192832. lajstromszámú szabadalom • Eljárás granulált tápszer előállítására

6 192832 juk, és a granulátumban a laktózkoncentráci­­ót 40 g/100 g értékre állítjuk be. Kazeinátot úgy állíthatunk elő, hogy a kazeint a tejből savval kicsapjuk éa szepa­ráljuk vagy szárítjuk éa finomra őröljük, önmagában vagy a zsírfrakcióval együtt, majd melegítés közben a pH-ját lúggal 7-re állítjuk be. A találmány szerinti eljárás egyik elő­nyös módja szerint a tejből Bavas kicsapás, szeparálás és szárítás útján kapott foBzfát- és kalciumszegény kazeinport megőrőljük, 60-70 #C-on előnyösen 65 ®C-os vizes alkáli­oldathoz adjuk, Így kazeinát képződése köz­ben 7,0-ra áll be a pH. Egy másik előnyös mód Bzerint a tejből savas kicsapásBal és szeparálással kapott ka­zein-masszát legfeljebb 50 °C-ra melegítjük, újra szeparáljuk éa 60-70 °C-os, előnyösen 65 °C—os alkáli-oldathoz adjuk, így kazeinát­­-képzódés közben 7,0 pH-t érünk el. Ügy is eljárhatunk, hogy a kazeinátot kalcium-hidroxiddal vagy alkáli-hidroxid és kalcium-hidroxid 1:2 és 2:1 közötti arányú elegyével készítjük. Az eljárás egy további előnyős változata szerint a kazeinátképzés és további kompo­nensek, például fehérjék, szénhidrátok, vi­taminok és ásványi anyagok hozzákeverése utón keverés közben olvasztható, egy vagy több ZBÍrkomponensből álló zsírfázist perme­tezünk a porra vagy a kazeinport, illetve kazeinmasszát és a zsírfáziBt egyidejűleg 30- -50 °C-os, előnyösen 35 °C-os vizes alkáliol­dathoz adjuk. Savval kicsapott kazein és tejpor kom­binált alkalmazása esetén a tejporban talál­ható kazein részaránya nem haladhatja meg a 6,4 g/100 g granulátum értéket. A találmány szerinti eljárás egy további előnye, hogy az a módszer, amellyel a keve­rést és szárítást végezzük, lehetővé teszi, hogy az anyatej-jelleget biztosító anyagokat, amelyek nincsenek még jelen valamilyen kö­tött formában, vagy a kiindulási anyagokhoz, vagy a köztitermékekhez, például a fehérje­­-zsíremúlzióhoz, vagy a végtermékhez köz­vetlenül hozzáadjuk, anélkül, hogy protein­­koaguláció következne be. Az ásványi anya­gokat úgy kell kiválasztani, hogy a végter­mékben 240-500 rag/100 g-granulátura kalcium és 360-1200 mg/100 g-granulátum foszfáttar­talom legyen. Ehhez oldhatatlan kalciumsókat, előnyösen kalcium-karbonátot vagy oldható kalcium-sókat, például kalcium-kloridot, kal­­cium-bromidot, kalcium-acetátot, kalcium-lak­­tátot vagy kalcium-hidrogén-karbonátot használhatunk, oldható anionokkal, például oxaláttal, karbonáttal, fluoriddal, hidrogén­­fosz-fáttal, foszfáttal, szulfáttal, citráttal képzett elegy formájában vizes oldatban végrehajtott reakcióban, amikor is mindig oldhatatlan amorf csapadék képződik, amely a proteint nem befolyásolja, és nem képez üledéket. A találmány szerinti eljárásnak az is előnye, hogy az anionok megválasztásával biztosítva van, hogy a diszzociált kalcium­­-ionok koncenLrációju 10'J mól/1, és a fosz­fát koncentrációja az anyntejpóttó csecsemő­­tápszereknél megkívánt értéket a rekonstitu­­ólt tápszerben nem haladja meg. A 10** mól/1 alatti kalcium-koncentráci­ót a rekonstiluált tápszerben biztosítja, hogy a proteinek kicsapódása, főleg az cr-kazein csapadékképződése nem következik be. Az anionok megfelelő keverésével az ásványi anyagok túladagolását foszfáttal meg lehel előzni. 60 mg/100 ml rekonstituólt tápszer értéknél nagyobb foszfátkoncentráció megza­varja a megkívánt mikroökológiai hatást. A komponensek keverésével előállított granulátumot a granulátum keményítőse és ezzel a késztermék jobb tárolhatósága érde­kében szénhidrát-oldattal permetezhetjük be. Antioxidáns és emúlgeátor (ez utóbbinak HLB-értéke 8 és 16 között kell legyen) fel­vitele szintén javíthatja az eltarthatóságot és az oldhatóságot. A granulátum végső nedves­ségtartalma 0,5 és 5% között kell legyen. A találmány szerinti megoldás egy to­vábbi előnye, hogy a kisgyermekek Bzámóra előállított gyümölcs és/vagy zöld Bégadaléko­kat tartalmazó dara-tápszerek előállítása ese­tén, ahol a növényi adalékanyagok velő, dara vagy lé formájában állnak rendelkezésre, a poralakú nyersanyagokra vagy kész granulá­tumra egyszerűen rápermetezhetők. így a nagy energiaráfordítást igénylő vákuum-, fa­gyasztva vagy porlasztva szárító eljárások elmaradhatnak. A találmány szerinti eljárást a követke­ző példákkal szemléltetjük. 1. példa 100 kg granulátumot állítunk elő, amely­nek az összetétele a következő: Fehérje 10.8 kg zsír 24.6 kg szénhidrát 58.9 kg ásványi anyagok és vitaminok 1.9 kg ebből kalcium 0.3 kg foszfát 0.1 kg víz 3.8 kg A granulátumot a következőképpen ké­szítjük: 54,5 kg laktózt (7,3% nedvességtartalmú, beleértve a 6,9% kristályvizet is) egy ör­­vénylóágyas granulátorba helyezünk, és 60 °C-ra történő melegítés közben mozgásban tartunk. Erre rápermetezünk 62,7 kg, 65 “ti­ra előmelegített, kazeinből, zsiradékból, vi­taminokból és ásványi anyagokból álló keve­réket. A kazeinátot úgy állítjuk elő, hogy 13,2 kg tehéntejből savval kicsapott, szepa­rált és szárított kazeinport (81,6% fehérje és 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom