192437. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy alkoholtartalmú italok érlelésére

1 2 A találmány az élelmiszeriparban, gyógyszeripar­ban vagy egyéb hasonló területen hasznosítható, nagy alkoholtartalmú italok érlelésére szolgáló eljárásra vo­natkozik. A nemes, nagy' alkoholtartalmú italokat konyak- és calvados-párlatokból állítják elő, az eljárás során a fenti párlatokat többek között hosszú ideig - 10-15 évig, vagy még tovább - tölgyfahordóban tartva érle­lik, amelynek falán a levegő oxigénje átdíffundálva befolyásolja az adott alkohol minőséget. A fenti eljárás során a fiatal alkohol a fa kompo­nenseivel — cserzőanyagokkal - dúsul, ezáltal jelleg­zetes színt és aromát nyer. A fenti módon előállított nagy alkoholtartalmú italok minősége és az érlelés időtartama között közvetlen összefüggés van, a 87105 számú szovjet szabadalmi leírás szerint. A nagy alkoholtartalmú italok előállítására szolgá­ló fenti eljárás azonban elkerülhetetlenül jelentős al­koholveszteséggel jár. mivel a kiindulási alkohol egy része a tölgyfahordó pórusain át elpárolog. A veszte­ség az 50%-ot is elérheti, de eljárás technológiája miatt nem lehet a hordókat kívülről légmentesen' záró anyagokkal bevonni. Az alkohol tölgy fahordókban való tartós érlelése ezenkívül azt eredményezi, hogy az értékes, hosszú ideig tárolt tölgyfadongák felhasz­nálása jelentős, de kihasználásuk nem kielégítő, és ez a borászati iparban jelentős veszteséget okoz. A párolgás miatti alkoliolves/.teség csökkentése cs a tölgyfadongák felhasználásának korlátozása céljából kidolgozott tartályos eljárást széles körben alkalmaz­zák nagy alkoholtartalmú italok érlelésére (Grundla­gen für die Herstellung von Weinbrand. Ministerium für Nahrungsgüterindustrie der UdSSR, 1978. 12-16. oldal). A fenti eljárás a tölgyfadongák speciális előkészíté­sét írja elő. Az előkészítés egyik változata szerint a dongákat lúgos oldatban, magasabb hőmérsékleten néhány napon át áztatják. Az áztatott dongát ezután egy tartályba helyezik, majd a tartályt borpárlattal feltöltik, és a párlatot a donga jelenlétében 3-5 éven át tárolják, miközben szabályozs időközönként oxi­génnel telítik. A kapott készterméket ezután a dongá­tól elkülönítik. Az elhasznált hordódongát a benne maradt alkohol kinyerésére szintén speciális eljárás­nak vetik alá, például vízbe merítik és 12 napon át abban állni hagyják, majd a kapott vizes-alkoholos keveréket desztillálják. Az eljárás hosszadalmas, a ma­radék alkoholok elválasztásának hozama nem magas, és minőségük sem kielégítő. Ezenkívül a maradék al­koholok elválasztása az elhasznált dongától igen mun­kaigényes eljárás. Az érlelési eljárás időtartamának csökkentése és a konyakpárlatok minőségének javítása érdekében a fia­tal borpárlatot fa-komponensekkel (fenolszármazé­kokkal) dúsítják a tárolás előtt, ismert eljárások sze­rint, az ismert eljárások egyike értelmében a zomán­cozott tartályban lévő oldatot tölgyfadonga jelenlété­ben hőkezelésnek vetik alá, amely 35-45 °C-on 30 50 napon át tart. A borpárlatnak polifenolszármazékokkal való elő­zetes dúsítási művelete, az egyéb műveletekhez hason­lóan nem eléggé hatékony, mivel egyik művelettel sem lehet lényegesen megrövidíteni a nagy alkohol­­tartalmú italok érlelésének időtartamát. Ismert egy olyan eljárás is a nagy alkoholtartalmú italok érlelésére, amelynek értelmében a raktározást ) megelőzően tölgyfadongát hidrogén-peroxiddal átitat­ják, majd oxigéntartalmú közegben 0,314-0,490 Pa nyomáson, 120-150 °C hőmérsékleten végzett hő­kezeléssel aktiválják, 12-24 órán át, a 798 170 számú szovjet szabadalmi leírásban foglaltak szerint. Ezután az aktivált tölgyfadongát levegőn megszárítják, és a borpárlatba helyezik, amelyet a donga jelenlétében 3-5 éven át tárolnak. Ezután az italból eltávolítják a tölgyfadongát. A fenti eljárás kivitelezésénél a hő­­kezelési művelet hosszadalmas, a tölgyfa polifenol­­-komponensei antioxidáns hatásának dezaktiválása túlnyomórészt a tölgyfa felületén megy végbe, míg a fa belsejében lévő, nehezen hozzáférhető polifeno­­lok antioxidáns hatásának dezaktiválása nem kielé­gítő a fenti feldolgozási eljárások segítségével. Az el­járással nem állítható elő jó érzékszervi tulajdonságú termék, és az elhasznált tölgyfadonga sem aktiválható újra, vagyis nem használható fel több alkalommal. A jelenleg ismert eljárásokkal tehát nem csökkent­hető a nagy alkoholtartalmú italok érlelési időtarta­ma az előállítás során úgy, hogy nagy élvezeti értékű terméket kapjunk, továbbá az elhasznált tölgyfadon­gát ismételten felhasználhassuk. Célunk az volt, hogy az elhasznált tölgyfadonga aktiválásával, a belsejében lévő polifenolok antioxi­dáns hatásának deaktiválása révén, azoknak a donga felületére való fokozott extrahálásával, majd oxidálá­­sával és alkoholokban oldásával olyan eljárást dolgoz­zunk ki a nagy alkoholtartalmú italok érlelésére, a­­mely lehetővé teszi a nagy élvezeti értékű késztermék előállítási eljárásnak lényeges intenzifikálását. A fenti cél megvalósítására a nagy alkoholtartalmú italok érlelésére olyan eljárást javasolunk, amely a tölgyfadouga oxigéníartalmú közeg jelenlétében, hő­kezeléssel végzett aktiválásából, a nagy alkoholtartal­mú italok aktivált tölgyfadonga jelenlétében való éi­­leléséből, és az érlelt nagy alkoholtartalmú italok dón gától való elválasztásából áll, amely eljárásban a talál­mány értelmében a tölgyfadouga hőkezelését úgy vé­gezzük, hogy azt a nagy alkoholtartalmú italtól való elválasztás után 2000—4500 MHz frekvenciájú álló­hullámok elektromágneses többmódusú mezejével keltett ciklus hatásnak tesszük ki, míg a hőmérséklet 35-55 °C-ra emelkedik, oxigén tartalmú közeg egyi­dejű átfűvatása mellett, amellyel a dongából az alko­holgőzöket elválasztjuk, míg a dongában 5-10% al­kohol marad, és közben a dongát az oxigéntartalmú közeggel az elekfomágneses többmódusú mezővel végzett kezelési ciklusok között 15—25 °C-ra hűtjük, és a fenti alkoholgőzöket az oxigén tartalmú közegben felfogjuk és kondenzáljuk. Az elhasznált donga a jelenlegi eljárások szerint ál­talában 25-70% alkoholt tartalmaz. A tölgyfadonga találmány szerinti hőkezelésénél az állóhullámok elektromágneses többmódusú meze­jének alkalmazása (ultranagyfrekvencia besugárzása) az elektromágneses energia disszipációs szelektivitása következtében lehetővé teszi a nagy helyi termodina­mikai potenciál kialakulását a donga falának burkola­ta között, ami elősegíti az alkoholban oldott fenolve­­gyületek intenzív extrakcióját a donga külső felületé­re, és azok oxidációját a dongát körülvevő oxigéntar­talmú közegben, például levegőben. Az ultranagyfrek­venciás besugárzás szüneteltetése közbe, miközben a donga az oxigéntartalmú közeg hatására 15-25 °C-ra lehűl, a donga mikrokapillárisaiban végbemegy az 192.437 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom