192684. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szilárdfázisú anyag(ok)nak folyadék- és/vagy gázfázisú anyaggal/anyagokkal történő érintkeztetésére, különösen műanyagstabilizátorként alkalmazható alkil-on vegyületek előállításához

3 192684 4 A találmány tárgya berendezés szilárd­fázisú anyag(ok)nak folyadék- és/vagy gáz­fázisú anyaggal/anyagokkal történő érintkez­­tetésére, különösen múanyag-stabilizátorként, például vinilszármazékok hóstabilizálására al­kalmas vegyületek, előnyösen alkil-ón-halo­­genidek előállításához. Az iparban számos alkalommal van szük­ség szilárdfázisú anyag(ok) és folyadék­­és/vagy gázfázisú anyag (ok) érintkeztetésé­­re, ahol a művelet eredményessége az eltérő fázisok hatásos érintkeztetésén múlik. Példá­ul az alkil-ón-halogenidek előállítására ismert eljárásoknál szilárd anyagot - ónt - reagál­­tatnak magas hőmérsékleten és nyomáson gázfázisú alkil-halogeniddel (1 274 580 sz. német szövetségi kőztársaságbeli szabadalmi leírás). Más ismert eljárásoknál katalizátorok is jelen vannak, amelyek folyadékfázisban is elhelyezkedhetnek (1 446 994 sz. francia, 3 857 868 sz. amerikai egyesült' államokbeli, 2 227 688 és 2 506 917 sz. német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírás). A szilárd és fluid anyagok érintkezteté­­sét megfelelő módon biztosítani kell ahhoz, hogy a reakció a kívánt sebességgel és ter­meléssel játszódjon le. Alkil-ón-halogenidek előállításánál kezdetben a szilárdfázisú ón és a gázfázisú alkil-halogenid érintkeztetését kell megoldani, majd a reakció előrehaladtá­val növekszik a folyadék mennyisége - a termék folyadék ugyanis -, ezért gondoskod­ni kell a három fázis keveredéséről. Ilyen jellegű reakció lefolytatására vonatkozó eljá­rást ismertet például a 181 956 lsz. magyar szabadalmi leírás is. Az alikil-ón-halogenidek és a hasonló tí­pusú vegyületek előállítására használt és ha­gyományosnak tekintett berendezések hor­­gony-keverővel vannak ellátva, és álló hen­geres berendezések. Ezknek az ismert be­rendezéseknek hátránya, hogy bennük a szi­lárdfázisú és fluid anyagok érintkeztetésénél csekély a reakciósebesség, ezért ez a műve­let igen sokáig tart. További hátrány, hogy nem kívánatos melléktermékek keletkeznek. Ilyen készüléke­ket alkalmaznak az 1 274 580 sz. német szö­vetségi köztársaságbeli szabadalmi leírás szerint, ahol 300 cm3 térfogatú, saválló, ke­verés autoklávot említenek. A méret növelé­sével a nagy mennyiségű szilárd anyag moz­gatása, keverése a hagyományos, kifejezetten folyadékfázisú anyagok keverésére használt keveröszerkezetekkel meg sem oldható. Laboratóriumi méretben előnyösen hasz­nálhatók a rázott reaktorok. Ez a megoldás azonban, a fellépő nagy tehetetlenségi erők miatt, ipari méretben nem jöhet számításba. Ugyanez elmondható a lengetett reakto­rokról is. Olyan megoldás is ismert, amelynél a szilárd anyagot hordozórácsra helyezik, és gázfázist a szilárd szemcsék rétegén több­ször átvezetik. Ebben az esetben a gázke­ringtető berendezés költsége jelentősen nö­veli a berendezés árát. A találmány célja olyan berendezés ki­alakítása, amelyben megvalósítható a szilárd­fázisú anyagok és a gáz- és/vagy folyadék­fázisú anyagok intenzív érintkeztetése, amel­lett, hogy biztosított a reakció optimális kö­rülmények közötti kivitelezése, a reakciókom­ponensek betáplálása, a reaktor fűtése és hűtése, a termék kiürítése, valamint a beren­dezés tisztítása. Az találtuk, hogy a fenti célt elérjük egy olyan berendezéssel, amely hengeres munkatérrel, hőhordozó-bevezető csonkkal és höhordozó-elvezetó csonkkal felszerelt kö­pennyel, zárható töltő- és üritőnyiláBsal, s gáz- és/vagy folyadékbevezető csonkkal ren­delkezik, s a munkatere forgatható tengellyel egybeépített, vízszintes elrendezésű és a munkatér belső oldala egyenes szalagokkal ellátott, vagy a munkatere függőleges elren­dezésű, rögzített, s benne forgatható tengely helyezkedik el, amely körbezáródó elliptikus szalagokkal és/vagy osztott kivitelű ellipti­kus szalagokkal vagy folytonos csavarvonal alakú szalagokkal és/vagy osztott kivitelű, csavarvonal alakú szalagokkal Bzerelt. A találmány alapja az a felismerés, hogy a szilárd és fluid anyagok között lejátszódó reakciók kivitelezésénél a komponensek haté­kony érintkeztetését biztosíthatjuk szalag ke­­verős berendezésekkel. Ezeknél ugyanis a szalag a szilárd anyag halmazában kis ellen­állással forog, mivel a szalag felületén csak kis súrlódás lép fel, ugyanakkor az egész anyagmennyiséget átkeveri. A találmány szerinti berendezést köze­lebbről az 1-3. ábra segítségével ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti berende­zés szalagsorral ellátott kiviteli alakjának metszete. A 2. ábra a találmány szerinti berende­zés elliptikus szalagokat tartalmazó keverővei ellátott kiviteli alakjának metszete. A 3. ábra a találmány szerinti berende­zés csavarvonal alakú szalagokkal ellátott ki­viteli metszete. A találmány szerinti berendezés 1. áb­rán látható, előnyös kiviteli alakjánál a víz­szintesen elhelyezkedő 1 munkateret a 3 henger, a 2 fenék és a 4 zárófedél határolja. A 3 henger belső falán körben a 14 egyenes szalagsor helyezkedik el. A 3 henger falába van erősítve a lezárható 5 töltőcsonk, amely egyben 6 üritőnyllásul is szolgál. Az 1 munkateret 7 köpeny veszi körül, amely a 15 hőhordozó-bevezető nyílást és a 16 höhordozó-elvezető csövet tartalmazza. A 7 köpenyhez a 17 felfogó perem rögzíti a 13 forgatható tengelyt, amelyen a 12 hajtótárcsa helyezkedik el. A 13 forgatható tengelyen le­­tómítetten van elhelyezve a 8 hőhordozó-be­vezető csonk, amely a 15 hőhordozó-bevezető nyílással van összekötve. Hasonló módon, a 9 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom