192405. lajstromszámú szabadalom • Eljárás (fenil-alkil)-piperazinil- vagy homopiperazinil-alkantiol- és tiokarbamát-származékok előállítására

1 192.405 2 hidroxid felhasználásával 10,0 g (az elméleti 82 %-a) 1- -{4<4-klór-fenil)-butil j-4-(4-ldór- propil)-piperazin - dihid­­rokloridot kapunk fehér, kristályos^ szilárd anyagként, amelynek olvadáspontja 266 268 C. (bj Az 1. példa (b) pontjában leírt eljárást követjük 1.0 g tiokarbamid, 4,0 g l-{4-(4-klór-fenil)-butil]- 4-(3--klór-propil) piperazin-dihidroklorid és 50 ml etanol felhasználásával. A hidrolízist 4,0 g nátrium-liidroxid 50 ml vízzel készített oldatával hajtjuk végre. A szabad bázis előbb leírtak szerinti feldolgozásával, majd ezt követően szilikagél oszlopon végzett tisztításával (di­klór-metán: metanol = 97.3), hidroklorid sóként való kicsapásával és etanolból végzett átkristályosításával 0,6 g (az elméleti 16 %-a) 3-{4-{4-(4-klór-fenil)-butil]-l- pi­­perazinilj -propántiol-dihidrokloridot kapunk fehér, kristályos, szilárd anyagként, amelynek olvadáspontja 254 259 °C. 42. példa N-Hexil-S-[3- (4-[4—(4-klór-fenil)-butil]-l-piperazinil j - -propilj-tiokarbamát-dihidroklorid. A 2. példában leírt eljárást követve 1,0 g hexilcianát, 2,6 g 3- (4-[4-(4-klór-fenil)-butil]-l-piperazínil- propán­­tiol és 25 ml diklór-metán felhasználásával 1,4 g (az el­méleti 32 %-a) N-hexil-S- [3- {4-[4-(4-klór-fenil)butil]­­-1-piperazinil} -propilt-tiokarbamát-dihidrokloridot ka­punk fehér, kristályos szilárd anyagként, amelynek olvadáspontja 235-245 C (bomlás). 43. példa: 3-(4-CinnamiM-piperazinil)-propántiol-dihidrok]orid. (a) 6,0 g cinnamil-bromidot adunk 7,4 g 1 -(3-klór­­-propilj-piperazin-dihidroklorid-hemihidrát, 6,1 g trietil­­-amin és 100 ml etanol elegyéhez. Az elegyet 4 óra hosz­­száig forraljuk visszafolyató hűtő alatt, és utána éjsza­kán keresztül keverjük. Az oldószert vákuumban eltá­volítjuk, majd a maradékhoz vizet adunk. A terméket dietil-éterrel extraháljuk, az extraktumot magnézium­­-szulfáton szárítjuk, és bepároljuk. A maradék olajat szilikagélen diklór-metán és metanol (9:1) elegyével kro­­matografáljuk, és dietíl-éteres sósavoldattal lecsapva 7,4 g (az elméleti 70 %-a) 1 -cinnamil-4-(3-kIór-propil)-pipe­­razin-dihidrokloridot kapunk. (b) Az 1. példa (b) pontjában leírt eljárást követjük 3.1 g tiokarbamid, 7,4 g l-cinnamil-4- (3-klór-propil)­­-piperazin-dihidroklorid, 4,1 g trietil-amin és 100 ml eta­­nol felhasználásával, A hidrolízist 3,0 g nátrium-hidroxid 30 ml vízzel készített oldatával végezzük. Az előbb leír­tak szerinti feldolgozás 3,6 g (az elméleti 52 %-a) 3-(4- -cinnamil-1 -piperazinil)-propántiol-dihidrokloridot ered­ményez fehér, kristályos, szilárd anyagként, amelynek olvadáspontja 249 - 252 °C. 44. példa: N-Hexil -S -[3 -(4 -cinnamil-1 -piperazinil)-pro pil ]-tiokar­­bamát -dihidroklorid. A 2. példában leírt eljárást követve 0,4 g hexil-izocia­­nát, 1,0 g 3-(4-cinnamiM- piperazinil)- propántiol-di­­hid.oklorid, 0,6 g trietil-amin és 50 ml diklór-metán felhasználásával 0,44 g (az elméleti 31 %-a) N-hexil-S­­[3-(4-cinnamil-l-piperazinil)-propil]-tiokarbamát-dihidro­­kioridot kapunk fehér, kristályos, szilárd anyagként, amelynek olvadáspontja 251 - 253 °C. 45. példa. 3-J4 -(4 -Klór-benzil)-l -homoplperazinilj-propántiol. (a) 15,7 g I-bróm-3-klór-propánt adunk 15,0 g l-(4- -klór-benzilj-homopiperazin és 12,0 g kálium-hidroxid 50 inl dimetil-szulfoxiddal készült, lehűtött oldatához. Az elegyet 5-10 °C-on 1 óra hosszáig keverjük, és utána szobahőmérsékleten még további 30 percig. Je­ges víz hozzáadása után a terméket dietil-éterrel extra­háljuk, és az extraktumot magnézium-szulfáton szárít­juk, és vákuumban bepároljuk. A végső tisztítást izi­­likagél oszlopon végezzük diklór-metán: metanol (9:1) eleggyel, és az oldószer vákuumban végzett eltávolítása után 8,4 g (az elméleti 42 %-a) 1 (4-klór-benzil)4-(3- -klór-propilj-ltomopiperazint kapunk olajként. (b) 4,1 g tiokarbamidot adunk 8,0 g 1 ^4-klór-benzil)­­-4-(3-klór-propil)-homopiperazin és 100 ml etanol ele­gyéhez. Az elegyet 6 óra hosszáig forraljuk visszafolyató hűtő alatt, majd utána éjszakán keresztül szobahőfokon keverjük. Ezután hozzáadjuk 5,0 g nátrium-hidroxid 30 ml vízzel készült oldatát, és a kapott oldatot 4 óra hosz­­száig forraljuk visszafolyató hűtő alatt. Az etanolt vá­kuumban ledesztilláljuk, és a maradékhoz vizet adunk. A terméket diklór-metánnal extraháljuk, az extraktumot nátrium-szulfáton szárítjuk, és bepárolva 3,1 g (az elmé­leti 39 %-a) 3-[4-(4-klór-benzil)-l-homopiperazinil]-pro­­pántiolt kapunk sárga olajként. 46. példa N-Hexil-S- { 3-[4-(4-klór-benzil)-l-homopiperazinil)­­propilj-tiokarbamát-dihidroklorid. A 2. példában leírt eljárást követve 1,3 g hexil-izo­­cianát, 3,0 g 3-[4-(4-klór-benzil)-l-homopiperazinil]­­propántiol és 75 ml diklór-metán felhasználásával 13 g (az elméleti 33 %-a) N-hexil-S-j3-(4-(4-klór-benzil)­­-l-homopiperazinil]-propil \ -tiokarbamát -dihidroklo­­ridot kapunk sárgásbarna porként, amelynek olvadás­pontja 183— 187 °C. 47. példa: N-(terc-Butil)-S- l 3-[4-(4-klór-benzil)-l-piperazinil]­­prcp'.' Vtiokarbamát-düiidroklorid-szeszkvihidrát. A 2. példában leírt eljárást követve 0,8 g terc-butil­­izocianát, 3,0 g3-[4-(4-klór-benzil)-l-piperazinil]-pro­­pántiol -dihidroklorid, 1,6 g trietil-amin és 75 ml diklór-metán felhasználásával 2,2 g (az elméleti 60 %-a) N-(terc-butil)-S- {3-[4-(4-klór-benzil)-l-piperazi­­nil] propil} -tiokarbamát- dihidroklorid-szeszkvihid­­rátot kapunk fehér, kristályos, szilárd anyagként, amelynek olvadáspontja 246— 248 °C. A jelen találmány szerinti vegyületek, azaz az előbbi (I) általános képletű vegyületek és nem toxi­kus, gyógyszerészetileg elfogadható savaddiciós sóik hasznos farmakodinamikai tulajdonságokkal rendel­keznek. Pontosabban, mediátor kibocsátás potenciális gátlását fejtik ki melegvérű állatok, így patkányok, tengerimalacok és ember számos sejtrendszerében, és ennélfogva használhatók allergiás betegségek, például allergiás asztma, nátha, kötőhártyagyulladás, széna­láz, csalánkiütés, élelmiszerallergiák és hasonlók kezelésére. Megállapítottuk továbbá, hogy az előbb említett 6813468 sz. jaoán szabadalmi leírásban leírt vegyüle­­tek és ennélfogva a fenti (I) általános képletű vegyüle­tek közül azok, amelyek képletében n jelentése 2, ha R jelentése hidrogénatom, és R1 jelentése 2-helyzetű metilcsoport, szintén kifejthetnek hasonló farmako­lógiái hatást. Sem ezt, sem egyéb farmakológiai hatást nem említenek azonban a japán szabadalmi leírásban. Az új vegyületek már 1 mikromól koncentrációban gátolják a hisztamin és más túlérzékenység-mediáto­­rok szabaddá válását a humán bazofil sejtekhez és fehérvérsejtekhez hasonlóan granulákat tartalmazó sejtekből, amit a következő módszerrel határozunk meg: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom