192781. lajstromszámú szabadalom • Ütközési energia elnyelő elem, főleg járművekhez és eljárás az elem előállítására

3 192781 4 Találmányunk ütközési energia elnyelő elem főleg jármüvek lökhárítóihoz, a lökhárí­tó szerkezeti felépítéséhez, vagy a lökhárító és jármű alváz ill. felépítmény egymáshoz rögzítéséhez, valamint eljárás a találmány szerinti elem előállítására. Jármüvek, elsősor­ban közúti gépjármüvek ütkőzéses balesetei­nél a sérülés és a gépjármű károsodásának mértékét jelentősen képes csökkenteni a lökhárító szerkezet, amennyiben nagymérték­ben energia elnyelő tulajdonságú. Számos or­szágban előírások határozzák meg az alkal­mazható lökhárító szerkezet minimális energia elnyelési szintjét. A törvényes előírások he­lyenként a lökhárító és rögzítő szerkezete energia elnyelési szintjére, másutt a lökhárí­tó és a gépjármű utastér előtti szakasza együttes energiaelnyelési szintjére vonatkoz­nak. Mindenképpen az az előnyös, ha a lök­hárító maga minél nagyobb energia mennyi­séget képes elnyelni védve a sérüléstől a gépjármű kocsiszekrényét, ill. alvázát. Ter­mészetesen a lökhárító szerkezet konstrukci­ójánál is az energia elnyelő képesség növelé­sével együtt általában növekszik a súly, a helyigény és bonyolultság, valamint az előál­lítási költség. A lökhárító beépítésére rendelkezésre ál­ló, ütközési deformációnak alávethető szakasz különösen autóbuszoknál korlátozott. Ez a körülmény vezetett a 169.336 lsz. HU- szaba­dalmi leírásban ismertetett szerkezethez, melynél méhsejt szerkezetből felépített lök­hárító rudazattal csatlakozik az autóbusz vázszerkezetéhez és a rudazat két tagja ket­tős légrugóra támaszkodik. A légrugó az au­tóbusz levegőrendszerére van bekötve. A megoldás, bár rendkívül nagy energia elnye­lő képességűre konstruálható, rendkívül költséges. Egyszerűbb, személygépkocsikhoz alkal­mas megoldásoknál az ütközési energiát - szemben az említett kombinált légrugós kivi­tellel - kizárólag lökhárító és felfogó, rögzítő szerkezet deformációs munkája emészti fel. A rögzítő, felfogó szerkezet alakja úgy van megválasztva, hogy azon deformációs helyek vannak kiképezve keresztmetszet változások, gyengítések, horpasztások bevágások révén. Ilyen megoldást ismertet például a 2.427.764 sz. DE nyilvánosságra hozatali irat, mely megoldásnál lépcsős kiképzésű csészék vannak legnagyobb peremüknél egymáshoz rögzítve, miáltal két irányban lépcsős tartó­cső alakul ki és ütközés esetén a lépcsőknél jön létre fokozatosan deformáció. A lépcsős csészék elkészítéséhez alakos szerszámra van szükség, mellyel egyenként lehet a lépcsős csészéket előállítani. Hasonlóan alakos szer­számban készíthető el a 1.780.205 sz. DE sza­badalmi leírásban ismertetett lökhárító szer­kezet ütköző csöve, melyen lévő két felbőví­tés rugalmas befogadó testet fog közre, a felbővítéseknek a cső hossza mentén megha­tározott helyeken kell lenniök. Mint a fenti példák mutatják energia el­nyelési követelmények esetén a régebben al­kalmazott, helyenként jelenleg is megenge­dett egyetlen sajtolt lemezből álló lökhárító bonyolul'. felépítésű, költséges szerkezetté vált. Szilárdságtani vizsgálatok, a szerkezeti anyagok és különböző konstrukciós egységek deformációs tulajdonságainak mérése során arra a felismerésre jutottunk, hogy a legál­talánosabban használt zártszelvényű csövek­ből a legegyszerűbb hidegalakítási eljárással olyan elemek állíthatók elő, amelyek deformá­ciós tulajdonságaik révén alkalmasak energia elnyelő tulajdonságú gépjármű lökhárítók ké­szítésére. Ehhez zártszelvényű csövet axiális irányú ryomó hidegalakításnak kell alávetni, egyetlen körbefutó gyűrődést - ami a cső felbővülésében jelentkezik - kell létrehozni és a gyűrődést létrehozó nyomóerő csökkenő szakaszában a cső további deformálását meg kell szüntetni. Találmányunk ütközési energia elnyelő elem főleg járművek ütközőinek tartó/energia elnyelő szerkezetéhez, és ezen elemet tartal­mazó ütköző, mely elem zártszelvényű, a ki­­hajlási határnál kisebb hosszúságú csó/üre­­ges rúd. melynek axiális irányú nyomó hi­degalakítással létesített, kizárólag egyetlen körbefutó gyűrődése van. Találmányunk továbbá eljárás ütközési energia elnyelő elem előállítására, melynél zárt szelvényű, a kihajlási határnál kisebb hosszúságú csövet/üreges rudat axiális irá­nyú nyomó hidegalakításnak vetünk alá egyetlen körbefutó gyűrődés létesítéséhez mindaddig, amig a terhelő erő az első körbe­futó gyűrődést létrehozó erő-csúcsértéket követően lecsökken a második körbefutó gyűrődést létrehozó - célszerűen kísérletileg megállapított - erőcsúcsérték elérésig. Az így kialakított energia elnyelő elem ütközésnél kedvező deformációs tulajdonsá­gokat mutat, ami abban jelentkezik, hogy az első gyűrődést létrehozó előalakitó erőcsúcs­értéknél kisebb ütközési erő fellépésekor vi­szonylag nagy deformáció alakul ki és a má­sodik gyűrődés kialakulásakor növekvő ütkö­zési erőhöz nagyobb deformációs út tartozik, mint az első gyűrődésnél, valamint a második gyűrődés létrehozásához kisebb erőcsúcsér­ték szükséges. Találmányunkat részletesen kiviteli pél­dán keresztül ismertetjük az 1-4. ábrák se­gítségével, ahol az 1. ábra körszelvényű csőből kialakított üt­közési energia elnyelő elemet, a 2. ábra az 1. ábra szerinti elem kialakítá­sához szükséges előgyártmányt metszetben, a 3. ábra az 1. ábra szerinti elem kialakítása közben fellépő, ütközési igénybevé­telnél fellépő erő-diagrammot, a 4. ábra deformációképes kocsiszekrény és a hozzá rögzített energia elnyelő 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom