192507. lajstromszámú szabadalom • Eljárás enzimatikusan módositott tojásfehérjék előállítására

1 192 507 2 A találmány tárgya eljárás enzimatikusan módosított tojásfehérjepor előállítására. A találmány szerinti eljárással előállított enzimekkel módosított tojásfehérje a keze­letlen tojásfehérjéhez képest megjavított funkcionális tulajdonságai alapján a külön­féle gyártások területén, például az élelmi­szerek gyártásában előnyösebb, úgyszintén előnyösebb a részlegesen lebontott, nagy bio­lógiai értékű, könnyen felszívódó fehérjék révén a diétás élelmiszerékben való felhasz­nálásban. A tojásfehérje melléktermék a tojássárgá­ja elkülönített kinyerése és felhasználása so­rán például tojáslikőr készítésénél, to­jásos tésztaféléknél, tojásos sütemények­nél, majonéz készítésénél, tojássárga po­rának előállításánál, többek között, és a fehérje elsősorban a tyúktojásban való nagyobb mértékű előfordulása nyomán (to­jássárgája: a tojásfehérje aránya közelítőleg 1:1,8); ennek során nagy mennyiségben ke­letkezik. Magas biológiai értékesíthetősége és egyes megnyilvánuló tulajdonságai (például habképzési képesség, melegítésnél szilárd gél keletkezése) folytán a tojásfehérje sokirá­nyú felhasználási lehetőséggel rendelkezik táplálkozási célra, például mint cukorhab, süteményekhez lazítószer, bevonatkészítés­hez, tojáskrémhabként és más hasonló célok­ra. Friss állapotban a tojásfehérje csekély el­­tarthatóságú és ezért nagy mennyiségben porlasztva szárítják, aminek folytán messze­menően megtartja eredeti (tulajdonságait. A megbarnulási reakció (Maillard-reakció) elke­rülésére a mintegy 0,5%-nyi glukóz eltávo­lítására kerül sor a szárítás előtt glükooxidáz enzimmel való kezelés vagy bakteriális er­jesztés útján. A tojásfehérje többféle inhibi­tort tartalmaz (ovomukoid, ovoinhibitor, cisz­­tatin, ovosztatin), amelyék a különféle prote­­inázolkat eltérően gátolják a relatíve hősta­bilak. Más fehérjékkel szemben a tojásfehér­jék enzimes hidrolíziséről a szak- és szaba­dalmi irodalom nagyon kevés utalást tartal­maz. Néhány régebbi szabadalomban (2054213 sz.;/1936/; 2 073 411 sz. /1937/; 2 358 324 sz. ,1944. és 2 447 063 sz. Amerikai Egyesült Ál­lamok-beli szabadalmak) a tojásfehérje nehe­zen folyó részének átalakítását különféle pro­tein ázok (enterokináz, tripszin, papain, vagy bromelin) hozzáadásával olyan könnyen folyó konzisztenciára való átalakítását írják le, ami az ezt követő szárítási eljárás szempontjából előnyös. Egyes szabadalmak a proteinázok­­nak a teljes tojásra, illetve a tojássárgára gyakorolt hatásával foglalkoznak, a hőkoagu­láció elkerülésének (3 260 606 sz. Amerikai Egyesült Allamoik-beli szabadalom, 1966), a tojáskészítmények javított fagyási-olvadási viselkedésének (1 187 177 sz. Nagy-Brittania-1 szabadalom, 1970), a teljes tojástermékek­nek fagyasztva tárolás utáni javított habzá­sának (40 260 70 sz. japán szabadalmi beje­lentés), továbbá egy javított emulgeáló tu­lajdonságokkal rendelkező teljes tojáskészít­mény (9 212 70 sz. japán szabadalmi bejelen­tés) előállítása céljából. 2 További vizsgálatok a proiteolitikus enzi­meknek a tojásfehérje funkcionális tulajdon­ságaira való befolyásával foglalkoznak, mint a habzási tulajdonságok és a habos tojásos sü­temények volumenének növelése. A volumen­­növelések mindkét esetben 10—15% közöt­tiek, de ugyanakkor a hab -stabalitása kifeje­zetten csökken (J. Food Sei., 39, 841, 1974). Ugyanazon szerzők később azt állapítják meg, hogy az említett volumen-növekedések a legtöbb esetben már az enzim hozzáadásá­val előállnak, a pröteolitikus hatás kiváltá­sát célzó keltetés nélkül. A tojásfehérje emui - zióképzési képessége nem változik, miköz­ben a koagulációs szilárdság a proteináz befo­lyására csökken (J. Food Sei., 43, 279, 1978). Más szerzők szerint a különféleképpen elő­kezelt tojáskészítményekre (fagyasztott, por­lasztva szárított, a friss, illetve fagyasztott tojásfehérje fcalmrás (szárítással (szárítva) a különféle proteolikus enzimek részben bab­­volumen növelő hatást fejtenek ki (pankrea­­tinnal 12—25%), ugyanakkor a hab stabili­tása nem javul (Acta Aliment. Polonica, 5, 39, 1979). A proteolizis mértékéről csak kevés esetben adnak meg adatokat. Az inhibitorok jelenlé­tére részlegesen hivatkoznak, anélkül, hogy részletekbe mennének. Egyetlen esetben sem végzik el a proteináz-behatást megelőzően az iahibitorok termikus hatástalanítását. Ezál­tal az a hátrány áll fenn, hogy a felsorolt in­hibitorok a natív tojásfehérje hidrolízisét messzemenően megakadályozzák, vagy pe­dig aránytalanul magas enzimfelhasználást követelnek meg. A találmány célja, hogy a tojásfehérjét élelmiszerek, közöttük diétás célokra szolgá­lok, előállításához illetve elkészítéséhez a ko­rábbinál használhatóbbá tegye. A találmány alapját annak a feladatnak a megoldása képezi, hogy olyan eljárási körül­ményeket alakítsunk ki, amelyekkel a tojás­­fehérje fehérjéinek meghatározott funkcio­nális tulajdonságait azok módosítása útján olyan formában változtassuk meg, hogy a ke­zelt fehérje a korábbinál jobban legyen az é’elmiszerekben és diétás élelmiszerkészítmé­nyekben felhasználható. Meglepő módon úgy találtuk, hogy a pro­­teináz-inhibitorok hatástalanítása céljából e'őzetesen hőkezelt tojásfehérjét részleges enzimes hidrolízisnek alávetve sokoldalúan felhasználható terméket kapunk. A talál­mány szerinti eljárásban, amely javított tu­lajdonságú enzimatikusan módosított tojás­­fehérje előállítását célozza táplálkozási célra, figyelemmel kell lennünk egyrészt a tojás­­fehérje fehérjék melegítés során fellépő erős koagulációjára, valamint másrészt a tojásfe­hérjében levő inhibitorok viszonylag magas h '^stabilitására. A találmány szerint úgy járunk el, hogv natív tojásfehérjét vízzel való hígítást köve­tően adott pH értéken kevertetés közben me­legítve denaturálunk, a tojásfehérjében ta­lálható proteinázinhibito,rókát részlegesen vagy teljes mértékben inaktivált formában 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom