192627. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-fenoxi-propionsav-ciánamidok és ezeket tartalmazó herbicid készítmények és eljárás 2-fenil-propionsav-N-cianoamid-származékok előállítására

1 192 627 2 tiomerje és ezek bármilyen elegye is. A leírásban sze­replő megállapítások minden esetben racemátokra vo­natkoznak, amennyiben nem említünk kifejezetten egy bizonyos izomert. Az (I) általános képletü hatóanyagok stabil vegyü­­letek, és a velük való bánás során különösebb szabá­lyok betartása nem szükséges. Az (I) általános képletü vegyületek mérsékelt mennyiségben történő alkalmazás esetén igen jó és szelektív herbicid tulajdonságokat mutatnak, különö­sen az egyszikű gyomnövényekkel szemben. Ez a ha­tás alkalmassá teszi őket a kétszikű kultúrnövénye­ken, főleg gyapoton, szóján, repcén, cukorrépán, takarmányrépán és napraforgón való alkalmazásra. A találmány szeriti (I) általános képletü vegyületek egy részét azonban egyszikű kultúrnövényeknél, így gabo­naféle ségeknél, mint például búza, vagy árpa esetében is alkalmazhatjuk szelektív herbicidként. Emellett még részben az olyan gyomnövények is károsodnak, melyeket mindeddig csupán az úgynevezett „totális herbicid”-ekkel lehetett irtani. Nagyobb mennyiségben alkalmazva az (I) általános képletü hatóanyagok ilyen totális herbicid hatást fej­tenek ki. Megállapítottuk, hogy a találmány szerinti vegyü­letek szelektív herbicid hatása mind a preemergens, mind a posztemergens alkalmazás esetén bekövetke­zik. A szóban forgó hatóanyagokat ennélfogva gyom­növények és különösen a káros fűféleségek szekektív irtására egyforma sikerrel alkalmazhatjuk, mind a ki­kelés előtti, mind a kikelés utáni stádiumban. A találmány az olyan herbicid készítményekre is vonatkozik, melyek valamilyen (I) általános képletü új hatóanyagot tartalmaznak. Az (I) általános képletü vegyületeket a készítmé­nyek előállításához szokásosan használt segédanya­gokkal együtt alkalmazzuk és a hatóanyagot ismert módon, például emulziókoncentrátumokká, közvet­lenül kipermetezhető oldatokká, hígítható oldatokká, híg emulziókká, permetezőporokká vagy oldható po­rokká, porozószerekké, granulátumokká vagy pl. po­limer anyagokba történő beágyazás útján előállított készítményekké dolgozzuk fel. Az alkalmazás módját, így például a permetezést, a köddel végzett kezelést, a porozást, a szórást vagy az öntözést csakúgy mint ma­gának a készítménynek a kiválasztását a kívánt célnak és az adott körülményeknek megfelelően választjuk meg. A készítményeket, vagyis az (I) általános képletü hatóanyagokat és szilárd vagy folyékony hordozó anyagokat tartalmazó szereket, összeállításokat vagy kombinációkat ismert módszerekkel állítjuk elő. így például a hatóanyago(ka)t alaposan összekeverjük és/vagy összeőröljük a vivőanyagokkal, mint például az oldószerekkel, a szilárd hordozóanyagokkal és adott esetben a felületaktív vegyületekkel (tenzi­­dekkel). Oldószerként az alábbiak alkalmazhatók: aromás szénhidrogének, különösen a 8-12 szénatomos ve­gyületeket tartalmazók, mint például a xilolelegyek és a helyettesített naftalinok; ftálsavészterek, mint pél­dául a dibutil-ftalát vagy a dioktil-ftalát; alifás és cik­­loalifás szénhidrogének, mint például a ciklohexán vagy a paraffinok; alkoholok glikolok és ezek éterei vagy észterei mint például az etanol, az etilénglikol, az etilénglikol-monometil-éter, az etilénglikol-mono­­-etil-éter; ketonok, mint például a ciklohexanon; erő­sen poláros oldószerek, rr int például az N-metil-2-pir­­rolidon, a dimetil-szulfox d vagy a dimetil-formamid; 5 valamint az adott esetben epoxidált növényi olajok, mint például az epoxidált kókuszdióolaj vagy szója­olaj. Oldószerként még a víz is alkalmazható. Szilárd hordozóanyagként — például a porozó­szerekhez és a diszpergálható porokhoz — rendszerint 10 valamilyen természetes közetport vagy kőzetörle­­ményeket használunk, ilyenek például a kakit, a tal­­kum, a kaolin, a montmorillonit és az attapulgit. A fi­zikai tulajdonságok javítá:>a céljából még nagydiszper­­zitású kovasavat vagy valamilyen nagydiszperzitású és 15 szívóképes polimerizátumnt is hozzáadhatunk a keve­rékhez. Adszorptív tulajdonságú szemcsés granulá­tumhordozóként porózus szerkezetű anyagok hasz­nálhatók; ilyen például a habkő, a téglatörmelék, a szepiolit vagy a bentonit, míg adszorptív tulajdonság- 20 gal nem rendelkező hordozóanyagként például kalcitot vagy homokot használunk. Mindezeken túlmenően még számos, előre granulált, szervetlen vagy szerves eredetű anyagot, így különösen dolomi­tot vagy aprított növényi eredetű hulladékokat is 25 használhatunk. Felületaktív vegyületként a formálni kívánt (I) ál­talános képletü hatóanyagtól függően nemionos, ka­tionaktív és/vagy anionakr.ív tenzidek alkalmazhatók, melyek jó emulgeáló, diszpergáló és nedvesítő tulaj- 30 donságokkal rendelkeznek A tenzidek körébe a tenzid­­elegyeket is bele kell érteni. Az alkalmas anionos tenzidek például úgynevezett vízben oldható szappanok és ugyancsak vízben old­ható szintetikus felületaktív vegyületek egyaránt le- 35 hétnek. Szappanok alatt például a magasabb molekulasú­lyú (10—22 szénatomot tartalmazó) zsírsavak alkáli­fém-, alkáliföldfém- vagy adott esetben helyettesített ammóniumsóit, mint például az olajsav vagy a szteann- 40 sav nátriumsóját vagy káli um sóját értjük, de ide tar­toznak még a természetes eredetű zsírsavelegyekből, mint pl. a kókuszdió- vagy faggyúolajból készített szappanok, valamint a zsírsavak metil-taurin-sóit is érdemes megemlíteni. 45 Mégis gyakrabban az úgynevezett szintetikus ten­­zideket, különösen a zsírszulfonátokat, a zsírszulfá­tokat, a szulfonált benzidimazolszármazékokat, vagy az alkil-aril-szulfonátokat alkalmazzuk. A zsírszulfonátokat vagy a zsírszulfátokat rendsze- 50 rint alkálifém-, alkáliföldfém- vagy adott esetben he­lyettesített ammóniumsók alakjában használjuk. Ezekben az alkilcsport 8-22 szénatomos és ebbe az acilcsoportokban levő alkiicsoportokat is bele kell ér­teni. Ilyenek például a ligninszulfonsav nátrium­­öt» vagy kalciumsója, a dodecil-alkohol kénsavas észteré­nek nátrium- vagy kalciumsója, vagy a természetes eredetű zsírsavakból készített zsíralkohol-szulfát-ele­­gyek nátrium- vagy kalciurnsója. Ide tartoznak még a zsíralkohol — etilén-oxid-adduktumok kénsavas észté- 6C reinek vagy szulfonsavszármazékainak sói. A szulfo­nált benzimidazolszármazékok előnyösen két szulfon­­savcsoportot és egy 8-22 szénatomos zsírsavmaradé­kot tartalmaznak. Az alkil-aril-szulfonátok közül pél­daképpen a dodecil-benzolszulfonsav, a dibutil-nafta- 65 linszulfonsav vagy egy naftalinszulfonsav-formalde-4

Next

/
Oldalképek
Tartalom