192604. lajstromszámú szabadalom • Eljárás földrajzi viszonyokat tükröző műholdképek és filmek előállítására

Szabadalmi igénypontok 2 1 192 604 adott digitális érték hány °C hőmérsékletet jelent; — beadjuk a számítógépbe a kép készítésének idő­pontjában Magyarországon a felhőalap magas­ságában ismert módon mért hőmérsékleti érté­ket, így a képet a felhőszintre kalibráljuk; — beadjuk a számítógépbe a kép legészakibb és legdélibb térségein mért Magyarországhoz vi­szonyított átlagos hőmérsékleti eltéréseket; — a hőmérsékleti eltéréseknek megfelelően észak felé haladva képsorról—képsorra lineárisan meg­növeljük, dél felé haladva lineárisan csökkent­jük a hőmérsékleti értékeket a képpontok digitális értékének módositásával. így a felhő­zeti szintre korrigált képet kapunk; — a képnek a felhőalap hőmérsékletnél melegebb pontjai felhőmentesek, ezeket „0” értékre írjuk át, az egyre magasabb és így egyre hidegebb fel­hőkkel takart képpontokba az egyre fehérebb kékesszürke árnyalatok színkódjait újuk, így megkapjuk a leválasztott felhőzeti képet. A szá­mítógépbe előzetesen beadott méret küszöb alatti felhőfoltok ignorálásra kerülnek oly módon, hogy hozzájuk tartozó képpontokat „0” értékre írjuk át; — a mesterséges alapképet a display memóriába töltjük, majd azokat a pontjait, ahol a leválasz­tott felhőzeti kép felhőt tartalmaz a felhőre jel­lemző színkóddal felülírjuk, így a display-en megkapjuk a színes mesterséges képet. Film előállítására a színes mesterséges képeket az alábbiak szerint használhatjuk; — az egyes, időben egymás utáni szűrés mestersé­ges képeket a fent ismertetett módon előállítjuk és diszken tároljuk; — a számítógéphez egy képmagnetofont illesz­tünk, melynek editáló nyomógombjai a számí­tógép felől vezérelhetők; — az egyes képeket a számítógép a display memó­riába tölti, majd a video kimenetre kötött kép­magnetofonnal (pl. SONY Umatic VO 5850S) néhány tized másodperces felvételt végez; — valamennyi kép memóriába töltése és felvétele után a film a videoszalagon rendelkezésre áll. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi olyan színes mesterséges képek, illetve filmek előállítását, amelynek a felhőzeti mezőt világosan elkülönítve és a kívánt felbontás mellett ábrázolják, míg a felhőzet­tel nem fedett területeken előzetesen tetszőlegesen ki­dolgozott természethű alapképet láttatnak. A találmány szerinti megoldás további előnyei közé tartozik, hogy alkalmazásával a felhőzet köny­­nyű, kategorizált felismerhetőségének következtében gyorsul és javul a meteorológiai analízis. A felesleges részletek elnyomása segíti az alapvető időjárási mozgásrendszerek oktatási célú bemutatását is. Megfelelő alapképek esetén színes, panorámikus fe­lülnézeti filmet szimulálhatunk a Föld aktuális idő­járásáról, amely az eredményes ismeretteijesztés (pl. planetáriumi előadások) és naponkénti tömegtá­jékoztatás (pl .TV-Híradó műholdfilmjei) területén nagyban növeli a közérthetőséget és az áttekinthető­séget. 1. Eljárás földrajzi viszonyokat tükröző műholdké­­® pék és filmek előállítására, melynek során a műhold vevőrendszerről érkező jelsorozatot különböző szín­képtartományokban készült geometriailag és telemet­­riailag standard fekete-fehér képekké alakítjuk, majd ezeket mesterséges kép készítésére használjuk, azzal 10 jellemezve, hogy a mesterséges képet egy, a műholdas mérések szerinti területelemekre bontott mesterséges lap, és egy ugyanazon területre vonatkozó hiteles fel­hőzeti kép kombinációjaként állítjuk elő, ahol a mes­terséges alapképet a kiválasztott földrajzi terület tel- 15 jesen derült műholdvetület szerinti panorámikus ké­peként állítjuk elő, ahol a kép részletessége adott eset­ben csak a tenger és szárazföld elhelyezkedését áb­rázolja, míg a hiteles felhőzeti képet a fekete-fehér képből nyerjük oly módon, hogy a képet a műhold 20 detektorára érkező, legalább egy adott területelemen aktuálisan mért sugárzási értékek, és az ugyanazon földrajzi területen az adott felhőzeti kategóriákra jel­lemző sugárzási értékek detektorra jutó mennyiségé­nek összehasonlításával nyerjük, az adott földrajzi he- 25 íyen elvégzett összehasonlítási eljárást a kép teljes te­rületére kiterjesztjük oly módon, hogy a műhold ál­tal mért sugárzási értéket a képen ábrázolt egyes föld­rajzi területekre jellemző, például klimatológiailag meghatározott sugárzási értékkel korrigáljuk, majd 30 azokat a területelemeket, amelyek valamely felhőzeti kategóriába beletartoznak, a mesterséges alapképen a felhőzeti kategóriára rögzített színűre színezzük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemez­ve, hogy a mesterséges alapképet a tenger—szárazföld 35 ábrázolására használjuk és úgy készítjük el, hogy a szárazföld határvonalpontjai helyzetét Önmagában ismert formulákkal — több pontban — meghatároz­zuk, a műholdképen ezen pontokat összekötjük, majd a szárazföld és a tenger területét alkalmas színekkel 40 kiszínezzük. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jel­lemezve, hogy a hiteles kép kalibrálását úgy végezzük, hogy a földfelszín minden általunk megfigyelni kívánt, és a műholdképen ábrázolt területelemén mérjük a 45 műhold detektorára érkező aktuális sugárzási értéke­ket, majd a hosszú időn át végzett mérésekből szár­mazó klimatológiai adatokból ismert, egy adott föld­rajzi területre és évszakra vonatkozó, a felhőzeti kate­góriára jellemző sugárzási értéknek a műhold detek- 50 torára érkező mennyiségét önmagában ismert módon határozzuk meg, és az aktuális mérési értékek és az egyes felhőzeti kategóriákra jellemző mérési értékek összehasonlításával az aktuális felhőzeti kategóriákat az adott földrajzi területen meghatározzuk. 55 4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy infravörös képek esetén a kalibrált kép egyes pontjait az észak—déli irányban jellemző folyamatos melegedés figyelembevételével korrigáljuk. 5. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, 60 hogy látható képek esetén a kalibrált kép egyes pont­jait a nap állásszögéből származó megvilágítási kü­lönbségek figyelembevételével korrigáljuk. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom