192653. lajstromszámú szabadalom • Eljárás imidazo(1,2-c)pirimidinek és sóik, valamint hatóanyagként a fenti vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására
5 192653 6 letű vegyületekkel, például egy (V) általános képletül alkil- vagy alkenil-jodidot használhatunk, bázis - például nátrium-hidrid - jelenlétében. A (II’) általános képletű vegyületeket előnyösen szerves oldószer - például tetrahidrofurán, etil-éter vagy dimetoxi-etán - jelenlétében reagáltatjuk a (III) általános képletü vegyületekkel. A (VI) általános képletü vegyületek ciklizálását célszerűen úgy végezzük, hogy a vegyületet megfelelő oldószerben - például rövidszénláncú alkanolban - oldva visszafolyató hűtő alatt forraljuk. Abban az esetben, ha Rí helyén 1-5 szénatomos alkoxic sopor tot tartalmazó (I) általános képletű vegyületet kívánunk előállítani, az R’i helyén 1-5 szénatomos alkoxicsoportot tartalmazó (VI) általános képletü vegyületet metanolban visszafolyató hűtő alatt forralva ciklizálhatjuk. A (IV) vagy (VI) általános képletű vegyületek előállítására ismertetett reakciót kívánt esetben úgy is le játszathatjuk, hogy a reakció termékeként közvetlenül egy (I) általános képletű vegyületet kapjunk, a (IV) vagy (VI) általános képletű kőztitermékek elválasztása nélkül. A (IV) vagy (VI) általános képletű vegyületek fenti ciklizációs reakciójának termékeként a képződött vegyületek bázicitásától függően vagy szabad bázis, vagy savaddícíós só - például HX általános képletű savval képzett só - formájában kapjuk az (I) általános képletű vegyületeket. Abban az esetben, ha az (I) általános képletü vegyületet először savaddícíós só formájában kaptuk, a sóból a szabad bázist - kívánt esetben előzetes elválasztás nélkül - bázissal végzett kezeléssel állíthatjuk elő. Bázisként például egy alkálifém-hidroxidot, -hidrogén-karbonátot vagy - karbonátot - így kálium-karbonátot vagy nátrium-hidrogén-karbonátot - használhatunk. A (II) vagy (II’) általános képletü kiindulási vegyületek vagy ismertek, vagy a [Chem. Pharm. Bull. 24(3), 507 (1976); JACS 73, 106 (1951); Chem. Bér. 75, 755 (1942); és Chem. Pharm. Bull. 18, 1385 (1970)] irodalmi helyeken található eljárások szerint előállíthatok. Azokat a (III) általános képletű vegyületeket, amelyek képletében X halogénatomot jelent, például úgy állíthatjuk elő, hogy egy (VII) általános képletü vegyületet - a képletben R jelentése a fenti - halogénezünk, a [Helv. Chim. Acta 29, 1247 (1946)] irodalmi helyen ismertetett módon. A (VII) általános képletü vegyületeket például úgy állíthatjuk elő, hogy egy (VIII) általános képletű vegyületet brómozunk, majd nátrium-metoxiddal reagáltatunk, és a kapott (IX) általános képletü vegyületet ezt kővetően savval - például hidrogén-kloriddal - reagáltatjuk. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek igen értékes farmakológiai tulajdonságokkal rendelkeznek. Különösen figyelemreméltó a fenti vegyületek szorongásoldó hatása, amelyet a leírásban kísérleti eredményekkel is alátámasztunk. A hatóanyagként egy (I) általános képletü vegyületet tartalmazó gyógyszerkészítményeket a humán- és állatgyógyászatban szorongásos tünetek kezelésére használhatjuk. Hatóanyagként előnyösen azokat a vegyületeket használhatjuk, amelyeket a leírásban már mint előnyös vegyületeket ismertettünk, illetve név szerint megemlítettünk. Az (I) általános képletű vegyületeket a fentieknek megfelelően szorongásos állapotok- például izgatottsággal, ingerlékenységgel vagy agresszióval társult krónikus szorongás, vagy álmatlansággal járó szorongás, izomfeszültség vagy kimerültség - kezelésére használhatjuk. A hatóanyagként legalább egy (I) általános képletü vegyületet tartalmazó gyógyszerkészítményeket az emésztőrendszer útján vagy parenterálisan juttathatjuk a szervezetbe. A gyógyszerkészítmények szilárd vagy cseppfolyós formájú szokásos készítmények lehetnek, például tabletták (sima vagy bevonatos tabletták), kapszulák, zselatin kapszulák, granulák, kúpok, vagy injekciós oldatok, melyeket a gyógyszerkészítésben szokásos módon állíthatunk elő. A hatóanyagokat a gyógyszerkészítésben szokásosan használt segédanyagokkal formálhatjuk készítménnyé. Segédanyagként például talkumot, gumiarábikumot, laktózt, keményítőt, magnézium-sztearátot, kakaóvajat, vizes- vagy nem-vizes hordozóanyagokat, állati vagy növényi eredetű zsírokat, paraffin-származékokat, glikolokat és különféle nedvesítő-, diszpergáló- vagy emulgeálószereket, és/vagy konzerválószereket használhatunk. A gyógyszerkészítményeket előnyösen dózisegység formában állítjuk elő, minden egyes egység meghatározott mennyiségű hatóanyag beadására alkalmas. Felnőtt emberek kezelésére egy dózisegység célszerűen 0,1- -100 mg, előnyösen 0,1-20 mg hatóanyagot tartalmazhat. A napi dózis az adott hatóanyagtól, a kezelendő alanytól és a tünetektől függően változik, általában 0,1-200 mg/nap lehet orális alkalmazási mód mellett, felnőtt ember esetén. A találmány szerinti eljárást közelebbről- a korlátozás szándéka nélkül - az alábbi példák segítségével kívánjuk ismertetni. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
