1. és 2. ábrák a berendezések leegy­szerűsített vázlatai, és a találmány megértése szempontjából nem feltétlenül szükséges sze­relvényeket, műszereket, pl. szabályozószele­peket, kapcsolókat, termosztatokat stb. nem tartalmazzák; ezek elhelyezése és működése szakember számára kézenfekvő. A 4. és 5. ábrán a 2. ábrán feltüntetett 19 hőcserélő egy előnyös kiviteli alakját na­­.-gyobb méretarányú rajzokon tüntettük fel. A mér ismertetett szerkezelrészekel a már al­kalmazott hivatkozási számokkal jelöltük. A 17 hőcserélő 32 belső csöve o jelen kiviteli példa esetében három olyan egyenes sza­kaszból áll, amelyeket egy-egy 34 külső cső vesz körül, és a külső és belső cső közölt 33 közbenső cső van, amely a 32 belső csőhöz oly módon van hozzáerősítve, hogy a 32 bel­ső cső és 33 külső cső között 37 kijelzőjárat van, amelyet az 5. ábrán - a jobb áttekint­hetőség érdekében - erősen torzítva, a tény­leges arányoknál nagyobb mérettel ábrázol­tunk. A jelen kiviteli példában a három egye­nes 32 belső cső-szakaszl két félkör alakú 41 kőnyöktag köti össze egymással és teszi a hőcserélóegységen belül folytonossá, így »lu­kul ki a hőcserélőn belül a 35 hűlendő fo­lyadék-tér. A 41 könyöktagok kól-két - ter­mészetesen töraített - 43 oldható kapcsolattal csatlakoznak a 32 belső csövekhez. A 43 old­ható kapcsolatokat itt 44 karima-párok és azokon átvezetett 45 csavarok alkotják. (1.. a 6. ábrát is.) A szélső 32 belső cső-szakaszok közül az egyik - a 25a belépőcsonkkal - a 29 hűlendő folyadékot továbbító 25 vezeték hej;, a másik pedig - a 27a kilépőé sónkkal - a 29a hűtött folyadékot elvezető 27 ve/.cstókhoz csatlakozik (1. a 2. ábrát is). A három egyenes 32 belső csőszakasz­nak megfelelően három 34 külső csőszakasz veszi körül a külső csőszakaszokat, amelye­ket a 42 átkötővezetékek egyesítenek, illetve tesznek folytonos, zárt 36 hűtőközegtérré. A 36 hűtőközeg-tér a 2. ábrán látható 18 kör­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom