192232. lajstromszámú szabadalom • Eljárás epoxi-szteroidok és ezeket a vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 192 232 2 valamilyen másféle szokásos módszerrel, mint pél­dául kromatografálással is izolálhatjuk, illetve tisz­títhatjuk. Az ilyen körülmények között elvégzett addíciós reakciós túlnyomó részben a kívánt 7a­­izomert eredményezi. Teljesen meglepő, hoogy a fentiekben ismertetett eljárás egyáltalán végbemegy és különösen megle­pő, hogy jó eredménnyel. Az látszott ugyanis való­színűnek, hogy az érzékeny epoxi-gyűrű a reagens­ként alkalmazott tiokarbonsav aciditása folytán támadásnak lesz kitéve. A kiindulási vegyületként használt 9a, 1 la-epoxi- 20-spiroxa-4,6-dién-3,21-dion a J. Med. Chem. 6, 732-735 (1963) irodalmi forrásműből ismert, míg a 15,16-helyzetben metiléncsoportot hordozó analóg kiindulási vegyületeket önmagában véve ismert analóg eljárással lehet előállítani. A (III) általános képletű kiindulási vegyületek ugyancsak ismertek, vagy azokat ismert módon elő lehet állítani. A találmány szerinti (I) általános képletű vegyü­leteket azonban a b) eljárás szerint is előállíthatjuk. Úgy járunk el, hogy egy megfelelő 9(ll)-helyzetben telítetlen vegyületet, vagyis az előbbiekben már meghatározott 7a-(acil-tio)-20-spiroxa-4,9(l 1)­­dién-3,21-diont a 9(1 l)-helyzetű kettős kötésen epoxidálunk. A 9(1 l)-helyzetű kettős kötés epoxidálását ön­magában véve ismert módon végezzük, nevezetesen a (IV) általános képletű kiindulási vegyületet vala­milyen peroxidáló tulajdonságú oxidálószerrel rea­­gáltatjuk. Ilyen peroxidáló oxidálószer a hidrogén­­peroxid, amit előnyösen egy nitril, mint pl. triklór­­acetonitril jelenlétében alkalmazunk, de különösen kiemeljük a peroxisavakat, melyek közül a szerves peroxisavak, így például az alifás peroxisavak, mint pl. a perhangyasav és a perecetsav igen előnyös. Ugyancsak kiemelkedően előnyösek az aromás peroxisavak, ezek közül leginkább a perbenzoesa­­vat vagy egy helyettesített perbenzoesavat, mint pl. m-klór-perbenzoesavat vagy p-nitro-perbenzoesa­­vat, vagy pedig monoperoxi-ftálsavat (perftálsav) használunk. A reakciót célszerűen valamilyen inert szerves oldószerben valósítjuk meg, így például egy rövidszénláncú alkánban, mint pl. pentánban, he­xánban vagy heptánban, vagy egy halogénezett rö­vidszénláncú alkánban, így különösen metilén­­dikloridban, kloroformban vagy 1,2-diklór-etán­­ban, továbbá valamilyen nyílt szénláncú vagy gyű­rűs éterben, így különösen dietil-éterben, dioxán­­ban vagy tetrahidrofuránban, illetve ezek célszerű­en összeállított elegyében dolgozunk. A reakció­­hőmérséklet megválasztásánál nem tanácsos túllépt ni azt az értéket, amelynél a reakcióban résztvevő anyagok spontán bomlása gyorsabban megy végbe, mint az epoxidálási reakció. Ennek megfelelően szobahőmérsékleten, vagy előnyösen ennél alacso­nyabb hőmérsékleten dolgozunk, ami kb. - 20 'C- ig terjedhet. A reakciót leginkább -10 °C és + 10 °C közötti hőmérsékleten végezzük. A (IV) általános képletű kiindulási vegyületeket - amennyiben eddig nem ismert vegyületekről van szó - önmagában véve ismert analóg eljárásokkal lehet előállítani. így például a fentiekben leírtakkal analóg módon 20-spiroxa-4,6,9(l l)-trién-3,21- dionra egy rövidszénláncú alkántiosavat addicio­náltatunk, ami a szakirodalomban már megtalál­ható eljárás [J. Med. Chem. 6, 732-735 (1963)]. A 15,16-metilén-vegyületek is előállíthatok önma­gukban véve ismert módszerekkel. A jelen találmány szerinti gyógyszerkészítmé­nyek hatóanyagként valamilyen (I) általános képle­tű vegyületet tartalmaznak és ezeket elsősorban a legkülönbözőbb formában fellépő hiperaldosztero­­nizmus kezelésére lehet alkalmazni. A szóban forgó készítmények a hatóanyag hatásos mennyiségét tartalmazzák egymagában, illetőleg szervetlen vagy szerves, szilárd vagy folyékony és gyógyszerészeti célokra alkalmazható egy vagy több hordozó­anyaggal, továbbá kívánt esetben másféle farmako­­lógiailag vagy gyógyászatilag hatásos anyaggal (anyagokkal) kombinálva. A készítmények főleg enterális, mint pl. orális vagy rektális, vagy pedig parenterális beadásra alkalmas alakban lehetnek. A „hatóanyag” kifejezés - közelebbi speciális - adatok hiányában - a leírás szövegének hátralévő részében mindig valamilyen (I) általános képletű vegyületre vonatkozik, ahogyan azokat a leírás ele­jén már definiáltuk. A jelen találmány különösen az olyan gyógyszer­­készítmények, illetőleg gyógyszerkombinációk elő­állítására vonatkozik, melyek hatóanyagként leg­alább egyféle találmány szerinti (I) általános képle­tű vegyületet tartalmaznak steril és/vagy izotóniás vizes oldat formájában, vagy legalább egyféle szi­lárd vagy félig szilárd hordozóanyaggal összekever­ve. A jelen találmány az olyan gyógyszerkészítmé­nyek és tkülönösen az adagolási egységek formájá­ban levő készítmények előállítására is vonatkozik, amelyek legalább egy találmány szerinti (I) általá­nos képletű vegyületet egymagában, illetve egy vagy több hordozóanyaggal összekeverve tartal­maznak. Ezek közül különösen a szilárd alakban levő készítményeket emeljük ki. A találmány főleg a tabletták (a szopogatótablet­tákat, granulumokat és pasztillákat is ideértve), drazsék, kapszulák, pilulák, ampullák, száraz am­pullák és szuppozitóriumok alakjában kiszerelt gyógyszerkészítmények előállítására vonatkozik, mimellett ezek valamilyen fentiekben már megha­tározott hatóanyagot tartalmaznak egymagában, illetve egy vagy több hordozóanyaggal kombinál­va. A találmány szerinti gyógyszerkészítményekhez, illetve gyógyszerkombinációkhoz tartoznak azok is., melyek a találmány szerinti (I) általános képletű aldoszteronantagonista vegyület mellett (ezeket a továbbiakban A komponensnek nevezzük) még az elektrolitokra nézve nemspecifikus diuretikumot (B komponens) is tartalmaznak. Az elektrolitok kiválasztása vonatkozásában nem specifikus és diuretikus hatással rendelkező B komponensként a szokásos „klasszikus” diureti­­kumok, illetve ezekből álló keverékek jönnek tekin­tetbe. Ezek a szövetekre mind renálisan mind extra­­renálisan hatnak és fokozzák a diurézist. Különö­sen a tubulusokban történő visszaszívódást gátló anyagokat, mint pl. a szaluretikumokat és az etac­­rynsavat vagy analógjait emeljük ki. Az ilyen célok-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom