192834. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadék, különösen folyékony élelmiszer, pl. tej hűtésére

9 (1 vezetékkel a 39 belópőcscnk és a 40 kilépő­csonk útján áll kapcsolatban. Amint a 6. ábrán is jól láthutó, a 34 külBŐ cső közegzáró módon csatlakozik a 33 közbonső csőhöz, míg a 32 belső cső és a 33 közbenső cső között 37 kijelzőjárat, annak végén pedig 38 kijelzöhézag van. Ugyanilyen kijelzőhézagok a 17 hőcserélő még további öt helyén vannak kialakítva (3. ábra). Könnyen belátható, hogy a 3-6. ábrák szerinti hőcserélő a biztonságtechnikai és a higiénés követelményeket egyaránt maradék­talanul kielégíti. Ha ugyanis akár a 32 belső vezeték, akár a 34 külső vezeték kilyukad, a hűtendő folyadék, pl. tej, illetve a hűtőkö­zeg, pl. freon a 37 kijelzőjáratba jut, és azonnal megjelenik valamelyik 38 kijelzőhé­zagnál. Az indikáció alapján a hűtőberende­zés azonnal leállítható, és a hiba elhárítható, illetve kijavítható. A tej és freon keveredé­sének a veszélye így teljesen ki van küszö­bölve, ami nemcsak a tej szennyeződésének a megakadályozása szempontjából fontos, hanem azért is, mert a freonkörbe kerülő tej (vagy más folyadék) tönkretehetné a hűtőberende­zést. Másrészt az íb könnyen belátható, hogy a 38 kapcsolatok bontásával a 19 hőcserélő 32 belső cső-szakaszai és az íves 41 könyö­kök egyaránt könnyen kitisztíthatók, fertől­­leníthetők, majd visszaszerelhetők, úgyhogy a higiénés feltételek kielégítése minden to­vábbi nélkül biztosítható. A 4. és 7. ábra szerinti 19 hőcserélő a 3. ábra szerintitől elsősorban abban tér el, hogy egy 34 külső csőben, mint közös kö­penyben van több 32 belső cső elrendezve, amelyek mindegyikét külőn-külön egy-egy 33 közbenső cső veszi körül, és minden belső cső és közbenső cső között van 37 kijelző­­járat (7. ábra). A 19 hőcserélőben tálját a közös 36 hűtőközeg-térben húzódnak a 35 hűtendő folyadék-teret magukba foglaló, 33 közbenső csövekkel körülvett 32 belső csö­vek, amelyek közös 46 elosztókamrából indul­nak ki, és 47 gyűjtőkamrába torkollnak. A 46 kamrához a hűtendő folyadékot továbbító 25 vezeték, a 47 kamrához pedig a hűtött folya­dékot továbbító 29 vezeték csatlakozik (1. a 4. ábrát is). A 46 és 47 kamrák oldható, pl. (itt nem ábrázolt) karimás-csavaros kapcsola­tokkal csatlakoztathatók a 35 belső csövek­hez, amelyek kitorkolló végeinél ebben az esetben is megjelennek a 38 kijelző-hézagok; ezek - a kamrák és csőkötegek csatlakozta­tási módjától függően - közös kijelző-csator­nába vagy -csatornákba torkollhatnak, amely(ek) a külső felületre vezethetó(k) ki. Ilyen megoldás látható nagyobb méretarány­ban a 8. ábrán, amely a 4. ábrán bejelölt G részlet egy konkrét megoldási lehetőségét tartalmazza. A belső csőköteg végein a 32 belső csöveket és az azokat körülvevő 33 közbenső csöveket két-két 48, 49 tárcsa fog­ja össze, amelyek között 51 hézag van. Ebbe torkollnak a 37 kijelzőjáratok úgy, hogy az ? i 51 hézag kijelzőhézag ként funk'-ionál. A 46, ■17 gyűjtőkamrák a két 48, 49 tárcsához 50 karina és 45 csavarok segítségével oldltalőan vannak csallukozlatva, tehát a 46, 47 kamrák a 45 csavarok oldásával leszereJhelök, n 32 belső csövek, valamint a kamrák kimoshatok és fertótleníthelók, majd visszaszerelhetők. Egyébként a 8. ábrán a korábban ismertetett szerkezeti elemeket a mér alkalmazott hivat­kozási Bzámokkal jelöltük. A 4. és 7. ábra szerinti hőcserélőnél tehát a higiéniai és biztonságtechnikai követelmények ugyanúgy kielégíthetők, mint a 3. ábra szerinti hőcse­rélő esetében. A 2. ábra szerinti berendezés egyébként úgy működik, hogy a 26 szivattyú a 24 tai— tályból a 29 hűtendő folyadékot a 19 hőcse­rélőbe, illetve azon keresztül a hőszigetelt 28 tartályba nyomja, ahova már a 29a hűtött fo­lyadék kerül. A 26 szivattyú indításával egy­idejűleg működésbe lép a 20 hűtőkompresz­­szor, és a 18 körvezetékben megindul a 30 freon már részletezett, az c nyilakkal érzé­keltetett cirkulációja; a freon tehát ellen­­áramban halad az f nyilakkal jelzett irány­ban mozgó lehűtendő folyadékkal, amelynek a hőmérséklete a 27a kilépőcBonknál (3. és 4. ábra) már a megkívánt értékű lesz. A hűtési hőmérséklet szabályozására többféle lehető­ség adódik; a rendszer jó szabályozhalóságó­­nak alapju a kellő hőcserélő-méret és nz ah­hoz megfelelően megválasztott hűtőkompresz­­szor-leljesitmény. A hűtőrendszer felszerel­hető (nem ábrázolt) védelmi és aulomnlika­­-elemekkel. A szabályozás módját és annak részegységeit a rendszer teljesítmény-szük­ségletének a figyelembe vételével egyedileg célszerű specifikálni. A hőmérséklet szabá­lyozására számos lehetőség adódik. A kívánt folyadékhőmérsékletnek megfelelő elpárolgási nyomás például állítható szeleppel tartható állandó értéken. A gyakorlatilag konstans üzemi körülmé­nyek között működő szivattyú állandó folya­dékmennyiséget szállít. Kellően méretezett elótéttartállyal biztosítható, hogy a szivaty­­tyúval együtt működő hűtőkompresszor a Bzámára megengedett óránkénti kapcsolási számot ne lépje túl. Ha a szabályozást hűtőteljesítményt vál­toztató mégnesszeleppel eszközöljük, ennek vezérléséhez a hőcserélőből kilépő folyadék hőmérsékletét érzékelő termosztát van elöirá- . nyozvB. A szabályozás a folyadékszivattyú fordulatszámának fokozatmentes változtatásá­val is végrehajtható: ebben az esetben a hő­cserélőből kilépő folyadék hőmérsékletét ér­zékelő tirisztoros fordulatszámszabalyozó konstans hűtőteljesítmény mellett a folyadék - áram változtatásával biztosítja a kilépő fo­lyadék állandó hőmérsékletét. Végül a hűtő­kompresszor teljesítményének a fokozatmen­tes változtatásával is megoldható a szabályo­zás; ebben az esetben a hőcserélőből kilépő folyadék hőmérsékletét érzékelő tirisztoros 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom