192834. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadék, különösen folyékony élelmiszer, pl. tej hűtésére
9 (1 vezetékkel a 39 belópőcscnk és a 40 kilépőcsonk útján áll kapcsolatban. Amint a 6. ábrán is jól láthutó, a 34 külBŐ cső közegzáró módon csatlakozik a 33 közbonső csőhöz, míg a 32 belső cső és a 33 közbenső cső között 37 kijelzőjárat, annak végén pedig 38 kijelzöhézag van. Ugyanilyen kijelzőhézagok a 17 hőcserélő még további öt helyén vannak kialakítva (3. ábra). Könnyen belátható, hogy a 3-6. ábrák szerinti hőcserélő a biztonságtechnikai és a higiénés követelményeket egyaránt maradéktalanul kielégíti. Ha ugyanis akár a 32 belső vezeték, akár a 34 külső vezeték kilyukad, a hűtendő folyadék, pl. tej, illetve a hűtőközeg, pl. freon a 37 kijelzőjáratba jut, és azonnal megjelenik valamelyik 38 kijelzőhézagnál. Az indikáció alapján a hűtőberendezés azonnal leállítható, és a hiba elhárítható, illetve kijavítható. A tej és freon keveredésének a veszélye így teljesen ki van küszöbölve, ami nemcsak a tej szennyeződésének a megakadályozása szempontjából fontos, hanem azért is, mert a freonkörbe kerülő tej (vagy más folyadék) tönkretehetné a hűtőberendezést. Másrészt az íb könnyen belátható, hogy a 38 kapcsolatok bontásával a 19 hőcserélő 32 belső cső-szakaszai és az íves 41 könyökök egyaránt könnyen kitisztíthatók, fertőlleníthetők, majd visszaszerelhetők, úgyhogy a higiénés feltételek kielégítése minden további nélkül biztosítható. A 4. és 7. ábra szerinti 19 hőcserélő a 3. ábra szerintitől elsősorban abban tér el, hogy egy 34 külső csőben, mint közös köpenyben van több 32 belső cső elrendezve, amelyek mindegyikét külőn-külön egy-egy 33 közbenső cső veszi körül, és minden belső cső és közbenső cső között van 37 kijelzőjárat (7. ábra). A 19 hőcserélőben tálját a közös 36 hűtőközeg-térben húzódnak a 35 hűtendő folyadék-teret magukba foglaló, 33 közbenső csövekkel körülvett 32 belső csövek, amelyek közös 46 elosztókamrából indulnak ki, és 47 gyűjtőkamrába torkollnak. A 46 kamrához a hűtendő folyadékot továbbító 25 vezeték, a 47 kamrához pedig a hűtött folyadékot továbbító 29 vezeték csatlakozik (1. a 4. ábrát is). A 46 és 47 kamrák oldható, pl. (itt nem ábrázolt) karimás-csavaros kapcsolatokkal csatlakoztathatók a 35 belső csövekhez, amelyek kitorkolló végeinél ebben az esetben is megjelennek a 38 kijelző-hézagok; ezek - a kamrák és csőkötegek csatlakoztatási módjától függően - közös kijelző-csatornába vagy -csatornákba torkollhatnak, amely(ek) a külső felületre vezethetó(k) ki. Ilyen megoldás látható nagyobb méretarányban a 8. ábrán, amely a 4. ábrán bejelölt G részlet egy konkrét megoldási lehetőségét tartalmazza. A belső csőköteg végein a 32 belső csöveket és az azokat körülvevő 33 közbenső csöveket két-két 48, 49 tárcsa fogja össze, amelyek között 51 hézag van. Ebbe torkollnak a 37 kijelzőjáratok úgy, hogy az ? i 51 hézag kijelzőhézag ként funk'-ionál. A 46, ■17 gyűjtőkamrák a két 48, 49 tárcsához 50 karina és 45 csavarok segítségével oldltalőan vannak csallukozlatva, tehát a 46, 47 kamrák a 45 csavarok oldásával leszereJhelök, n 32 belső csövek, valamint a kamrák kimoshatok és fertótleníthelók, majd visszaszerelhetők. Egyébként a 8. ábrán a korábban ismertetett szerkezeti elemeket a mér alkalmazott hivatkozási Bzámokkal jelöltük. A 4. és 7. ábra szerinti hőcserélőnél tehát a higiéniai és biztonságtechnikai követelmények ugyanúgy kielégíthetők, mint a 3. ábra szerinti hőcserélő esetében. A 2. ábra szerinti berendezés egyébként úgy működik, hogy a 26 szivattyú a 24 tai— tályból a 29 hűtendő folyadékot a 19 hőcserélőbe, illetve azon keresztül a hőszigetelt 28 tartályba nyomja, ahova már a 29a hűtött folyadék kerül. A 26 szivattyú indításával egyidejűleg működésbe lép a 20 hűtőkompreszszor, és a 18 körvezetékben megindul a 30 freon már részletezett, az c nyilakkal érzékeltetett cirkulációja; a freon tehát ellenáramban halad az f nyilakkal jelzett irányban mozgó lehűtendő folyadékkal, amelynek a hőmérséklete a 27a kilépőcBonknál (3. és 4. ábra) már a megkívánt értékű lesz. A hűtési hőmérséklet szabályozására többféle lehetőség adódik; a rendszer jó szabályozhalóságónak alapju a kellő hőcserélő-méret és nz ahhoz megfelelően megválasztott hűtőkompreszszor-leljesitmény. A hűtőrendszer felszerelhető (nem ábrázolt) védelmi és aulomnlika-elemekkel. A szabályozás módját és annak részegységeit a rendszer teljesítmény-szükségletének a figyelembe vételével egyedileg célszerű specifikálni. A hőmérséklet szabályozására számos lehetőség adódik. A kívánt folyadékhőmérsékletnek megfelelő elpárolgási nyomás például állítható szeleppel tartható állandó értéken. A gyakorlatilag konstans üzemi körülmények között működő szivattyú állandó folyadékmennyiséget szállít. Kellően méretezett elótéttartállyal biztosítható, hogy a szivatytyúval együtt működő hűtőkompresszor a Bzámára megengedett óránkénti kapcsolási számot ne lépje túl. Ha a szabályozást hűtőteljesítményt változtató mégnesszeleppel eszközöljük, ennek vezérléséhez a hőcserélőből kilépő folyadék hőmérsékletét érzékelő termosztát van elöirá- . nyozvB. A szabályozás a folyadékszivattyú fordulatszámának fokozatmentes változtatásával is végrehajtható: ebben az esetben a hőcserélőből kilépő folyadék hőmérsékletét érzékelő tirisztoros fordulatszámszabalyozó konstans hűtőteljesítmény mellett a folyadék - áram változtatásával biztosítja a kilépő folyadék állandó hőmérsékletét. Végül a hűtőkompresszor teljesítményének a fokozatmentes változtatásával is megoldható a szabályozás; ebben az esetben a hőcserélőből kilépő folyadék hőmérsékletét érzékelő tirisztoros 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
