192329. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék kétfázisú közeggel működő berendezéseknél, elsősorban gőzfűtésű berendezéseknél a kondenzelvétel üzemellenőrzésére és önműködő szabályozására
1 2 192.329 ben a készüléknek egy, a rajzokon vázolt példaképpen! kiviteli alakjával kapcsolatban ismertetjük részletesebben . A rajzok közül: — az 1. ábra a találmány szerinti készülék egy példaképpen! kiviteli alakjának hosszmetszeti vázlata,- a 2. ábra a készülék egy példaképpeni berendezésbe való beszerelési módját szemléltető elvi vázlat. A találmány alapgondolata az, hogy a kondenzátumot akkor vezetjük el a berendezésből, amikor a gőz már teljes párolgáshőjét átadta a berendezésnek. Ez akkor következik be, ha a kondenzátum hőmérséklete kisebb a gőz kondenzálódás előtti hőmérsékleténél .azaz alá van hűtve. Az aláhűtés a kondenzelvétel helyén mérhető Pk nyomáshoz tartozó Tt telítési hőmérséklet és a kondenzátum Tk hőmérséklete közötti különbség: DT = Tt - Tk °C Helyes kondenzleválasztáshoz a normális aláhűtési értékek DT = 5-15 °C között vannak, a hőcserélő felépítésétől függően. A találmány szerinti készülék segítségével az atláhűtést egyszerű nyomáskülönbség-érzékeléssel, közvetlenül is mérni lehet. A nyomáskülönbség-érzékeléssel való mérést a következő fizikai törvényszerűségek teszik lehetővé. A víz-gőz rendszer termikus szabadságfoka telített állapotban egyre csökken, így egyetlen paraméter értéke meghatározza a többi állapotváltozó értékét is. A nyomás megváltozása magával hozza például a hőmérséklet, a fajtérfogat, az enthalpia, a párolgáshő, az entrópia stb. változásait is, ezért az összefüggést termikus függvényekkel lehet felírni. Ilyen pédlául a Tt telítési hőmérséklet a p nyomás függvényében és ennek a p nyomás szerinti derivált függvénye: Tt = KI . pk2 _ K3 °C «t = K< ’C dp pk5 kp/eml A termikus függvény segítségével kiszámítható, hogy egy megkívánt DT aláhűtéshez adott p üzemnyomáson mekkora DP = Pk — Pt nyomáskülönbség tartozik, amely: „ — DP = dTt dp . DT kp/cm2 Ha tehát a kondenzelvételnél mutatkozó Pk nyomás mellett tudjuk mérni a kondenzátum Tk hőmérsékletéhez tartozó Pt telítési nyomást és DP = Pk-Pt szerint a kettő különbségét, akkor az aláhűtés DT értékét közvetlenül megkapjuk a DT = (dTt/dp)p • (Pk -- Pt) = (K6)p . DP képletből. A találmány szerinti készülék például a gőzfűtésű 1 berendezés és a kondenzátumot a berendezésből kivezdő 2 kondenzvezetékbe kötött 3 szelep vagy hasonló között van a 2 kondenzvezetékre szerelve, amint ezt a 2, ábra mutatja.' 5 A készülék 1. ábrán vázolt példaképpeni kiviteli alakjánál a készülék a 2 kondenzvezeték egy könyökben meghajlított részére van erősítve. A kondenzátum 4 nyíllal jelzett áramlási irányában nézve a könyök előtt a 2 kondenzvezeték falában lyuk van kiképezve ,. és e lyuk köré 5 megcsapoló csőcsonk van a 2 kondenzvezetékre hegesztve. Az 5 megcsapoló csőcsonkban menetes furat van, amelybe csatlakozó 6 csőidom tömítetten csavarható. A 6 csőidom külső végéhez 7 csővezeték van erősítve, amelynek másik vége valamilyen ismert kivitelű 8 nyomáskülönbség-mérő 1 g műszer + csatlakozójához van kötve és így a 6 csőidomon és a 7 csővezetéken keresztül folyadékos kapcsolat van a 2 kondenzvezeték belső tere és a 8 nyomáskülönbség-mérő műszer + csatlakozója között, azaz a 2 kondenzvezetékben a 6 csőidom mellett lévő kondenzátum nyomás a + csatlakozóra jut. 20 A kondenzátum áramlási irányában a 6 csőrdom után egy további lyuk van a 2 kondenzvezeték falában kialakítva, amely lyuk köré 9 tartó csőcsonk van hegesztve. A 9 tartó csőcsonkba hosszirányú menetes furat van kiképezve, amelybe 10 tartótest menetes része van csavarva tömítetten úgy, hogy a 10 tartó- 25 test alsó vége a 2 kondenzvezeték falában kialakított lyuk terébe nyúlik, felső, illetve külső vége pedig 11 csővezeték egyik végével erősíthető össze. A 11 csővezeték másik vége a 8 nyomáskülönbség-mérő műszer - csatlakozójához van kötve. __ A 10 tartótest alsó végéhez 12 cső van gáztömören erősítve. A 12 cső alsó végét 13 záróidom záija le, és így a 10 tartótest, a 12 cső és a 13 záróidom edényszerűen van kialakítva, amelynek belső tere csak fölfelé, a 10 tartótestben lévő központos furaton keresztül nyitott. E belső térbe 10 tartótestben lévő 35 központos, hosszirányú furaton keresztül 14 szifonv'v cső van tolva úgy, hogy ennek alsó vége a 13 záróidom közelében, valamivel e fölött van. A 10 tartótest alsó felülete, a 12 cső és a 13 záróidom által edényszerűen határolt belső tér a 14 szifoncsövön és a 11 csővezetéken keresztül van a 8 nyomáskü- 40 lönbség-mérő műszer - csatlakozójával gőztér kapcsolatban. A 12 cső belsejében lévő térbe kondenzátumot öntve ez a belső tér alsó részében helyezkedik el,e fölött pedig gőz van. A 14 szifoncső alja a kondenzátummal töltött alsó térrészbe nyúlik. 45 a készülék 2 kondenzvezetékre szerelése után, a berendezés üzemindulása előtt az áramló kondenzátumba nyúló, 12 cső belsejében lévő térbe kondenzátumot töltünk, helyére toljuk a 14 szifon csövet, és a 10 tartótestre ráerősítjük a 11 csővezetéket. Ezt c« követően a 3 szelepet nyitott állásba állítjuk, és kondenzátumot áramoltatunk át a 2 kondenzvezetéken. Ekkor a 12 cső által körülfogott belső térben lévő kondenzátum fölmelegszik, forrásba jön, és a kondenzátum egy része a föllépő túlnyomás hatására eltávozik a belső térből. Ezt követően a bel- 55 ső térben létrejön a környező áramló kondenzátum hőmérsékletéhez tartozó telítési nyomás, ha a 3 szelepet lezárjuk. így a berendezés üzemelése közben két nyomásunk van, amelyek a 8 nyomáskülönbség-mérő műszer egy-egy csatlakozójára vannak vezetve. A 8 nyo- 60 máskülönbség-mérő műszer a nyomáskülönbségek 3
