192827. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 6-hidroxi-(rövidszénláncú)-alkil-penek-származékok és az ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

25 192827 26 sa, valamint anerób baktériumok, például Bac­­teroides sp., ellen körülbelül 0,1—16 pg/ml leg­kisebb koncentrációkban hatásosak. In vivo pe­dig egerek szisztémikus fertőzésénél, például Staphylococcus aureus vagy Streptococcus pyo­genes kórokozóval való fertőzés esetén, szub­­kután vagy orális alkalmazásnál az ED50-érté­­kek 2—100 mg/kg nagyságúnak adódott. Az alábbi hatóanyagok például az említett in vitro kísérletnél a táblázatban megadott értéke­ket adták: A vegyületek a következők : nátrium-(5R,6S)-2-(tetrazol-1 -il-metil)-6-hid­­roxi - metil - 2 - penem - 3 - karboxilát ( 1. vegyület) nátrium - (5R,6S) - 2 - [2 - (tetrazol -1 - il) - etil] - 6 - hidroxi - metil - 2 - penem - 3 - karboxilát (2. vegyü­let) nátrium - (5R,6S) - 2 - [4 - (tetrazol -1 - il) - butil] - 6 - hidroxi - metil - 2 - penem - 3- karboxilát (3. vegyü­let) nátrium-(5R,6S)-2-[2-(l,2,4-triazol-1 - íl)-etil]- 6 - hidroxi - metil - 2 - penem - 3 - karboxilát (4. ve­gyület) nátrium - (5R,6S) - 2 - [3 - (tetrazol -1 - il) - propil] - 6- hidroxi - metil - 2 - penem - 3 - karboxilát (5. ve­gyület) Az (I) általános képletű hatóanyagok orálisan vagy parenterálisan alkalmazhatók baktérium­­ellenes készítmények alakjában. Ilyen megfelelő gyógyszerészeti készítmények fertőzések kezelé­sére alkalmazhatók. A találmány szerinti eljárással előállítható far­­makológiailag alkalmazható vegyületeket olyan gyógyszerkészítmények előállítására használhat­juk, amelyek a hatóanyagot hatásos mennyiség­ben tartalmazzák szervetlen vagy szerves, szilárd vagy folyékony, gyógyszerészetileg alkalmazható olyan vivőanyagokkal keverve, amelyek orális vagy parenterális, azaz intramuszkuláris, szub­­kután vagy intraperitoneális beadásra megfelelnek. Orális beadásra tablettákat vagy zselatinkap­szulákat használunk, amelyek a hatóanyagot hígí­tó szerekkel, például laktózzal, dextrózzal, sza­charózzal, mannittal, szorbittal, cellulózzal és/ vagy glicinnel, valamint csúsztató anyagokkal, például kovafölddel, talkummal, sztearinsavval vagy ennek sójával, így magnézium- vagy kalci­­umsztearáttal, és/vagy polietilén-glikollal együtt tartalmazzák. A tabletták ugyancsak tartalmaz­nak kötőanyagot, például magnézium-alumíni­­um-szilikátot, keményítőket, így kukorica-, búza-, rizs- vagy nyílgyökérkeményítőt, zselatint, tra­­gantot, metil-cellulózt, nátrium-karboxi-metil­­cellulózt és/vagy polivinil-pirrolidont, valamint kívánt esetben szétesést elősegítő szert, például ke­ményítőket, agart, alginsavat vagy sóikat, így nát­­rium-alginátot, és/vagy pezsgőkeverékeket vagy adszorpciós szereket, színezékeket, ízesítő és éde­sítő anyagokat. Parenterális beadásra alkalmasak elsősorban az infúziós oldatok, előnyösen izotóniás vizes ol­datok vagy szuszpenziók, mimellett ezek a ható­anyagot égymagában vagy vivőanyaggal, például mannittal, együtt tartalmazzák liofilizált készít­mények alakjában, és felhasználás előtt előállít­hatok. Az ilyen készítmények sterilizálva lehet­nek és/vagy segédanyagokat, például tartósító, stabilizáló, nedvesítő és/vagy emulgeáló, oldás­közvetítő anyagokat, az ozmózisos nyomás sza­bályozására sókat és/vagy puffereket tartalmaz­hatnak. Ezeket a gyógyszerkészítményeket, amelyek kí­vánt esetben további gyógyászatilag értékes anya­gokat tartalmazhatnak, önmagában ismert mó­don, például hagyományos keverő, oldó vagy lio­­filizáló eljárásokkal állíthatjuk elő. Ezek a készít­mények körülbelül 0,1 100%, előnyösen körül­belül 1—50%, a liofilizátumok egészen 100%-ig terjedő, mennyiségű hatóanyagot tartalmaznak. A fertőzéstől és a fertőzött szervezet állapotától függően körülbelül 0,1—5 g mennyiségű ható­anyagot adunk be naponta melegvérűnek (ember­nek és állatnak) körülbelül 70 kgtestsúlyra számítva. A következő példák a találmány szerinti eljárás bemutatására szolgálnak. A hőmérsékletértéke­ket Celsius-fokokban adjuk meg. A példákban a következő rövidítéseket alkal­mazzuk : DC : vékonyrétegkromatogram, IR: infravörös spektrum, UV: ultraibolya spektrum, Op: olvadáspont, DBU: l,5-diaza-biciklo[5.4.0]undec-5-én, THF: tetrahidrofurán, DMF : dimetilformamid. KÍSÉRLETI RÉSZ 1. példa (3S,4R) - 3 - ( tere - butil - dimetil - szilil - oxi - me­til) -4- [5- ( tetrazol-1 -il) -valeroil-tio]-azetidin -2-on 293 mg (3S,4R)-3-(terc-butil-dimetil-szilil­­oxi-metil)-4-metil-szulfonil-azetidin-2-on 5 ml abszolút THF-el készített oldatához keverés közben szobahőmérsékleten hozzáadjuk 204,8 mg 5-(tetrazol-l’-il)-tiovaleriánsav 1,1 ml 1 n nátrium-hidroxiddal és 5 ml vízzel készített ele­­gyét. Az elegy pH-ját 0,1 n nátriumhidroxid­­oldat hozzáadásával 10-es értéken tartjuk. Az elegyet 2 óra hosszat reagálni hagyjuk szobahő­mérsékleten, utána etil-acetáttal hígítjuk és a vizes fázist elkülönítjük. Az elkülönített fázist kétszer extraháljuk etil-acetáttal és az egyesített kivonatokat telített konyhasó-oldattal mossuk, nátrium-szulfát felett szárítjuk és nagyvákuum­ban betöményítjük. A maradékot kovasavgélen kromatografáljuk, futtató szerként (1:2 arányú) toluol/etil-acetát—elegyet használunk. DC (szi­­likagél): toluol—etil-acetát (2:3) Rf = 0,17 IR (metilén-klorid) : 2,94; 5,66; 5,96 pm. Az 5-(tetrazol-T-il)-tiovaleriánsav kiindulási vegyületet a következő módon állítjuk elő : laa) 5-(N-Formil-amino)-valeriánsav-etil-észter 1,8 g 5-amino-valeriánsav-etil-észter-hidro­­kloridhoz 40 ml hangyasav-etil-észterben hozzá­adunk 1,4 ml trietil-amint és utána az elegyet 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom