192375. lajstromszámú szabadalom • Eljárás természetes vagy mesterségesen keltett földrengések előrejelzésére, illetve észlelésére, valamint teljesítmények preventív védelmére
1 192.375 2 GGK.I MTV-2 variométer, indukciós szonda, protonprocessziós magnetoniéter, 13 graviméter, 14 lézer strain méter, ehhez csatlakozó kőzet-nyúlás mérő és 15 geoelektromos mérőműszer (pl. indukciós szonda). E mérőműszereket a geofizikai, geodéziai méréstechnikában közismerten alkalmazzák, természetesen más, a találmányi feladattól eltérő feladatokra. A számos ismert mérőműszer típus közül mérőrendszerűnk kialakításakor célszerűen a 186.678 sz. „Eljárás és kapcsolási elrendezés talaj szerkezeti és állapotjellemzőinek meghatározására ...” című HU szabadalmi leírás szerinti mérőeszközöket is alkalmazzuk. A felsorolt mérőműszerekkel folyamatosan, - illetve megfelelő mintavételezési gyakorisággal - méréseket folytatunk, s ezzel egyidőben a vizsgált területen, a védeni kívánt objektum körül elhelyezkedő Fn mélyfúrásokba telepített műszerekkel felszín alatti méréseket végzünk, az 1. példa kapcsán bemutatott módon. Az AM automatikus mérőrendszer további eleme egy Tr távérzékelő mérőrendszer, amely egyrészt a felszín feletti, például műholdról érkező mérési adatokat, így a terület infravörös képének, természetes rádioaktiv sugárzásának változását -, másrészt távolabbi mérőhelyek mérési adatait fogadja. Az AM automatikus mérőrendszer egyes felszíni és felszín feletti mérőműszerei, így a földmágneses értékeket mérő 12 műszer, a 13 graviméter, a 14 lézer strain méter, a 15 geoelektromos mérőműszer és az Fn mélyfúrásokba telepített — a 2. ábrán nem látható - mérőműszerek, valamint a Tr távérzékelő mérőrendszer E erősítőn keresztül A/D’ analóg-digitál átalakítóra csatlakoznak, és az ennek kimenetén lévő RA’ rádió adón keresztül ugyancsak az SZK számítógépes központba jutnak a mérési adatok. Az SZK számítógépes központ RV, illetve RV’ rádióvevőkön keresztül van összeköttetésben az O rengésjelző obszervatórium RA —, illetve az AM automatikus mérőrendszer RA’ rádióadóival. Az RV és RV’ rádióvevők az SZK számítógépes központ AF adatfogadójára csatlakoznak. Az eljárás során mért, átalakított, majd távjelzett mérési adatokat az AF adatfogadóban egy, az AF adatfogadóhoz kapcsolt T óra időjeleivel látjuk el, majd regisztráló egységre, példánkban TK tintaíróra és AT adattárolóba továbbítjuk. A mérési adatok továbbítása, fogadása, tárolása és/vagy szemléltető analóg megjelenítése a mérésekkel egyidejűleg és folytonosan történik. Az AT adattároló kimenetével az SZK számítógépes központ SZTE számítástechnikai-egységére van csatlakoztatva, ahol a mérési adatok tárolásával egyidőben azok feldolgozása és értékelése történik. Az SZTE számítástechnikai egység önmagában ugyancsak ismert felépítésű, s a szokásos módon SZG számítógépet, valamint csatlakozó perifériákat, DP displayt, M magnetofont és KO konzolt tartalmaz. A találmány szerinti eljárásnak megfelelő adatfeldolgzás és értelmezés eredményétől függően az SZTE számítástechnikai egység földrengési veszélyhelyzet esetén a kimenetén lévő HFR hang- és fényriasztó berendezést működteti. A HFR hang- és fényriasztó berendezés az O rengésjelző obszervatórium és/vagy AM automatikus mérőrendszer meghibásodása esetén is jelez. Az SZTE számítástechnikai egység SZG számítógépe az 1. ábra kapcsán ismertetett adatfeldolgozási szempontoknak megfelelő programok segítségével végzi az adatfeldolgozást, majd az így nyert adatok, függvénysorok értékelését. (A mérési rendszer paramétereinek és növekményeinek idősorait kvantitatíve extrapoláló u.n. praedictor program szerint a mért és meghatározott adatokat automatikusan értelmezi). Az SZG számítógép automatikus, digitális adatfeldolgozása és értelmezése mellett nagy jelentősége van a mérési adatok közvetlen (analóg) megjelenítésének is — melyet példánkban a TK tintaíró valósít meg. A váratlan, meglepően új folyamatok értelmezésében ugyanis még teljesen automatikus rendszerek esetében sem hanyagolható el és becsülhető le az alkotó emberi elme szerepe. Mint az 1. ábrán bemutatott példa kapcsán is elmondtuk, a találmány szerinti eljárás során minden olyan esetben, amikor két egymástól független paraméter vonatkozásában az előzetesen kritikusnak ítélt értéket nyeij ük az adatfeldolgozás, illetve értelmezés eredményeként, földrengési veszélyhelyzetet jelez az SZTE számítástechnikai egység, s ennek alapján sor kerül a szükséges biztonsági intézkedések megtételére. A nagyobb mélységű rétegösszletekre, a pórusterüket kitöltő rétegfolyadék, valamint a fúrólyukfolyadék fizikai, kémiai és mikrobiológiai paramétereinek, illetve azok értékváltozásainak érzékelésére is kiterjedő találmány szerinti mérési eljárás, valamint az eljárás során alkalmazott komplex feldolgozási módszer - tehát, hogy az egyes paraméterek változását térben és időben önmagukhoz képest, egymáshoz képest és bizonyos paraméterkombinációk együtteseként vizsgáljuk, valamint az az eljárási jellemző, hogy a felszín alatti mérési eredményeket a felszíni és felszín feletti mérési eredményekkel összevetve, a mindenkori földrajzi, kőzettani viszonyok figyelembevéte lével értékeljük - lehetővé teszi, hogy a tektonikus folyamatokat már meginduló, illetve kibontakozó fázisában — a rugalmas rétegdeformációk meghatározására visszavezetve — észleljük. A találmány szerinti eljárás lehetőséget nyújt — igen nagyszámú és összefüggő mérési rendszert alkotó mérési adataival, valamint az ezek feldolgozására vonatkozó komplex viszonyítási rendszerével - arra, hogy tapasztalati úton továbbfejlesszük az értelmezést. Az SZG számítógép alkalmazásával, önértékelő és tanuló-korrekciós programok segítségével, felhasználva a prognosztika matematikai eszköztárát, a rezgések rengések induló fázisában már kvantitatív valószínűségi értéket tudunk adni a várható földrengések idejére és mértékére. A találmány szerinti eljárást az alkalmazott automatikus mérés, távjelzés és a korszerű számítógépes adatfeldolgozás és értékelés teszi hatékonnyá és alkalmassá a találmányi célkitűzés maradéktalan megvalósítására. Az eljárás gyakorlatba vétele lehetőséget nyit a nagyértékű, különlegesen veszélyes üzemű létesítmények (például bányák, erőművek, vegyi üzemek stb.) preventív védelmére azáltal, hogy földrengési veszélyhelyzet prognosztizálása esetén a létesítményt leállítjuk, és/vagy emberi és tárgyi értékvédelmet foganatosítunk. Az eljárás gazdasági értéke és életvédelmi jelentősége nyilvánvaló. Alkalmazása jelentős népgazdasági 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6
