192206. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új peptidek előállítására
1 192 206. 2 A találmány tárgya eljárás pszichofarmakológiás Íratással bíró új peptidek és ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására. Közelebbről, a találmány tárgya eljárás lényegében a vazopresszin és az oxitocin fragmentumainak tekinthető peptidek előállítására. Mind az oxitocint, mind a vazopresszint hormonális hatásukon kívül neuropeptidként is leírják, ugyanis ezek a peptidek többek között az emlékezési folyamatokra is hatnak. Olyan új peptideket állítottunk elő, amelyek az oxitocin és a vazopresszin aminosav szekvenciájának csak egy részét tartalmazzák, az emlékezési folyamatokra kifejtett hatásuk az előbbiekénél erősebb és specifikusabb, míg az oxitocin és a vazopresszin hormonális hatásaitól mentesek. Ilyen, vazopresszinből vagy oxitocinból származtatott, peptideket ismertettek már a 82/03949. számú és a 82/04881. számú közzétett holland szabadalmi leírásokban, amelyek nem tekinthetők korábbi közleménynek. Ezeknek a peptideknek az aminosavszekvenciája az oxitocin és a vazopresszin 4-8., illetve 4-9. aminosavjának megfelelő, azzal az eltéréssel, hogy a 4-helyzetű aminosav-maradék glutaminil-maradék helyett piroglutamil-maradék és a 6-helyzetű aminosav cisztin (Gyt). Mivel az oxitocin 5-9 (Cyt6) fragmentuma bizonyos emlékezési tesztekben nem bizonyult hatásosnak, ezideig azt feltételezték, hogy a 4-helyzetű aminosav szerepe lényeges az említett emlékezési folyamatokban, így ez az aminosav nem hagyható el. Nem várt módon azt találtuk, hogy az oxitocin és a vazopresszin 5-8 (Cyt6) aminosav fragmentuma legalább azonosan erős hatást fejt ki az emlékezési folyamatokra, mint az előzőekben ismertetett hosszabb fragmentumok. Ennek megfelelően a találmány tárgya az (I) általános képletü vegyületek - ahol A jelentése L—Arg vagy L—Leu aminosavmaradék és R jelentése H—L— C ys—OH vagy H—L—Asn—L—Cys—L— —Pro—L—A—OH -, valamint savaddíciós sóik előállítása. Az (I) általános képletü peptideket és savaddíciós sóikat a peptidkémiában szokásos eljárással állítjuk elő. Ilyen szokásos eljárás például a szükséges aminosavaknak homogén fázisban vagy ún. szilárd fázisban végzett kondenzálással való összekapcsolása. A homogén fázisban való kondenzálást a következő módon végezzük : a) szabad karboxilcsoporttal rendelkező aminosavat vagy peptidet - amelynek a többi reakcióképes csoportja védve van - szabad aminocsoporttal rendelkező aminosawal vagy peptiddel - amelynek a többi reakcióképes csoportja védve van - kondenzálószer jelenlétében reagáltatunk vagy b) aktivált karboxilcsoporttal és adott esetben védett egyéb reakcióképes csoportokkal rendelkező aminosavat vagy peptidet reagáltatunk szabad aminocsoporttal és adott esetben védett egyéb reakcióképes csoportokkal rendelkező aminosavval vagy peptiddel, vagy c) szabad karboxilcsoporttal rendelkező aminosavat vagy peptidet - amelynek a többi reakcióképes csoportja védett - aktivált aminocsoportot és adott esetben védett egyéb reakcióképes csoportokat tartalmazó aminosawal vagy peptiddel reagáltatunk. A karboxilcsoport aktiválása többek között történhet a karboxilcsoportnak sáv-halogeniddé, -aziddá, -anhidriddé, -imidazoliddá vagy aktivált észterré, például N-hidroxi-szukcinimiddé, N- hidroxi-benztriazollá vagy p-nitro-fenil-észterré való alakításával. Az aminocsoport a „foszfor-azo” eljárás alkalmazásával foszfit-amiddá alakítva aktiválható. Az előzőekben említett kondenzálás végrehajtására a legszokásosabb eljárások a karbodiimideljárás, az azid-eljárás, a vegyesanhidrid-eljárás és az aktivált észter eljárás [lásd: The Peptides, Vol. I., 1965 (Academic Press) E. Schröder and K. Lübke]. Az (I) általános képletü vegyületek szilárd fázisú eljárással is előállíthatok [Id. Merrifield; J. Amer. Chem. Soc. 85, 2149 (1963)]. Az előállítandó peptidek aminosavjainak összekapcsolását a lánc karboxil-terminálisa felől kezdjük. Ehhez olyan szilárd hordozó szükséges, amelyen reakcióképes csoportok vannak jelen, vagy amelyhez szükség szerint ilyen csoportok kapcsolhatók. Ilyen hordozó lehet például a reakcióképes klór-metil-csoporttal bíró benzol-divinil-benzol kopolimer vagy valamely, hidroxi-metil- vagy benzil-amin-csoporttal reakcióképessé tett polimer hordozó. Ha például klór-metil-csoportot tartalmazó hordozót alkalmazunk, az első a-amino-csoporton védett aminosavat észter kötéssel kapcsoljuk a hordozóhoz. Az (I) általános képletü, A helyettesítőként L—Leu-t tartalmazó vegyületek előállítása esetén ennek az első lépésnek a terméke a (II) általános képletü vegyület - a képletben Rp jelentése az aamino-csoportot védő.csoport. Az Rp csoport eltávolítása után a következő, az a-amino-csoporton védett aminosavat (a jelen példában védett aamino-csoportot tartalmazó prolint) kapcsolunk például kondenzációs reakcióval a (II) általános képletü vegyülethez, majd az a-amino-csoportot védő csoport eltávolítása után a következő aminosavat kapcsolhatjuk a hordozóhoz kötött dipeptidre stb. Sok esetben kívánatos, hogy az a-aminocsoporton védett aminosavat jelentős feleslegben használjuk. A peptidet, miután a megfelelő aminosavak megfelelő sorrendben való összekapcsolódásával felépítettük, leválasztjuk a hordozóról. A leválasztást végezhetjük például hidrogén-fluoriddal vagy trifluor-metánszulfonsawal. A peptidet a hordozóról rövidszénláncú alkohollal, előnyösen metanollal vagy etanollal való átészterezéssel is leválaszthatjuk, így közvetlenül a peptid rövidszénláncú alkil-észterét nyerjük. A peptidet a hordozóról például ammóniával leválasztva az (I) általános képletü peptid C-terminális amidját nyerjük. Ezeket a vegyületeket ismert módon szabad pepiiddé alakíthatjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 56 60 65 2
