192800. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szulfonbázisú, adott esetben kelátszerkezetű, műcserző anyag előállítására

1 192.800 2 í A találmány tárgya aljárát olyan szulfonbázlsú, adott esetben kelétszerkezetű műcserzőanyag elő­­állítására, amely molekulatömegétől függően szelek­tíven alkalmazható különböző minőségű bőrök cser­­zésére, szélesebb területen használható, mint az is­mert műcserzőanyagok. Az így előállított cserzőanyag növelt zsugorodá­si ponttal rendelkező, javított kopásáltóságú bőrök előállítását eredményezi. A bőripar a század eleje óta egyre inkább használja bőrök cserzésére a növényi cserzőanyagok helyett a műcserzőanyagokat. Az aromás szintetikus műcserzőanyagok egyik is­mert típusa a dioxi-difenil-szulfonból felépülő termé­kek. Gyors elterjedésüket széles körű felhasználható­ságuk mellett gazdaságos előálllthatóságuknak is kö­szönhetik. A 4,4'-dioxi-difenil-szulfonnak p-fenol-szulfonsav­­val lúgos közegben végzett formaldehides kondenzá­cióját ismertetik az 150531., 152639, és a 156680. számú magyar szabadalmi leírások. Ezek a szabadalmi leírások olyan műcserzőanyag előállítását ismertetik, amelynél 1 mól 4,4'-dioxi-di­­fenil-szulfont 1,3—2,3 mól p-fenol-szulfonsawal kon­denzálnak formaldehid jelenlétében lúgos közegben. Az így előállított műcserzőanyag alkalmazható­ságát azonban rontják az alapanyagban lévő mellék­­termékek. Ezek ugyanis a cserzőanyag színét sötátik, cserzőtulajdonságait rontják. Célul tűztük ki olyan szulfonbázisú műcserzőa­nyag előállítását, amely az eddig előállított termékek­hez képest világosabb színű, jobb cserzőhatással ren­delkezik és az eddigieknél szélesebb területen alkal­mazható. Azt tapasztaltuk, hogy ha a 4,4'-dioxl-dlfenil­­-szulfon és a p-fenol-szulfonsav vizes elegyét a form­aldehides kondenzáció előtt savas, majd lúgos közeg­ben redukáljuk és csak ezután végezzük a formalde­hides kondenzálást, akkor világos színű, az eddiginél jobb cserzőhatást biztosító terméket nyerünk. A kiindulási vegyületek ugyanis mindig tartalmaz­nak erősen oxidált, kinonvegyület-típusú szennyezése­ket. Ezek okozzák a végtermék sötétebb színét és an­nak cserzőhatását is rontják. Jelenlétükben ugyanis a cserzés lelassul és a késztermék minősége is romlik. Ha ezeket a vegyületeket redukcióval eltávolítjuk, esztétikai és minőségi szempontból is kedvezőbb tu­lajdonságú cserzett bőr állítható elő. Megállapítottuk továbbá, hogy ha a formaldehides kondenzációt adott pH értéken és hőmérsékleten vé­gezzük, a beadagolt formaldehid mennyiségével sza­bályozni tudjuk a végtermék molekulatömegét. Eljárásunk révén meghatározott, 500—1000 közöt­ti móltömegű kondenzátumot tudunk előállítani. Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy a műcserzőanyag molekulatömege befolyásolja annak cserzési tulajdon­ságait, felhasználási területét. A kisebb (500-600 közötti) móltömegű) termék Inkább boxbőrök és finombőrök utáncserzésére alkal­mazható. A közepes (600—750 közötti) móltömegű) cserző­anyag keményáru, előnyösen talpbőrök talpbélések, műszaki bőrök gyorscserzésére használható. Míg a nagy (750-1000 közötti móltömegű) kon­­denzátumok igen széles hatásspektrumban, kiváló minőségű bőrök előállításához alkalmazható. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 Ez a hatás tovább fokozható, ha a terméket cserző­­hatású fémsókkal kezeljük és így kelétté alakítjuk. A kelátképzésre a kondenzátum tömegére számítva 9-11 tömeg% króm-oxidnak megfelelő szervetlen krómsót, 3-6 tömeg% aiumfnium-oxidnak megfelelő szervetlen alumfniumsót, illetve 4-7 tömeg% titén­­•dioxidnak megfelelő titánsót továbbá 6-8 töme^K cirkónium-oxidnak megfelelő mennyiségű cirkóniuma sót alkalmazhatunk. A móltömeg intervallumot tehát a formaldehid mennyiségének, továbbá a kondenzációs időnek a vál­toztatásával tudjuk szabályozni. Kis móltömegű terméket úgy állítunk elő, hogy a már savas és lúgos redukciónak alávetett reaktánsok­­hoz azok szárazanyag tömegére számítva 30—32 tö­­meg% 40 tömeg%-os formaldehidet adagulunk és 3,5—4 órán keresztül kondenzáltunk. Közepes móltömegű termék előállításához a kiin­dulási anyagok tömegére számítva 33—35 tömeg% szintén 40 tömeg%-os formaldehidet használunk, és 4— 5,0 órán át kondenzáltunk, míg a nagy móltö­­megű termék gyártásánál 35—37 tömeg% 40 tömeg%­­os formaldehidet adagolunk és a kondenzációs idő 5— 6 óra. A kondenzáció előrehaladását, a móltömeg nagysá­gát a gyártás során az úgynevezett kisózási változá­sával követkjük.' Ezt úgy mérjük, hogy az előállított kondenzátum oldatból, amelynek szárazanyagtartalma 40—60 tö­­meg%, mintát veszünk ki és azt vízzel 4 tömeg%-os (21 E°-os) oldattá hígítjuk, majd pH-ját 3,8-ra állít­juk be. A hígított oldat 50 cm3-ét 20 tömeg%-o$ nátrium­­-klorid oldattal addig titráljuk, míg a minta opátos nem lesz. A fogyott NaCI cm -ek számát nevezzük kisózási számnak. A kis móltömegű intervallumú termék esetében a kisózási szám általában 4-7 cm3, közepes móltömeg esetén 9—12 cm3, nagy móltömeg esetén 16—20 cm3 nátrium-klorid oldat fogyásnak felel meg. A találmány szerinti eljárásban a kondenzáció előtt 1—5 közötti pH értéken, tehát savas közegben redukáljuk, a 4,4'-dioxi-difenií-$zulfon és a p-fenof­­-szulfonsav vizes elegyét, előnyösen nátrium-hidrogén­­szulfit vagy nátrium-ditionit redukáló szerrel. A redukciót 30—60 percig végezzük. Ezután az elegy pH-ját NaOH oldattal (előnyösen 20-40 tö­megű-ős NaOH oldattal) 7 és 8 közé állítjuk be és az elegyet előnyösen nátrium-szuífoxilát redukálószerrel kezeljük 20—60 percig. . Ezután adagoljuk be a kondenzációhoz szükséges 30—37 tömeg% mennyiségű formaldehidet. A kondenzációt előnyösen 3,5—6 órán keresztül végezzük, míg a kisózási szám 4-20 cm3 20 tömeg%­­o$ nátrium-klorid fogyásnak felel meg. Ezután kívánt esetben az elegyhez nátrium-bi­­szulfit oldatot adagolunk 0,3—0,4 tömeg% mennyi­ségben. A biszulfit lúg töménysége előnyösen 29 tömeg%. A biszulfit adagolással a szabad formaldehidet tud­juk megkötni és így a kondenzációt meg tudjuk sza­kítani. A nyert termék pH-ját ezután savasra, lúgosra vagy neutrálisra állítjuk be. Az előállított kis és közepes móltömegű termék vizes oldatéhoz még komplex képzőt, előnyösen eti­­lén-diamln-tetraecetsav-nátrlumot (Mavecid É04-et) is adagolunk, a vízben lévő vastartalom megkötése cél­jából. 4 f. 2 ..•:ví«ó*íé5^»*isi*sr4

Next

/
Oldalképek
Tartalom