192604. lajstromszámú szabadalom • Eljárás földrajzi viszonyokat tükröző műholdképek és filmek előállítására
1 192 604 2 jük, hogy a szárazföld határvonal pontjai helyzetét ismert formulákkal - több pontban - meghatározzuk, a műholdképen ezen pontokat összekötjük, és a szárazföld területét, majd a tenger területét alkalmas színekkel kiszínezzük. A hiteles kép mindig az adott időpont szerinti felhőzetre nézve hiteles, és kalibrálását mérések alapján meghatározott értékekkel az alábbiak szerint végezzük: A műholddal, mint mérőeszközzel a földfelszín minden általunk megfigyelni kívánt és a műholdképen ábrázolt területelemen mérjük a műhold detektorára beérkező aktuális sugárzási értékeket. A találmány értelmében egy egyszerű eljárás szerint hosszú időn át végzett mérésekből származó klimatológiai adatokból ismert egy adott földrajzi területre és évszakra vonatkozóan az egyes felhőzeti kategóriákhoz tartozó, a felhőzeti kategóriára jellemző sugárzási érték, amelynek a műhold detektorára érkező mennyiségét ismert módon határozzuk meg. Az aktuális mérési értékek és az egyes felhőkategóriákra jellemző mérési értékek összehasonlításával az aktuális felhőzeti kategóriákat az adott földrajzi területen meghatározzuk oly módon, hogy az adott területelemen mért és korrigált sugárzási érték esetén kiválasztjuk, hogy az az egyes felhőkategóriákra megadott sugárzási értéktartományok melyikébe esik. Az így kalibrált kép egyes pontjaiban az infravörös képek esetén az észak—déli irányban jellemző folyamatos melegedést, míg látható képek esetén a nap állásszögéből származó megvilágítási különbségeket veszszük figyelembe. A felhőket többféle szempont szerint lehet osztályozni és felhőzeti kategóriákba sorolni. Lehet pl. alacsony, középmagas és magas felhőzet kategóriát képezni, de a felhőtípusok szerinti osztályozás is szokásos. Eszerint képezhetők pl. a zivatar-, hó-, csendeseső stb. felhőkategóriák. Előnyös megvalósítás szerint a felhőzeti kép felhős területeinek színes kategóriáit a felhőzeti kategóriákat reprezentáló színekkel helyettesítjük. Erre a célra leginkább a kékesszürke különböző árnyalatait használjuk. Előnyös megoldás szerint a mesterséges felhőzeti képe(ke)t fotótechnikai eljárással fényképre rögzítjük. Az egyenként előállított, időben egymás utáni mesterséges képeket film készítésére előnyösen oly módon használjuk fel, hogy a kidolgozott mesterséges képeket fényképeken állítjuk elő, amelyeket filmszalagra, kockánként filmfelvevővel felvesszük. Más eljárás szerint az egyes képeket rövid felvételi idővel, kamerával képmagnóra rögzítjük, majd folyamatosan lejátszuk. Ez a felvétel közvetlenül a számítógép displayéről is történhet. A számítógép — adathordozó nélkül — a memóriában történő gyors képváltásokkal saját display-én folyamatosan állíthatja elő a filmet. Hagyományos mérési, fotó- és film technikai eszközök és módszerek felhasználásával a találmány szerinti eljárás az alábbi példa szerint folytatható le : A műhold vevő képrögzítő berendezésén a műholdkép formájában jelenik meg. A mesterséges alapképnek megfelelő panorámikus fényképet elkészítjük pl. rajz alapján, amelyről kiszínezett fényképet készítünk. Ugyanakkor a fekete-fehér műholdképen, pl. MOM Color D fényességmérővel mérjük a fényesség értékét, melyek a fotoregisztráló érzékenységi görbéjén keresztül a műhold által mért sugárzási értékekre ismert módon jellemző értékek. Ily módon az a kép a 5 műholdas mérések analóg formában tárolt megfelelője. Majd ennek és a mért értékeknek megfelelően szabályozható fényességi eloszlású megvilágító berendezéssel a képet a fényességi korrekció elvégzése céljából megvilágítjuk oly módon, hogy a képen déli irány - 10 ban haladva egyenletesen növekvő megvilágítást alkalmazunk, pl. úgy, hogy a kép északi (hidegebb) felétől dél felé lineárisan világosodó tejüvegen keresztül világítjuk meg. Majd az így megvilágított képet lefényképezzük. Ezzel megkapjuk a korrigált képet. Végül a 15 korrigált kép adott fényességi küszöböt meghaladó fényességű pontjait a mesterséges alapképre montírozzuk. Példaképpen ismertetjük azt a megoldást is, amely - lyel részben — a területelemenkénti kiértékelés és 20 korrigálás időigényes munkájának elvégzése céljából — a számítástechnika eszközeinek felhasználásával készíthetjük el a mesterséges képeket, illetve filmeket. Ehhez a találmány szerinti mesterséges képet, illetve filmet konkrét számítógépes kidolgozásához a 25 METEOSAT—2 műhold D2 formátumú, félóránkénti IF képeit használtuk fel. A feldolgozást CII 10010- es számítógép közbeiktatásával végeztük az alábbi konkrét eljárás szerint: A mesterséges kép előállításához előzetesen szüksé- 30 ge s a mesterséges alapkép előállítása; ahol — egy műholdképet A/D konverteren keresztül ismert módon a számítógépbejuttatunk; — a műholdképet display-en megjelenítjük az egyes képpontoknak a megfelelő display memó-35 riacímekre történő beírásával; — fényceruza segítségével a tenger—szárazföld kontúrokat kijelöljük; — legegyszerűbb esetben a tengerhez tartozó képpontokat kékre, a szárazföldhöz tartozókat 40 zöldre színezzük a display memóriájában történő átírással; — display memóriát (mesterséges alapképet) diszkre mentjük. Egy színes mesterséges kép példaképpeni előállítá- 45 sa infravörös műholdképből az alábbiak szerint történik: — az aktuális műholdképet 8 bites A/D konverteren keresztül ismert módon a számítógépbe juttatjuk, ahol egy számmátrix formájában áll elő, 50 melynek egy eleme a képnek egy pontja, egy sora a képnek egy sora; — a képen előforduló minimális és maximális sugárzási értékeket mérjük oly módon, hogy a minimális ill. maximális nagyságú képszinkron 55 jelek digitális értékeinek átlagát képezzük ; — a minimális-maximális digitális érték tartományt lineárisan széthúzzuk a teljes digitális (0—255) tartományra az új képpont érték = (régi képpont érték - min. érték) 60 „ f 255 A max. érték — min. érték transzformáció alapján, ezzel telemetriailag standard képeket nyerünk, és így alkalmazhatóvá válik az a műholdra meghatározott ismert 65 görbe, mely megközelítőleg megadja, hogy 3
