192329. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék kétfázisú közeggel működő berendezéseknél, elsősorban gőzfűtésű berendezéseknél a kondenzelvétel üzemellenőrzésére és önműködő szabályozására

1 2 A találmány tárgya eljárás kétfázisú közeggel mű­ködő berendezéseknél, elsősorban gőzfűtésű berende­zéseknél a kondenzfelvétel üzemellenőrzésére és ön­működő szabályozására, amely révén a keletkező kon­­denzátum mindig a kellő időben és mennyiségben ve­zethető el, és így biztosítható, hogy a gőzkondenzá­ció számára a teljes hőátadási felület állandóan szabad maradjon. A találmány tárgya továbbá az eljárás foganatosítá­sára szolgáló készülék, amely a kondenzvezetékbe van beiktatva. A gőzfűtésű berendezések akkor dolgoznak jól, ha a betáplált, illetve termelt gőzmennyiség teljes párol­gáshőjét átadja a hőcserélő felületeknek, még mielőtt kondenzátum formájában eltávozna a berendezésből. Ennek elérésére gondoskodni kell arról, hogy a kon­­denzátum az elvezetés időpontjában a helyi nyomás­hoz tartozó telítési hőmérsékletnél alacsonyabb hő­mérsékletű legyen. E feladat megoldására az iparban már számos eljá­rás és készülék ismert. Az ismert készülékek műkö­dési elv szempontjából több csoportba sorolhatók. Az egyik legismertebb csoport működési elve az úgynevezett szintszabályozás. A szintszabályozó meg­oldásoknál a kondenzátum egy edényen folyik át, amelyben a gőzpárna alatti kondenzátum éppen telí­tési állapotban van. A szintszabályozáshoz használt szerkezeteknél a kondenzátum szintjének szabályo­zására különböző mechanikus,segédenergiás megoldá­sok terjedtek el. Ezeknek az ismert megoldásoknak előnye, hogy a nívóedényben lévő kondenzátum szintjének mérése lehetőséget nyújt az üzemelés közbeni ellenőrzésre, azonban sok olyan hátrányos tulajdonságuk is van, amelyek alkalma zásuk során problémákat okoznak. így például nagy méretű és súlyú nívóedényre van szükség, amely nehezen helyezhető el. A nívóedény gőztere nehezen gáztalanítható, mert — ismert módon — az inkondenzábilis gázok a kondenzációs tereknek leghidegebb részén gyűlnek össze, minek következtében folyamatos és hatékony légtelenítés hiányában éppen a nívóedényben emelkedik a gázok parciális nyomása, ami az érkező kondenzátum vissza­­torlódását okozza. így szintkülönbség léphet föl a fűtőfelületet elárasztó víz és a nívóedényben lévő kondenzátum között. A kondenzátum elvezetésére alkalmazott készülé­kek másik ismert csoportjánál a telítési állapot közelé­ben lévő víz nyomásesése közben felszabaduló gőz hatásait hasznosítják. E megoldások hibája, hogy csak aránylag magas relatív nyomásesés mellett használ­hatók. Ismertek különböző többfúvókás, labirintusos le­választok, valamint Borda-fúvókás kondenzautoma­­ták is. Ezek azon az elven működnek, hogy egy adott keresztmetszetű fojtás áteresztőképessége a konden­zátum aláhűtésének mértékével lényegesen változik, azaz a helyi nyomáshoz tartozó forrási hőmérsékle­ten jelentősen kevesebbet ereszt át, mint a telítési hőmérsékletnél alacsonyabb hőmérsékleten. Ismertek súlytárcsás kondenzautomaták is, ame­lyeknél az előfojtásból keletkező gőz visszacsapó szelep módjára egy mechanikus szerkezetet működ­tet-. Ezek a kondenzautomaták ugyan kis helyet igé­nyelnek és a légtelenítést automatikusan biztosítják, azonban hibájuk, hogy csak aránylag nagy nyomás­esés esetén alkalmazhatók és szabályozási tartomá­nyuk is korlátozott. Közvetlenül üzemellenőrzésre nem alkalmasak, és így mind a fűtőfelületeknek elá­rasztása, mind a gőzszökés csak a berendezés hőmér­legéből állapítható meg. A találmány feladata kétfázisú közeggel működő berendezéseknél, elsősorban gőzfűtésű berendezések­nél a kondenzelvétel üzemellenőrzésérerés önműködő szabályozására szolgáló olyan eljárás és készülék lét­rehozása, amelynél a kondenzátum áramlásában visz­­szatorlódás nem fordulhat elő, a kondenzátum szint­jének ellenőrzése és szabályozása üzemelés közben is egyszerű módon végezhető, a kondenzátumnak a be­rendezésből való kivezetése úgy szabályozható, hogy a gőz egész párolgási hőtartalmát átadja a berendezés­nek, továbbá a készülék egyszerű szerkezeti kialakí­tású, kis méretű, súlyú, könnyen elhelyezhető, olcsó, meglévő berendezésekbe is könnyen és gyorsan besze­relhető, valamint számbavehető karbantartás nélkül is üzembiztosán működik. A találmány értelmében a kitűzött feladatot úgy oldjuk meg, hogy az eljárás során, ahol a keletkező kondenzátum elvezetése révén a gőzkondenzáció szá­mára a teljes hőátadási felületet állandóan szabadon tartjuk, a kondenzvezeték megcsapolása révén a meg­csapolás helyéről kondenzátumot vezetünk egy ismert nyomáskülönbség-mérő műszer + csatlakozójára, mi­által a megcsapolás helyén lévő kondenzátum nyo­mását (P^) mérjük. A kondenzátum áramlási irányá­ban a megcsapolási hely után az áramló kondenzá­­tumban elhelyezett, hővezető falakkal határolt, zárt edényben lévő kondenzátum és e fölött gőz teréből az edény alja közeiéig nyúló szifoncsövön keresztül az edény nyomását, a telítési nyomást (Pt) a nyomás­különbség-mérő műszer-csatlakozójához vezetjük, majd a nyomáskülönbség-mérő műszer által érzékelt nyomáskülönbség révén a kondenzvezetékben áram­lási irányban az edény után lévő, kondenzátumot ki­bocsátó csőszerelvényt nyitjuk, vagy fojtjuk, illetve zárjuk. A találmány szerinti eljárást olyan készülék révén oldjuk meg, amely a kondenzvezetékbe van beiktat­va, és amelynek jellemzője, hogy a kondenzvezeték valamely részére hegesztett, egy ismert nyomáskü­lönbség-mérő műszer + csatlakozójával folyadékos kapcsolatban lévő megcsapoló csőcsonkja, a konden­zátum áramlási irányában a megcsapoló csőcsonk után a kondenzvezetékre hegesztett tartó csőcsonkja, a tartó csőcsonk furatába erősített, központos átme­nő furattal kiképzett, belső végével a kondenzvezeték­ben áramló kondenzátum terébe nyúló tartóteste, a tartótest aljára gáztömören erősített csöve, a cső alját lezáró záróidoma, a tartótest furatába tolt szifoncsö­ve, valamint a tartótest külső végéhez erősített, a szi­foncső belső tere és a nyomáskülönbség-mérő műszer - csatlakozója között gőztér kapcsolatot létrehozó csővezetéke van. A találmány szerinti készülék további jellemzője, hogy jó hővezetőképességű anyagból lévő, alul víz­teret és e fölött gőzteret körülfogó edényt képező csöve van, továbbá hogy a csövet alul lezáró záró­idom is jó hővezetőképességű anyagból van. Jellemző az is, hogy a vízteret és gőzteret tartal­mazó edényként kialakított cső vízterébe nyúló alsó végű szifoncsöve van. A találmány szerinti eljárást és készüléket részletei-192.329 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom