192604. lajstromszámú szabadalom • Eljárás földrajzi viszonyokat tükröző műholdképek és filmek előállítására

A találmány tárgya eljárás földrajzi viszonyokat tükröző műholdképek és filmek előállítására az ope­ratív meteorológiai oktatás, ismeretterjesztés és tö­megtájékoztatás céljára, melynek során a műhold ve­vőrendszerről érkező jelsorozatot különböző színkép­tartományban (infravörös vagy látható) geometriai­lag és telemetriailag standard fekete-fehér képekké alakítjuk, majd ezeket mesterséges képek és filmek készítésére használjuk. Ismeretes, hogy a felhőzet az egyik legfontosabb meteorológiai paraméter. A felhőzeti mező állapotai­nak, változásainak folyamatos nyomon követése a meteorológia elsőrendű feladata. A felhőzet egyút­tal az egyik leginformatívabb indikátor, és ezért kü­lönösen alkalmas az időjárási folyamatok képszerű ábrázolására. Ismeretes továbbá az is, hogy a felhőzeti mező nagy térségű megfigyelésének és képi rögzítésének legjobb eszköze a meteorológiai műhold. A meteoro­lógiai műholdak különböző infravörös és látható színképtartományban végzett összenergiai mérések alapján készítenek képeket a Földről. Ennek megfele­lően a műholdképek természetes és általánosan alkal­mazott megjelenési formája a fekete-fehér állókép, amelyen az adott pontbeli szürkeség a mért sugárzási értékkel arányos. Ismert megoldás szerint a meteorológiai műholdak által közvetített állóképeket filmmé állítják össze oly módon, hogy a megfelelően standardizált képeket adott kitartási idővel szerkesztik be a filmbe. Ezen el­járás alkalmazásával lehetővé válik a lezajlott időjárá­si folyamat tetszőleges gyorsításban való többszöri végigfuttatása. így készülnek a magyar tv-híradó me­teorológiai programjában látható fekete-fehér mű­holdfilmek is, amelyeket számítógépi program segít­ségével videokazettán állítanak elő. A filmek alapját itt infravörös képek képezik, amelyeken az adott pontbeli szürkeségi érték a kibocsátó felszín hőmér­sékletével arányos. A fekete-fehér műholdképek szí­nes megjelenítésére kézenfekvő módszer lenne az ismert hamis színezés, amely szerint bizonyos szürke­ségi kategóriákhoz vagy ezek kombinációjához színeket rendelnek. Ezzel a módszerrel színezett filmek nyerhetők. Az ismert eljárásoknak számos hátrányos tulajdon­ságuk van. Az állóképek alig használhatók a felhőzet időbeli mozgásának, fejlődésének meghatározására., bemutatására. Az ilyen képeken a nagyobb változá­sok is csak hosszadalmas viszonyítási módszerek­kel ismerhetők fel, míg a lassúbb vagy finomabb fo­lyamatok teljesen rejtve maradnak. Az ismert állóképekből készíthető filmeknek is komoly hiányosságai vannak. A filmek minden (hő mérséklet) változást ábrázolnak, ezért az információ igen zavaros, nehezen értékelhető. A felhőzeti meze szempontjából konstans objektumok (pl. derült ten geri és szárazföldi felszínek) is változó objektuma ként jelennek meg, nagyban zavarva a felhőzet érté­kelhetőségét. A fekete-fehér ábrázolás nyújtotta lehetőségek messze elmaradnak a színes ábrázolás lehetőségei mel­lett. Az árnyalati kategóriák megkülönböztetése sok­kal bizonytalanabb, sőt 4—5 kategória felett már le­hetetlen. Mindezek következtében a filmek kiérté-1 19 kelése még szakember számára is időt, és nagy gya­korlatot igénylő feladat. A meteorológiai előrejel­zést figyelő tv-nézők pedig csak meglehetősen ho­mályos információk birtokába juthatnak ilyen fil- 5 mek láttán. Természetesen a fenti filmek színezésével készített filmekből nyerhető információ sem lenne gazdagabb, mint az eredeti filmé. Ezen felül nem is lenne megva­lósítható a földrajzi viszonyokat jobban tükröző 10 kék tenger és zöld szárazföld hozzárendelés a hőmér­séklet napi és a földrajzi szélességtől is függő válto­zása miatt. A találmány szerinti feladat olyan informatív mű­holdkép előállítása, amely alkalmas az aktuális fel­lő hőzet meghatározására a szükséges felbontás mel­lett, és a felhőzettel nem fedett területeken kívánt mértékben kidolgozott, a földrajzi viszonyokat tük­röző alapképet ábrázol. A találmány szerint a feladatot olyan műholdké- 20 pen és filmek előállítására szolgáló eljárással oldjuk meg, amelynek során a műhold vevőrendszerről ér­kező jelsorozatot különböző színképtartományok­ban készült geometriailag és telemetriailag standard fekete-fehér képekké alakítjuk, majd ezeket mester- 25 séges kép készítésére használjuk. A találmány lénye­ge, hogy a mesterséges képet egy, a műholdas méré­sek szerinti területelemekre bontott mesterséges alap, és ugyanazon területre vonatkozó egy hiteles felhőze­ti kép kombinációjaként állítjuk elő, ahol mesterséges 30 alapképet a kiválasztott földrajzi terület teljesen de­rült műhold - vetület szerinti panorámikus képeként állítjuk elő, ahol a kép részletessége adott esetben csak a tenger és szárazföld elhelyezkedésinek ábrázo­lására terjed ki, míg a hiteles felhőzeti képet a fekete- 35 fehér képből nyerjük oly módon, hogy a képet a mű­hold detektorára érkező, legalább egy adott terület­elemen aktuálisan mért sugárzási értékek, és az ugyan­azon földrajzi területen az adott felhőzeti kategóriák­ra jellemző sugárzási értékek detektorra jutó mennyi- 40 ségének összehasonlításával nyerjük, az adott földrajzi helyen elvégzett összehasonlítási eljárást a kép teljes területére kiterjesztjük oly módon, hogy a műhold ál­tal mért sugárzási értéket a képen ábrázolt egyes föld­rajzi területekre jellemző, például klimatológiailag 45 meghatározott sugárzási értékkel korrigáljuk, majd azokat a területelemeket, amelyek valamely felhőzeti kategóriába beletartoznak, a mesterséges alapképen a felhőzeti kategóriára rögzített színűre színezzük. En­nek során megvalósul az aktuális felhőzeti mezőnek a 60 megfelelő biztonságú leválasztása az aktuális képről és olyan leválasztott felhőzeti kép készül el, amely az aktuális képtől független, számunkra kívánatos hiteles információt hordozza. A mesterséges alapkép létrehozása olyan kép kidol- 55 gozását jelenti, melyet akkor kapnánk, ha az egész földrajzi terület (pl. egész Európa) teljesen derült lenne az adott időpontban. Ez lehet egy egyszínű kép is, de a derült Föld élethű világűrbeli látványa is, vagy­is a műhold pozíciójában elhelyezkedő megfigyelő 60 által látott kép. A derült műholdvetület szerinti pa­norámikus képként előállított mesterséges alapkép lehet részletdúsabb vagy elnagyolt. Egy előnyös megvalósítás szerint a mesterséges alapképet csak a tenger—szárazföld ábrázolására hasz- 65 náljuk, ekkor a mesterséges képet pl. úgy készíthet­2 604 2 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom