192726. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benztiazol-származékok és az ezeket hatóanyagként tartalazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 192 726 2 A találmány tárgya eljárás új, (I) általános képletű benztiazol-származékok - ahol a képletben X jelentése kénatom; Rj jelentése 1-6 szénatomos alkilcsoport; R2 jelentése hidrogénatom; R3 jelentése karboxi-(2—3 szénatomosjalkil­-tio-csoport; vagy Rj és R3 együttes jelentése egy további kötés a C-N atomcsoporton belül; és R4 és R5 jelentése egymástól függetlenül 1-4 széna­­tomos alkilcsoport, vagy a nitrogénatom­mal együtt morfoiino-, tiomorfolino-, pir­­rolidino-, adott esetben 1—4 szénatomos alkilcsoporttal szubsztituált piperidino­­-csoport vagy 1—4 szénatomos alkilcso­porttal, 1—4 szénatomos alkanoílcsoport­­tal, (1-4 szénatomos)alkil-szulfonil-cso­­porttal, 2—5 szénatomos karbalkoxi-cso­porttal vagy fenilcsoporttal szubsztituált piperazino-csoport —, savaddíciós sóik, valamint az ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására. Az alkilcsoportok előnyösen metilcsoportok, to­vábbá lehetnek etil-, n-propil-, izopropil-, n-butil-, izobutil-, szek-butil- vagy terc-butil-csoportok. A találmány szerinti eljárással előállított új vegyü­­letek értékes farmakológiai tulajdonságokkal rendel­keznek: felhasználhatók a parazita bélférgek, például a fonalférgek (nematódák), galandférgek (cesztódák) és szívóférgek (trematódák) irtására. Különösen jól használhatók a filariózis kórokozóinak — mint példá­ul Litomosoides carinii, Brugia malayi, Brugia pahan­­gi, Dipetalonema viteae — pusztítására, azok kifejlő­dési stádiumában is. Ezek a vegyületek igen hatásos­nak bizonyultak, mint makro- és mikro-filaricidek a többemlőjű patkány (Mastomys natalensis) és az afri­kai egér (Meriones unguiculatus) filariózisának kezelé­sében, mely 5—25 mg/kg-os dózis 2—5-szőri orális be­adásából állt. Különösen előnyösen alkalmazhatók az (la) általá­nos képletű vegyületek és gyógyászatilag elfogadható sóik, ahol a képletben R jelentése izotiocianáto— (-NCS), vagy (a) általános képletű csoport, Rj jelen­tése 3 vagy 4 szénatomot tartalmazó alkilcsoport, R4 és R$ jelentése a fentiekben megadott. A legelőnyösebben azok az (la) általános képletű vegyületek és gyógyászatilag elfogadható sóik alkal­mazhatók, melyekben R jelentése izotiocianáto-vagy (a) általános képletű csoport, Rj jelentése terc-butil­­-csoport, R4 és Rg jelentése kis szénatomszámú alkil-, például metilcsoport, vagy a nitrogénatommal együtt heterogyűrűs csoportot — például pirrolidino-, piperi­­dino-, morfino-, vagy metil-piperazino-, fenil-pipera­­zino-, acetil-piperazino-, metán -szulfonil-piperazino-, metoxi-karbonil-piperazino-, vagy etoxi-karbonil-pi­­perazino-csoportot — képeznek. Többféle eljárás ismeretes az olyan (I) általános képletű benztiazol-származékok előállítására, me­lyekben R2 és R3 együttes jelentése egy további kö­tés a C-N atomcsoporton belül. Az első eljárás (a/ eljárás) abból áll, hogy egy (II) általános képletű vegyületet — ahol X, Rj, R4, és Rs jelentése az (1) általános képletnél megadott — mert oldószerben tiofoszgénnel kezelünk. A második eljárás (b/ eljárás) szerint az (I) általá­nos képletű izotiocianáto-benztiazol-származékokat (III ) általános képletű vegyületek — ahol X, Rt, R4 és Rs jelentése az (I) általános képletnél megadott, Rfi jele ítése pedig pirolízissel leszakítható aminocsoport - pirolízisével állítjuk elő. A pirolízist általában ma­gas forráspontú oldószerekben, például klór-benzol­ban, visszafolyatási hőmérsékleten forralva hajtjuk vég e. \ fenti eljárásokkal kapott olyan (I) általános kép­letű vegyületeket, melyekben R2 és R3 együttes je­­len'ése egy további kötés a C-N atomcsoporton belül, a szokásos módszerekkel alakíthatjuk át olyan (I) ál­tal; nos képletű vegyületekké, melyekben R2 jelentése hidrogénatom és R3 jelentése karboxi-alkil-merkapto­­-csoport. így például olyan (I) általános képletű benz­­tiazol-ditiokarbamát-származékokat, melyekben R2 jeltntése hidrogénatom, R3 jelentése pedig karboxi­­(2 -3 szénatomszámú) alkil-tio-csoport, úgy állítha­tunk elő, hogy egy (I) általános képletű izotiocianáto­­-benztiazol-származékot egy (VI) általános képletű oj-merkapto-alkán-származékkal — ahol n jelentése 2 vagy 3, és R jelentése karboxicsoport — reagáltatunk. A fenti feljárásokat végezhetjük a szokásos módon, szobahőmérsékleten, hűtéssel vagy melegítéssel, at­moszférikus vagy megnövelt nyomáson és higítószer, katalizátor vagy kondenzálószer jelenlétében vagy ezek nélkül. Szükség esetén a reakciót végrehajthatjuk inert gáz — (például nitrogén-) — atmoszférában is. Az eljárás körülményeitől és a kiindulási anyagok­­tó függően a végterméket megkaphatjuk szabad bázis vagy savaddíciós sók alakjában. Az új vegyületek sa /addíciós sóit könnyen átalakíthatjuk szabad bázis­sá, például reagensekkel, mint például alkálifémek vagy ioncserélők. Másrészt a szabad bázisok szerves vagy szervetlen sót képeznek. Savaddíciós sók képzé­sére olyan savakat használunk, melyek gyógyászatilag elfogadható sók képzésére alkalmasak, például hidro­­génhalogenidek, kénsav, foszforsavak, salétromsav, pt rklórsav, alifás, aliciklikus, aromás és heterociklusos karbonsavak és szulfonsavak, mint például hangyasav, esetsav, propionsav, borostyánkősav, glikolsav, tejsav, maleinsav, borkősav, citromsav, aszkorbinsav, malein­­sav, hidroxi-maleinsav, piroszőlősav, fenil-ecetsav, benzoesav, p-amino-benzoesav, antranilsav, p-hidroxi­­-tenzoesav, szalicilsav, p-amino-szalicilsav, metán­­-szulfonsav, etán-szulfonsav, hidroxi-etán-szulfonsav, eiilén-szulfonsav, halogén-benzol-szulfonsav, toluol­­-szulfonsav, naftalin-szulfonsav, szulfanilsav, metio­­n'n, triptofán, lizin és arginin. Az új vegyületeknek a fenti savakkal képzett sói felhasználhatók a kapott szabad bázisok tisztítására is, ami abból áll, hogy a szabad bázisokat sókká ala­kítjuk, ezeket elválasztjuk egymástól, majd a báziso­kat a sókból felszabadítjuk. A találmány a fenti eljárásoknak olyan változataira 5 10 15 20 25 30 35 .40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom