192539. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés testek rendeltetésszerűen egyenletes palástfelületeinek készremunkálására, előnyösen szerszámgépek ágyvezetékeinek felújítása során
1 192 539 A találmány tárgya olyan eljárás és berendezés, amely lehetővé teszi, hogy palástfelületeket szerv omechanizmus alkalmazásával fcészrem unkái junk oly módon, hogy többnyire teljesen elkerülhető (de mindenképpen jelentőls mértékben csökkenthető) a technika állása szerint általában még szükséges befejező kézi megmunkálás és a kellő gépi megmunkálási pontosság — adott esetben akár egyetlen fogás alkalmazásával — viszonylag egyszerű és a helyi viszonyokhoz optimálisan illeszthető eszközök alkalmazásával elérhető. A találmány előnyös alkalmazási területe a szerszámgépek ágyvezetékeinek felújítása, ezért a továbbiakban ilyen piéldakénti alkalmazással kapcsolatban ismertetjük a találmányt; a leírásból a szakember láthatja, hogy a találmány ezen kívül minden olyan esetben alkalmazható, amikor testek — különösen a viszonylag nagyméretű testek — palástfelületeit kell telepítési helyzetükben megmunkálni .és előnyösen alkalmazható, amikor az ilyen felületeket fel kell újítani. Így pl. kohászati berendezéseknél, hengersoroknál, kokilláknál is vannak olyan — sík, homorú, illetve domború — egyenletes felületek, amelyeket marással, köszörüléssel stb. kell megmunkálni; szükség lehet acélfenéklemazek, eltérő típusú és rendeltetésű hengerek utáomunkálásáira anélkül, hogy azokat telepítési helyükről ki kelljen -emelni, stb. Gépeleim csúszó felületeinek és különösen a men észté si pályák .palástfelületeinek a megmunkálásánál mindig is nehéz volt a szükséges pontosság és a gazdaságosság közötti kielégítő kompromisszum elérése. Az ilyen palástfelületeket többnyire nagy szaktudást és jelentős időráfordítást igénylő kézi hánitolás'sal kellett készremunkálni és a gépipari fejlesztés egyik kiemelt fontosságú irányzata az ilyen munkaigényes kéziműveletek csökkentése vagy kiküszöbölése. A gépi megmunkáló eszközök (szerszámok) és a gépi megmunkálás finomvezérlésének korszerű eszközei — új termékek előállítása esetén — csakugyan jelentős mértékben lehetővé teszik a kézi műveletek mellőzését, különösen akkor, ha nagyobb darabszámú sorozatgyártásról, egyező technológiai folyamat ismétléséről van szó. Az ilyen típusú felületek felújításánál azonban a mindenkori helyi és eseti körülmények igen változatosak, ezekhez mindenkor egyedi módon kell illeszkedni; a felújítandó — kiindulási — palástfelületek egyenetlenségei olyan heterogén ellenőnzőjel választékot eredményeznek, amelynek kellő pontosságú gépi követése nagy — az esetek többségében még ált nem hidalható — nehézségek elé állítja a technológust; így a felújítási tevékenység még többségében a háratolásos készremuníkálásna alapozott. Annak érdekében, hogy a kézi (hántoló) művelet (ha teljesen nem kerülhető el) már csak a viszonylag kismértékű maradék egyenetlenséget mutató felületek készr emunkélásána korlátozható legyen, a gépi megmunkáló eszközöket követő jelleggel szabályozott szervomechanizmusok vezérlik és ama is kísérletet tettek, hogy «unnék a vezérlésnek a finomításával lehetővé tegyék a közvetlen gépi készremunkálást is. Sokféle megoldás született, amelyeknél a szervomechanizmus vezérlését alapvetően hasonló megfontolások szerint alakítják ‘ki és ezeket a közös megfontolásokat jól itükrözi a l'81476[i sz. szovjet szerzői tanúsítványban leírt megoldás. A megmunkáló eszközt (megmunkáló fejet) hordozó itantót hajtással kapcsolt szánon rendezik el; a szánt a felújítandó .palástfelületre helyezik és azon végigvezetve megmunkálják a palástfelületet. A megmunkáló eszközt hordozó .tartóra mereven olyan .mérőadót erősítenek, amely a menesztési pálya menitén, annak környezetében elrendezett referenciaadóval működik együtt (a szovjet megoldásnál a .referenciaadó: másolóvonalzó); a referenciaadó és a mérőadó érzékelője közötti relatív helyzetet reprezentáló ellenőrzőjelből a mérőadó: a megmunkáló eszköznek a munkafelülethez viszonyított relatív helyzetét módosító rendelkező jelet származtat le és ezzel vezérlik a megmunkáló eszköz relatív helyzetét befolyásoló szervomechanizmust. Ezen ismert megoldás rendszerjellemzőiből következik, hogy az ellenörzőjel nem a megmunkáló eszköznek a mindenkori megmunkálandó palástfelület kitünteitett pontjához viszonyított pillanatnyi helyzetét, hanem a referenciaadóhoz viszonyított helyzetét reprezentálja: a rende.íkezőjel tehát a megmunkáló eszköznek a munkafelülethez viszonyított helyzetét csak közvetve megadó ellenőrzőjelen alapul. Ezért igen nagy követelményeket kell támasztani a rendelkező jelet szolgáltató szabályozó hurok valamennyi elemével szemben, a referenciaadóként alkalmazott másolólécnek a k'észremunkálási pontossági igénynél nagyobb pontossággal kell reprezentálnia a kívánt helyzetnek megfelelő pozíciót és minthogy a megmunkáló eszköznek a referenciaadóhoz viszonyított helyzetét érzékelő mérőadó egyáltalán nem érzékeny a megmunkáló eszköz pillanatnyi 'helyzetét adott esetben okozó palástfelületi egyenetlenségekre, nagyobb egyenetlenségek esetén a követési folyamat nem elég gyors és rugalmas ahhoz, hogy kizárja a megmunkáló eszköz (és a munka tárgy) tönkremenetelét eredményező fogósmélységek kialakulását. Ugyanakkor ez a vezérlési mechanizmus feltételezi olyan referenciaadó alkalmazását, amely a mindenkori kívánt végleges palástfelület menetét pontosan leképezi, ami felújító munkáknál — vagy egyedi termék gyártásánál — esetre szabott individuális refe-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
