192472. lajstromszámú szabadalom • Eljárás (E)-5-(2-bróm-vinil)-uracil származékok előállítására

1 192 472 2 A találmány tárgya eljárás új (E)-5-(2-bróm-vinil)­­uracil-származékok és gyógyászatiig alkalmazható savaddíciós sóik, valamint az új vegyületeket ható­anyagokként tartalmazó, antiherpetikus hatású gyó­gyászati készítmények előállítására. Ismert, hogy az 5-szubsztituált uracilbázis 2’-de­­zoxi-nukleozidjai mind in vitro, mind in vivo körül­mények között jelentős antivirális hatással rendelkez­nek (Meth. and Find. Exptl. Clin. Pharmacol. 2, 253 (1980)). Az ismert nukleozidok közül különösen az (E)-5-(2-bróm-vinil)-uracil 2’-dezoxi-nukleozidjai tűn­tek ki figyelemre méltó antiherpetikus (Herpes simp­lex vírusfajtákkal szembeni) hatékonyságukkal (Proc. Natl. Acad. Sei USA 76, 2947 (1979)). Ismert az is, hogy ezek a vegyületek in vivo körülmények között gyorsan bomlanak és hatástalan vegyületekké alakul­nak, ugyanis az élő szervezetben lezajló biokémiai fo­lyamatok következtében a /3-glükozidos kötés elha­­-- Sád (Biomed. Biochim. Acta 42, 35—38 (1983); BiocKem. Pharmacol. 32, 3583—3590 (1983)). Ezek a vegyületek különféle kémiai módszerek­kel in vivo körülmények között stabilabb származé­kaikká alakíthatók. Ilyen lehetőség például a 2,2’-an­­hidro-szerkezet kialakítása a molekulán. Ismert azonban, hogy a vegyületek ezen módosítása a biológiai aktivitás nagymértékű csökkenésével vagy teljes megszűnésével jár, amint azt például az 5-etil-, 5-n-propil- és 5-izopropil-2,2’-anhidro-l-/3-D-arabino­­furanoziluracil esetében tapasztalták (J. Carbohydra­tes, Nucleosides, Nucleotides, 6, 295-308 (1979)). Meglepő módon azt tapasztaltuk azonban, hogy ha az (E)-5-(2-bróm-vinil)-uracil bázis ribonukleozid­­ját 2,2’-anhidro-vegyületté, illetve annak származéka­ivá alakítjuk át, az alapvegyületéhez hasonlóan erős antiherpetikus hatású és ugyanakkor stabil — azaz in vivo körülmények között nem bomló — glükozid kö­tést tartalmazó vegyületekhez jutunk. A találmány tárgya tehát eljárás az (I) általános képletű (E)-5-(2-bróm-vinil)-uracil-származékok és gyógyászatiig alkalmazható savaddíciós sóik előállí­tására — a képletben R és R’ jelentése egymástól függetlenül hidro­génatom, egyenes vagy elágazó láncú, adott esetben fenilcsoporttal helyettesí­tett 1-8 szénatomos alkanoilcsoport, adott esetben 1 -6 szénatomos alkücso­­porttal helyettesített 4—9 szénatomos cikloalkanoilcsoport, adott esetben 1—6 szénatomos alkilcsoporttal helyettesített benzoilcsoport, vagy 5-7 tagú, egy oxi­gén- vagy egy nilrogén-heteroatomot tartalmazó heteroaroil-csoport. Ezeket a vegyületeket a találmány szerint úgy állít­juk elő, hogy a (II) képletű (E)-5-(2-bróm-vinil)-uri­­dint valamely (III) általános képletű szalicilsav-szár­­mazékkal — a képletben R” jelentése a hidrogénatom kivételével megegyezik R fenti jelentésével — reagál­­tatjuk, majd (i) kívánt esetben valamely így kapott (I) általános képletű vegyületet — a képletben R’ hidrogénatomot jelent és R jelentése megegyezik R” jelentésével — lúgos reagenssel, előnyösen alkálifém-alkoxiddal de­­zacilezünk, (ii) kívánt esetben az (i) lépés szerint kapott, R és R’ helyén egyaránt hidrogénatomot tartalmazó (I) ál­talános képletű vegyületet, vagy a (II) és (III) általá­nos képletű vegyületek reagáltatásával kapott (I) általános képletű vegyületet valamely (IV) vagy (V) általános képletű vegyülettel acilezzük - a képletek- 5 ben Y jelentése a hidrogénatom kivételével megegye­zik R fenti jelentésével —, (in) kívánt esetben az (ü) lépés szerint kapott (I) általános képletű vegyületeket - a képletben R és R’ jelentése a hidrogénatom kivételével megegyezik a 10 fentiekkel — lúgos reagenssel, célszerűen alkálifém-alk­oxiddal vagy ammóniával részlegesen vagy teljesen dezacilezzük, (iv) kívánt esetben az (in) lépés szerint kapott (I) általános képletű vegyületeket — a képletben R hid- 15 rogénatomot jelent és R’ jelentése a fenti — (IV) vagy (V) általános képletű vegyületekkel acilezve olyan (I) általános képletű vegyületekké alakítjuk, amelyek képletében R és R’ jelentése a hidrogénatom kivételé­vel megegyezik a fentiekkel, 20 (v) kívánt esetben az (i) vagy (iii) lépés szerint ka­pott, R és R’ helyén egyaránt hidrogénatomot tártál- \ mazó (I) általános képletű vegyületeket X-Z általá­nos képletű vegyülettel — a képletben X alkil- vagy szubsztituált alkilcsoportot és Z kilépő csoportot je- 25 lent—, célszerűen a,a-difenil4-metoxi-benzil-klorid­­dal reagáltatjuk, a kapott, R helyén hidrogénatomot és R’ helyén X védőcsoportot tartalmazó (I) általá­nos képletű vegyületeket valamely (IV) vagy (V) ál­talános képletű vegyülettel acilezzük — a képletek- 30 ben Y jelentése a hidrogénatom kivételével megegye­zik R fenti jelentésével—, és az így kapott vegyülete­ket az X védőcsoport lehasításával olyan (I) általános képletű vegyületekké alakítjuk, amelyek képletében R’ hidrogénatomot jelent és R jelentése a hidrogén- 35 atom kivételével a fenti, és/vagy (vi) kívánt esetben a bázis formájában kapott (I) általános képletű vegyületeket gyógyászatilag alkal­mazható savaddíciós sóikká alakítjuk, illetve az (I) ál­talános képletű vegyületek sóiból felszabadítjuk a bá- 40 zist. A (II) képletű (E)-5-(2-bróm-vinil)-uridint rendsze­rint oldószerben vagy hígítószerben enyhe melegítés közben reagáltatjuk a (III) általános képletű szalicil­­sav-származékokkal. 45 A találmány szerinti eljárás (i) és (iii) lépésében a dezacilezés reakcióközegeként célszerűen alkoholokat használunk. A reakció rendszerint szobahőmérsékle­ten is végbemegy, kívánt esetben azonban a reakciót az elegy melegítésével gyorsíthatjuk vagy tehetjük tel- 50 jessé. Ha a találmány szerinti eljárás (ii) és (iv) lépésében az acilezést (V) általános képletű savanhidridekkel vé­gezzük, reakcióközegként a savanhidrid fölöslegét is felhasználhatjuk, vagy a reakciót inert oldószerben v^- 55 gezzük. A reakcióelegyhez előnyösen bázikus kata­lizátort, például szerves aminbázisokat, így trietil­­amint vagy 4-(dimetil-amino)-piridint adhatunk. A reakció szobahőmérsékleten is végbemegy, kívánt esetben azonban a reakciót az elegy melegítésével i 60 gyorsíthatjuk vagy tehetjük teljessé. Ha acilezőszer­­ként (IV) általános képletű savkloridokat használunk, a reakciót rendszerint az elegy hűtése közben kezd­jük meg. A reakciót savmegkötőszer, például piridin jelenlétében hajtjuk végre. 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom