192283. lajstromszámú szabadalom • Vágathajtási segédberendezzés csuszóíves biztosítószerkezet acélíveinek munkahelyi mozgatására
1 192 283 2 A találmány tárgya vágathatjási segédberendezés csúszóives biztosítószerkezet acélíveinek munkahelyi szállítására, beemelésére és visszarablására mélyműveléses bányákban, főként szénbányákban. A mélyműveléses bányászatban (amelyről a továbbiakban a szénbányászat példáján esik szó) a tömegtermelést a célnak megfelelő vágathálózat létrehozása előzi meg. A tömegtermelés és a vágathajtás egyensúlyának fenntartása alapvető gazdasági érdek. Az Összhang megőrzése nehéz, mert a vágathajtás technikai-technológiai színvonala nem éri el a tömegtermelés technikai-technológiai színvonalát. A tömegtermelés vonalán bekövetkezett fejlődés nagyobb vágatszelvényt igényel, ami azzal jár, hogy egyre nagyobb méretű és tömegű biztosítószerkezetet kell beépíteni. A munkavégzést nehézzé teszi az alacsony gépesítettségi szint és ugyancsak megnehezítik a vájvég közelében adódó rossz járási-szállítási feltételek. A 80-120 kg tömegű acélíveket 10-20 m hosszon egyenként kézben szállítják a szerelés helyére és 2,8-3,5 m magasságra ugyancsak kézzel emelik fel. Széleskörűen használt segédeszköznek csupán a felső ív megtartására szolgáló elő tűzőgerenda tekinthető. A biztosítás műveletének nagy fizikai munkaigénye hátráltatja a vágathajtást, a vágathajtó gépek jobb kihasználását és akadályozza az élőmunka hatékonyságának a növelését. A csúszóívek kézi beépítési technológiája miatt a biztosítószerkezet előfeszítése rendszerint nem történik meg vagy csak külön előfeszítő szerkezettel lehetséges. Az előfeszítés hiánya a biztosítási ellenállás alacsony értékéhez, ezen keresztül pedig magas anyag- és bérköltséghez vezet. A vágat fölöslegessé válásával a csúszóíves biztosítószerkezeteket kiszerelik, amit szaknyelvi szóhasználattal visszarablásnak neveznek. A visszarablás kizárólag kézi munkával történik, ezért rendkívül munkaigényes. A nagy élőmunka-igény miatt a visszarablás sokszor el is marad, ami a széntermelés költségeinek növekedését eredményezi. A fentiekből látható, hogy a vágatok hajtásánál és a biztosítószerkezetek visszarablásánál szükség volna olyan segédberendezésre, amellyel a csúszóíves biztositószerkezetek be- és kiszerelése, valamint előfeszítése megkönnyíthető, továbbá a vágathajtás és a visszarablás folyamatosabbá és gazdaságosabbá tehető. A csúszóíves biztosítószerkezetek íveinek vájvég közelében történő szállítására és beemelésére szolgáló jelenleg ismert segédeszközök csak a felsorolt feladatok egy részének elvégzésére alkalmasak. Ezeket az ismert segédeszközöket az alábbiak szerint lehet csoportosítani :- csak szállításra alkalmas eszközök.- csak a felső ív beemelésére alkalmas eszközök,- szállításra és a felső ív beemelésére alkalmas eszközök,- szállításra és az ívek elhelyezésére alkalmas eszközök, Az első csoporthoz tartozó megoldásokra általában az jellemző, hogy a vájvég közelében egy íuggősínpálya van kiképezve, amelyen szállítókocsi mozog. A szállítókocsi mozgatása kézzel vagy gépi úton történik. A gépi mozgatás történhet villamos motorral, de létezik hidraulikus vagy pneumatikus hajtású változat is. A csúszóíves biztosítószerkezetek úgynevezett TH-íveinek szállítása lehetséges két függősínpályán mozgó szállítóhíddal is, amely megoldás főként az NSZK szénbányászatában használatos. Rakodógépes elővájásokon a TH-ívek szállítása géptípustól függően esetenként megoldható a rakodógéppel is. A felsorolt megoldások alkalmazásának hátránya a nagy helyigény és a biztosítószerkezet beépítésének változatlanul nagy előmunkaigénye. A segédeszközök második csoportjába tartoznak azok a megoldások, amelyek csak a felső ív beemelésére alkalmasak. Ilyen eszköznek tekinthető a legtöbb jövesztőrakodógép tartozékát képező, fejtőgémre szerelhető kar, amely a ráhelyezett TH- íveket a kívánt magasságba tudja emelni. Nagy gépeknél a felső ív a főiének szorítható. Hasonló célra szolgálhat egy hidraulikus előtüző gerenda is, amely szintén az NSZK szénbányászatában ismeretes. E megoldások hátránya, hogy biztosítószerkezetből gyakorlatilag csak egyetlen elem - a felső ív - gépi beemelését teszik lehetővé és a biztosítószerkezet nem válik aktívvá, továbbá a TH-ívek munkahelyi szállítása jelentős fizikai munkát igényel. A szállításra és a felső ív beemelésére egyaránt alkalmas eszközök szintén több jellegzetes csoportra oszthatók az alábbiak szerint:- függőpályás rendszerek,- jövesztő-rakodógépre szerelt segédeszközök,- rakodógépes szállítás és beemelés,- egyéb megoldások. A függőpályás rendszereknél a vájvég közelében egy vagy két függősínpálya van kiépítve, amelyen egy hidraulikus kar mozog. A kar vágattengely irányú mozgatása villamos, hidraulikus vagy pneumatikus úton egyaránt megvalósítható. A függősínpályás rendszerek hátránya a külön függősínpálya igény, emellett pedig ezen megoldási változatok is csak a felső ív (főteív) beemelését teszik lehetővé és a biztosítás itt sem aktív. A jövesztő-rakodógépre szerelt segédeszközök között említhetjük azt a csehszlovák megoldást, ahol a jövesztőrakodógépre egy a függőleges síkban változtatható nyomvonalú szállítópályát helyeznek. Az így kialakított rendszer kétségtelenül jelentősen segítheti a vágathajtást, hátránya azonban, hogy növeli a jövesztő-rakodógép talpnyomását, továbbá ez a megoldás is csak a főteív beemelésére alkalmas és a biztosítás nem lesz aktív. Ismert olyan megoldás is, ahol kanalas rakodógépekre speciális villát tesznek, amelybe belehelyezhetek a TH-ívek. A kanál emelésével a főteív a helyére emelhető. A megoldás hátránya a nagy helyigény, a nem aktív biztosítás és a biztosítószerkezet további elemeinek kézi beépítése. A szállítás és főteívbeemelés egyéb megoldásaihoz sorolható az a módszer, amelynél a TH-ívek szállítását beemelését önálló lánctalpas járószerkezetű géppel végzik. E megoldás jövesztő-rakodógépes elővájásokon nem használható. A szállítás és főteívbeemelés egyéb megoldásaihoz sorolható az a módszer, amelynél a TH-ívek 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
