192286. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új delte4 és delta5-androsztén-származékok és az ezeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

1 . 192 286 2 A találmány tárgya eljárás új 3-oxo-A4-és 3f­­hidroxi-A5-andosztén-származékok előállítására, melyek a 19-helyzetben kénatomot tartalmazó cso­porttal helyettesítettek, valamint az ezeket tartal­mazó gyógyászati készítmények előállítására. A ta- 5 lálmány szerinti vegyületek szteroidok bioszintézi­sének inhibitorai, különösen aromatáz-inhibito­­rok. Aromatáz-inhibitorokon olyan anyagokat ér­tünk, amelyek képesek arra, hogy az aromatáz ne- 10 vű enzimet illetve enzimkomplexet és annak hatá­sát inhibeálják. Az aromatáz enzim a szteroid 3-oxo-A4-10-metil-rendszert egy aromás (fenolgyű­rűs) rendszerré alakítja át. Az androgéneknek ösztrogénekké való „aroma- 15 tizálódása” fontos fiziológiai reakció, amely nor­mális esetben akkor megy végbe, hogyha a testnek szüksége van rá. Azonban a klinikai gyakorlatban előfordul, hogy az ösztrogének fölöslegben terme lödnek (hiperösztrogenitivitás). Amennyiben a be 20 tegnek aromatáz-inhibitor-vegyületeket, például a találmány szerint előállított új vegyületeket adják az ösztrogének termelődése a kívánt szintre szorít ható vissza. Például nőknél a peri-menopauza őszt rogén-felesleg-termelődéssel jár, ekkor a mell- és, 25 vagy méhrák veszélye aromatáz-inhibitorok segít­ségével csökkenthető. Az aromatáz-inhibitorokat anovuláció esetén is felhasználhatjuk elhízottság következtében fellépett hiperösztrogenitivitás ese­tén. Férfiak esetén az aromatáz-inhibitorok elő- 30 nyös hatásúak lehetnek ginaecomastia esetén fel­nőttekben, vagy prosztata hipertropia esetén. A szakirodalomban már sok különböző vegyüle­­tet javasoltak aromatáz-inhibitorokként, például : a tesztolaktont (2 744 120. számú USA-beli szaba- 35 dalmi leírás), 4-hidroxi-A4-androsztén-3,17-diont és ennek észtereit (például 4 235 894. számú USA- beli szabadalmi leírás), 10-(l,2-propadienil)-A4- ösztrén-3,17-diont (4 289 762. számú USA-beli sza­badalmi leírás), és a 10-(2-propinil)-A4-ösztrén- 40 3,17-diont (J.A.C.S. 1981,103, 3221 és a 4 322 416. számú USA-beli szabadalmi leírás). A találmány szerint új A4- és A5-androsztén-szár­­mazékokat és adott esetben savaddíciós sóikat állít­juk elő. A találmány szerinti vegyületek (I) általá- 45 nos képletében X jelentése—CH2—S—R3 vagy—S—S—R4 csoport, R3 jelentése =0 vagy ß-OH, a-H-nel, R2 jelentése =0 vagy —H(ßR6), R3 jelentése 1-4 szénatomos alkil- vagy 1-4 szén­atomos alkanoilcsoport, R4 jelentése adott esetben 1 vagy 2 hidroxil­­csoporttal, vagy egy — NH2 csoporttal és egy HOC(0)-csoporttal, vagy egy —CO—OH cso­porttal helyettesített 1-12 szénatomos alkilcsoport, R6 jelentése —OH vagy —O—(5-13 szénato­mos alkanoil)-csoport, és a szaggatott vonal a 4- és 5-helyzetű szénatomok között egy szén-szén kötést jelöl a 3-oxo-vegyületek esetében, egyébként szén­szén kötést jelent az 5- és 6-helyzetű szénatom kö­zött, R, előnyös jelentése oxigénatom. Az R3 csoport helyén adott esetben jelenlévő al­kilcsoport például metil-, etil-, propil-, izopropil-, butil-, izobutil- vagy terc-butil-csoport lehet. Az R4 csoport helyén jelenlévő alkilcsoport azo­nos lehet például az R3 csoport helyén álló alkilcso­­porttal, de ennek egy nagyobb szénatomszámú (max. 12 szénatomszámú) homológja vagy szubsz­­tituált származéka is lehet. Példaként a 2-hidroxi­­etil-csoportot emlithetjük. A találmány szerinti (I) általános képletű vegyü­letek felhasználásával hatóanyagként az új and­­rosztén-származékokat tartalmazó aromatáz-inhi­­bitor-hatású gyógyászati készítményeket állítha­tunk elő. Az új vegyületeket hagyományos módon enterá­­lisan (orálisan vagy análisan), parenterálisan (pél­dául szubkután, intravénásán vagy intramuszkulá­­risan) vagy lokálisan (a bőrön vagy a nyálkahár­tyán keresztül például inhalálás révén) adagolhat­juk szokásos gyógyászati segédanyagokkal együtt, tabletták, pirulák, drazsék, szögletes tabletták, po­rok, kapszulák, mikrokapszulák, aeroszolok, emul­ziók, szuszpenziók, oldatok, kúpok, kenőcsök, kré­mek vagy írek formájában. A gyógyászati készít­ményeket az ismert gyógyszerészeti eljárásokkal állíthatjuk elő. A találmány szerint előállított vegyületek aroma­­táz-gátló hatását hipophysectomízált patkányokon az alábbi táblázattal szemléltetjük. I. táblázat Rí r2 r3 r4 r6 Dózis mg/nap Patkányok száma (melyek aromatáz gátlást mutatnak) a vizsgált patká­nyok számának figyelembe vételével 0 0(A4) —ch2—s—ch3 — — 2 6/6 0 0(A4)­—s-s—c2h5-0,5 6/6 0 H(ßR6)A5-—s-s—c2h5 OH 0,5 6/6 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom