192434. lajstromszámú szabadalom • Eljárás naftil-imidazo(4,5-c)-piridin- és -imidazo(4,5-d)-pirimidin származékok előállítására

1 2 A találmány tárgya eljárás új naftil-imidazo-piri­­din- és -imidazo-pirimidin-származékok és az ezeket hatóanyagként tartalmazó, főleg inotróp értágító és hörgő-tágító hatású gyógyászati készítmények előál­lítására. A szivglükozidok és a szimpatomimetikus aminok a fő inotróp ágensek a vértolulásos szívbetegségek ke­zelésében. Bár a szívglükozidok, elsősorban a digitá­­lisz-glükozidok, a leggyakrabban felírt gyógyszerek között vannak, számos hátránnyal rendelkeznek, ilyen pl. az alacsony terápiás index és egyenetlen abszorpció, és ezek gyakran társulnak életet fe­nyegető arritmiával és kóros gyógyszer-gyógyszer köl­csönhatással. Ezen kívül több beteg vagy nem reagál, vagy ellenállóvá válik ezekre az ágensekre. A szimpa­tomimetikus aminok, mint pl. a dopamin és epinef­­rin, korlátozottan alkalmazhatók pozitív kronotróp hatásuk, arritmogén tulajdonságaik és szájon át adva hatástalanságuk miatt. Nemrégiben az inotróp ágensek új osztályait fe­dezték fel. Ezek között bizonyos 2-fenil-imidazo­­[4,5-b]piridinekről (3.985.891. számú és 4.327.100. számú amerikai egyesült államok-beli szabadalmi leírások) kimutatták, hogy inotróp és antikoaguláns aktivitással bírnak. A 4.299.834. számú amerikai egyesült államok-beli szabadalmi leírás, a DE 3.044.497. számú német szövetségi köztársaság­­-beli szabadalmi nyilvánosságrahozatali irat és a 49.407. számú európai szabadalmi nyilvánosságra­hozatali irat hasonlóképpen helyettesített purino­­kat és 6-hidroxi-imidazo[4,5-b]piridin-szárma­­zékokat írnak le. Az analóg imidazo[4,5-b]piridi­­nekről szintén azt gondolják, hogy rendelkeznek inotróp aktivitással (lásd 72.926. és 79.083. számú európai szabadalmi nyilvánosságrahozatali iratok). A jelen találmány tárgya egy sor naftalin-imidazo­­-piridin- és -imidazo-pirimídin-származékok és az ezeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállí­tása. Ezek a vegyületek szájon át adva hatásos, po­zitív inotróp ágensek, amelyeknek a vérnyomásra és a szívműködés sebességére minimális hatásuk van. A vegyületek értágító, hörgő-tágító és antikoaguláns aktivitással is rendelkeznek. A hatóanyagok az (I) és (la) általános képletű ve­gyületek és gyógyászatiig elfogadható savaddíciós sóik, ahol a képletben Rí és R2 jelentése egymástól függetlenül hidrogén­­atom vagy 1—4 szénatomos alkoxicsoport, G és D egyaránt nitrogénatomot jelent, vagy G nitrogénatom és D=CH-csoport. A találmány tárgyához tartoznak még azok a gyó­gyászati készítmények is, amelyek az (I) vagy (la) ál­talános képletű hatóanyagot vagy gyógyászatiig el­fogadható savaddíciós sóit gyógyászatiig elfogadható hordozóval együtt tartalmazzák. Az (I) és (la) általános képletekben felismerhető, hogy az egyik a másiknak tautomer formája. Az ímidazo-nitrogénatomok egyikén hidrogén-atommal rendelkező imidazo-vegyületek (p. (I) általános kép­let) olyan megfelelő tautomer formákkal rendelkez­nek, ahol a hidrogén-atom a másik imidazo-nitrogé­­nen található (pl. (la) általános képlet). Mint N-he­­lyettesítetlen vegyületek, mindegyik tautomer forma egyensúlyban van a másikkal és nem lehet előállítani vagy izolálni ezeket a másik jelenléte nélkül. Ebben a leírásban mindkét formát együttesen tekintjük. Így az (I), illetve (la) általános képletű vegyületek, ahol G jelentése N-atom és D jelentése =CH-csoport, 2-(2- -naftil)-lH(vagy 3H)-imiaazo[4,5-c]piridinek, és ami­kor G és D mindketten N-atomot jelentenek, a ve­gyületek 8-(2-naftil)-7H(vagy 9H)-purinok. Az egy­szerűség kedvéért ezeket a vegyületeket (I), illetve (la) általános képletű vegyületeknek nevezzük anél­kül, hogy megneveznénk, hogy melyik nitrogén­­-atomon található a hidrogén-atom, A vegyületek előnyös csoportját képezik azok az (I), illetve (la) általános képletű vegyületek, ahol Rí és R2 jelentése egymástól függetlenül 1-4 szénato­mos alkoxicsoport, célszerűen metilcsoport. Előnyösek azok a vegyületek is, ahol G jelentése N-atom és D jelentése =CH-csoport, vagyis a 2-(2- -naftil)-imidazo[4,5-c]piridinek. Az 1—4 szénatomos alkoxicsoport kifejezés az 1 4 szénatommal bíró, egyenes- vagy elágazó szén­atomszámú alifás gyökökre vonatkozik, ilyenek a metoxi, etoxi, propoxi, izopropoxi, butoxi, izo­­butoxi, szek-butoxi és terc-butoxi csoportok. Az (I) , illetve (la) általános képletű, találmány szerinti vegyületek a szakterületen ismert számos módszer bármelyike szerint előállíthatok. Az előállítás előnyös módszere egy (III) általános képletű amin — ahol A jelentése amino-csoport — rea­­gáltatása egy (IV) általános képletű vegyülettel, ahol B jelentése -COOH-csoport, és Rj és R2 jelentése a korábban megadott. A reakció végrehajtható oldószer távollétében is, de általában nem-reaktív oldószerben, pl. benzolban, toluolban, xilolban, etilén-glikolban, piiidinben, acetonhan. foszfor-oxi-kioridban, polifoszforsavban és hasonlókban hajtjuk végre, adott esetben egy bázis, mint pl. piridin vagy trietil-amin je­lenlétében, és adott esetben egy sav, pl. p-toluolszul­­fonsav katalitikus mennyiségének jelenlétében, vagy adott esetben egy vízelvonó szer, pl. foszfor-oxi-klo­­rid, foszfor-pentoxid vagy tionil-klorid jelenlétében. A hőmérséklet —20 °C és 250 °C hőmérsékletek kö­zötti tartományban lehet, előnyösen az 50 °C és 200 °C közötti tartományban. A vegyületek előállításának más módszerei hason­lóképpen ismertek. (A (IV) általános képletű karbon­sav származékai is alkalmazhatók a fenti reakciósor­­bao a reakciókörülmények megfelelő módosításával, így pl. a (IV) általános képletű vegyület amid szár­mazékát lehet alkalmazni naftoesav helyett, amikor a (III) általános képletű diaminnal kondenzáljuk, elő­nyösen vízelvonószer vagy bázis jelenlétében emelt hőmérsékleten, elsősorban 100—150 °C közötti hőmérséklet-tartományban. Ha a (IV) általános kép­letben B jelentése a ciano-csoport, a reakciót a (III) általános képletű diaminnal általában katalitikus mennyiségű sav, pl. p-toluolszulfonsav jelenlétében hajtjuk végre, általában 120—180 °C közötti hőmér­séklet-tartományban. Ha a B tioamid-származék, a kondenzációt a (III) általános képletű vegyülettel a legjobban valamilyen oldószerben, pl. etilén-glikol­ban hajtjuk végre, 100—1507c közötti hőmérséklet­­-tartományban. Ha a (III) általános képletben A je­lentése halogén-atom, a reakciót a (IV) általános kép­letű vegyület megfelelő amidin-származékával hajt­juk végre. Az így keletkezett intermediert lehet először izolálni vagy in situ létrehozni, majd emelt hőmérsékleten ciklizálni, előnyösen 100—200 °C kö­zötti hőmérséklet-tartományban. 192.434 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom