192375. lajstromszámú szabadalom • Eljárás természetes vagy mesterségesen keltett földrengések előrejelzésére, illetve észlelésére, valamint teljesítmények preventív védelmére
1 192.375 2 jelző obszervatóriumban van kialakítva. (Ezáltal az 0 rengésjelző obszervatórium amúgy is rendelkezésre álló távjelző eszközei gazdaságosan felhasználhatók). A 6n többcsatornás regisztráló rendszerben tárolt mérési adatokat tehát egyidejűleg az 0 rengésjelző obszervatóriumba, pontosabban az ott kialakított mérőközpontba továbbítjuk, amint azt a 6n többcsatornás regisztráló rendszerből az 0 rengésjelző obszervatórium felé mutató szaggatott vonalú nyíl jelzi. Az így kialakított mérőrendszer segítségével (amelynek blokksémája az 1. ábrán látható) a találmány szerinti eljárást a következőképpen valósítjuk meg: Az Fn mélyfúrásokban elhelyezett — mely Fn mélyfúrások a védeni kívánt objektum köré, megfelelő geodinamikai poligonba rendezetten vannak telepítve - In, 2n, illetve 3n érzékelő rendszerekről a felszín alatti mérési adatok, az 0 rengésjelző obszervatórium szeizmográfjairól a felszíni mérési adatok, a Tr távközlési mérőrendszeren keresztül pedig a távolabbi, illetve felszín feletti mérési adatok egyidejűleg és folytonosan érkeznek a 6n többcsatornás regisztráló rendszerben és ezzel egyidejűleg a mérési központban folyamatosan feldolgozzuk és értelmezzük. A mérési adatok feldolgozása egyrészt azt jelenti hogy meghatározzuk a mérési jelek amplitúdóit, ezek maximális értékeit, a jelek esetleges periodicitását (a folyamatok ciklusparamétereit), időbeli változásukat (első differenciálhányados) és a változások sebességét (második differenciálhányados), továbbá a mért és meghatározott értékeket - melyek közül egyesek egymással összefüggő, mások egymástól független értékek - együttesen értékeljük. Ennek során az egyes Fn mélyfúrásokból nyert mérési adatoknál vizsgáljuk (meghatározzuk) az egyes mérési paraméterek (például nyomás, hőmérséklet, elektromos ellenállás, elektrokémiai potenciál) időbeli változását egy-egy mérési pontban, (tehát önmagához viszonyítva); egyazon Fn mélyfúrásban, az eltérő Zn, Zn’ Zn mélységszinteken mért azonos jellegű paraméterek értékeinek viszonyát, s e viszonyok időbeli változását (tehát a térbeli és időbeli változásokat egyidejűleg), s célszerűen ez esetben viszonyítási alapnak a Tn talpponton mért értékeket tekintjük; vizsgáljuk (meghatározzuk) továbbá az egyes Fn mélyfúrásokban az azonos jellegű paraméterértékek egymáshoz való viszonyát, illetve e viszonyok változását (tehát a térbeli és időbeli változásokat egyidejűleg), s célszerűen ez esetben viszonyítási alapnak a Tn talpponton mért értékeket tekintjük; vizsgáljuk (meghatározzuk) továbbá az egyes Fn mélyfúrásokban az azonos jellegű paraméterértékek egymáshoz való viszonyát, illetve e viszonyok változását (tehát például a Tn talppontokon a talpnyomások vagy talpponti hőmérsékletek változását); továbbá vizsgáljuk (meghatározzuk) bizonyos - megfelelően megválasztott - paraméter kombinációk együttes változásainak mértékét térben és időben egyaránt, az előzőekben bemutatott viszonyítási rendszerek, illetve mérési jellemzők - mint például amplitúdó, periodicitás, változási sebesség - szerint. Pl. a pórustérfogat, a folyadékellenállás, a réteghőmérséklet, elektrokémiai potenciál, rétegnyomás és a mikrorezgések adekvát szintváltozásai adatainak együttes értékelése, amely esetenként egy műszerkocsiba - az állandó kiépítésen túlmenően - épített teljes mérőrendszerrel észlelt komplett paramétersorral is bővíthető. Vizsgáljuk továbbá és meghatározzuk a felszínen, valamint a felszín felett mérhető változások Intenzitását és viszonyukat a felszín alatt mért értékek változási sebességéhez képest. Lényeges jellemzője tehát az eljárásnak, hogy a felszín alatti mérési eredményeket a felszíni (példánkban a referenciának tekintett szeizmológiai) mérési adatokhoz, valamint a felszín feletti (például a terület infravörös képének, rádioaktív sugárzásának változása) mérési adatokkal együtt, azokkal összevetve értékeljük, egyúttal figyelembe véve a konkrét földtani környezetet, a morfológiai, topológiai adatokat, a térség szeizmikus alapjellemzőit. Az ily módon feldolgozott mérési eredményeket értékeljük. Az egyes paraméterek és paraméter csoportok értékeinek térbeni és időbeni változása, a változási sebességek mértéke és periodicitása stb. alapján megállapítjuk az esetlegesen kialakulóban lévő folyamatok idősorait; s ezen idősorokat kvantitatíve extrapoláló (u.n. praedictor) program segítségével prognózist állapítunk meg - kvantitatív valószínűséggel - a várható földrengések idejére és mértékére. Az értelmezési feladat eredményétől függően földrengés veszélyhelyzetet valószínűsítünk minden olyan esetben, amikor már két, egymástól független paraméter (illetve paramétercsoport) tekintetében az előzetesen tapasztalati úton megállapított kritikus értéket nyerjük az extrapoláció eredményeként, s ez esetben riasztunk és utasítást adunk a szükséges biztonsági intézkedések megtételére. Ezt az igen nagyfokú biztonsági tényezővel történő értékelést a feladat rendkívüli élet- és vagyonbiztonsági jelentősége miatt tartjuk elengedhetetlenül szükségesnek. Egy, a bekövetkező földrengés hatására megrongálódott, működésben lévő atomerőmű, vagy mérgező anyagokat termelő vegyi gyár által okozott gazdasági károk is sokszorosan meghaladják azt az értéket, amit egy esetlegesen túlzott elővigyázatosság miatt „feleslegesen költünk el” a találmány szerinti eljárás alkalmazásával, amikor olyan utasítást adunk ki, hogy veszélytelenítsék pl. helyezzék üzemen kívül az adott objektumot. A bekövetkező gazdasági károkkal egvidőben emberáldozatokat is követelő katasztrófa elkerülését éppen ezért nem a gazdaságilag optimális, hanem a már valószínűsíthető esetben indítványozzuk. 2. példa A találmány szerinti eljárás megvalósítására, kidolgozott mérőrendszer egy további kialakítási módiát mutatja be blokkvázlat szinten a 2. ábra. Az ábrán láthatóan a felszíni szeizmológiai mérési adatokat 0 rengésjelző obszervatórium szolgáltatja, melynek 11 szeizmográf csoportjának jeleit célszerűen E erősítő egységen keresztül A/D analóg-digitál átalakítóra vezetjük, s az ily módon átalakított megfelelő amplitúdószintű és frekvenciájú jeleket RA rádió-adón keresztül a mérőrendszer SZK számítógépes központjába juttatjuk. A további felszíni, illetve felszín alatti méréseket AM automatikus mérőrendszerrel mérjük, melynek egyes mérőműszereit a vizsgált területre, illetve a védeni kívánt objektum környezetébe telepítjük, a telepítés során figyelembe véve a földrajzi-, kőzettani viszonyokat is. Példánkban a felszíni mérések földmágneses-, graviméteres-, geoclektromos- és geodéziai mérésekre terjednek ki, ennek megfelelően az AM automatikus mérőrendszer felszíni mérőműszerei egy, a földmágneses értékeket mérő 12 műszer, például egy MTA 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5
