192514. lajstromszámú szabadalom • Rögzítőkészülék rakomány rögzítéséhez

1 192 514 2 A találmány tárgya rögzítőkészülék rako­mány rögzítéséhez. A közúti és vasúti szállít­mányok rakományainak megcsúszásából, amely a tökéletlen rögzítés következménye, számos baleset származott. A rakományok­nak az eddigi gyakorlatnak megfelelően kö­téllel ill. lánccal való rögzítése nem eredmé­nyez kellő biztonságot. Ennek okai között megemlíthető, hogy ez a rögzítési mód hosz­­szadalmas és nehézkes, emellett a kötőanyag számos esetben a rakományt megsérti, ezért a rögzítés laza és felületes. Ismert rakomány­rögzítő megoldás farönkök, acélcsövek vasúti szállításánál a feszítőcsavarral kombinált lánc. Ez azonban — az említett hátrányok mellett — csak olyan rakomány esetében al­kalmazható, amely sérülésre nem érzékeny. Valamennyi ismert rögzítési mód közös hát­ránya, hogy vámzár alá helyezésre nem al­kalmas és ezért a rakterűiét leponyvázása vámzár alá helyezés esetében elkerülhetet­len, ami jelentős munka és idő ráfordítással jár. Találmányunk célja olyan rögzítőkészülék kidolgozása, amely lehetővé teszi a rakomány sérülésmentes rögzítését, emellett gyors rög­zítést és kioldást tesz lehetővé és alkal­mas a rakomány vámzár alá helyezésére is. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a rakomány sérülésmentes rögzítésére a szé­les, lapos heveder alkalmas, amely viszony­lag nagy felületen szorítja a rakományt s így a rakomány felületére ható nyomás (fajlagps nyomóerő) lényegesen kisebb lehet, mint a hagyományos megoldások esetében. A heve­der a felhasználási céltól függően készülhet műanyagból, acélhuzal-fonatból vagy egyéb anyagból. A heveder megfeszítésére olyan feszítőszerkezet szolgál, amellyel a heveder vége felcsévélhető és a heveder a szükséges feszítőerő eléréséig rövidíthető. A feszítő­­szerkezet kis kézierővel nagy heveder-húzó­erő kifejtésére alkalmas; ilymódon használ­ható igen nagy tömegek vonszolással való to­vábbítására is. A feszítőszerkezet a rögzítés megtörténte után vámzárral látható el, amely­nek feltörése nélkül a feszítőszerkezet nem lazítható meg. A találmány szerinti rögzítőkészülék lényege tehát, hogy a rakományt leszorító hevedere és a heveder feszítésére szolgáló feszítőké­szüléke van. A feszítőkészülék áll a heveder felcserélésére szolgáló osévélőhengerből az erre rögzített kilincskerekekkel, továbbá a csévélőhengerre lazán felfűzött tartóleme­zekből és feszítőkarokból. A kilincskerékhez a tantólemezen elhelyezett rögzítő kilincs és a feszítőkaron elhelyezett forgató kilincs kap­csolódik. A heveder egyik vége a hevederrögzítőn át van vetve és le van varrva. A heveder végén vonóhorog, előnyösen kétsíkú horog lehet rögzítve. A forgató kilincshez kioldó csatla­kozik. A feszítőkaron bütyök van kiképezve és a rögzítő kilincs a bütyök mozgáspályájá­ban van elhelyezve. Végül a feszítőkészülék­ben, előnyösen a rögzítő kilincsben vámzár­furat van. A találmány szerinti rögzítőkészülék egy pél­daképpen kiviteli alakját ábrázoló rajzokon az 1. ábra feszítőkészülék oldalnézetét, a 2. ábra a feszítőkészülék oldalnézetét, a 3. ábra a kétsíkú horog felülnézetét, a 4. ábra a kétsíkú horog oldalnézetét és az 5. ábra a rögzítőkészülék oldalnézetét egy tehergépkocsin való alkalma­zásakor ábrázolja. Az 1 feszítőkószülék a 2 heveder meghúzá­sára, megfeszítésére és megfeszített állapot­ban való rögzítésére szolgál. A 2 heveder vé­gét befűzzük a felhasított 3 csévélőtengely 4 hasítékába, majd a 3 csévélőtengely forga­tásával a 2 hevedert mindaddig csévéljük fel, amíg ez a szükséges feszítőerőt eléri. A 3 csévélőtengely forgatása céljára mind­két vége közelében az 5 kilincskerekek van­nak rögzítetten elhelyezve. A 3 csévélőten­gely két végén lazán vannak felfűzve a 6 tartólemezek, amelyeket a 7 hevederrögzítő fog össze. Az 5 kilineskerekek és velük együtt a 3 csévélőtengely elforgatására a 8 kézifogantyúval összefogott 9 feszítőkarok szolgálnak, amelyek a 3 csévelőlemezeken egy-egy 10 kilincs, a 9 feszítőkarokon egy-egy 11 kilincs van elhelyezve az 5 kilincskere­­kekkel szemben; a 10 és 11 kilincseket rugó szorítja a szokásos módon az 5 kilincskerék foghézagaiba. A 2 heveder megfeszítését olymódon végez­zük, hogy a 8 kézifogantyút előbb a szagga­tott vonallal rajzolt helyzetbe (1. áb­ra), vagyis lefelé mozgatjuk. Eközben a 10 kilincs az 5 kilineskeréket és ezáltal a 3 csé­vélőtengelyt elfordulás ellen rögzíti, miköz­ben a 11 kilincs az 5 kilincskerék fogainak domború felületén átcsúszik. Ezután a 8 ké­zifogantyút a folytonos vonallal rajzolt hely­zetbe, vagyis felfelé mozgatjuk, miközben a 11 kilincs beleakadva az 5 kilincskerék fo­gának homlokfelületébe, az 5 kilincskereket és ezáltal a 3 csévélőtengelyt elforgatja. Az elforgó 3 csévélőtengely a 2 heveder egy darabját felcsévéli. Ezalatt a 10 kilincs az 5 kilincskerék fogainak domború felületén át­csúszik ; amikor a 8 kézifogantyú felfelé moz­gatása megszűnik, a rugó hatására a foghé­zagba bepattanó 10 kilincs az 5 kilincskerék­nek a 2 heveder húzóerejének hatására való visszaforgatását megakadályozza. Ezt a mű­veletet mindaddig ismételjük, amíg a 2 he­veder a szükséges feszültséget eléri. A 2 heveder meglazításához, vagyis az 1 fe­szítőkészülék kioldásához a 11 kilincsekbe becsavart és a 12 csodarabbal összefogott 13 kioldókarokat felhúzzuk, miáltal a 11 kilin­csek a rugóik ellenében felfelé mozdulnak el és az 5 kilincskerékkel való kapcsolatuk megszűnik. Ezáltal a 9 feszítőkarok a 8 ké­zifogantyúval lazán elfordíthatok közel füg­gőleges helyzetbe, miközben a 9 feszítőkarok 14 bütykei a 10 kilincseket a rugóik ellené­ben vissza nyomják s így ezek kapcsolata az 5 kilincskerekekkel ugyancsak megszűnik. Ilymódon a 3 csévélőtengely lazán elforgat-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom