192206. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új peptidek előállítására

1 192 206. 2 A találmány tárgya eljárás pszichofarmakológiás Íratással bíró új peptidek és ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására. Közelebbről, a találmány tárgya eljárás lényegé­ben a vazopresszin és az oxitocin fragmentumainak tekinthető peptidek előállítására. Mind az oxitocint, mind a vazopresszint hormo­nális hatásukon kívül neuropeptidként is leírják, ugyanis ezek a peptidek többek között az emlékezé­si folyamatokra is hatnak. Olyan új peptideket állítottunk elő, amelyek az oxitocin és a vazopresszin aminosav szekvenciájá­nak csak egy részét tartalmazzák, az emlékezési folyamatokra kifejtett hatásuk az előbbiekénél erő­sebb és specifikusabb, míg az oxitocin és a vazo­presszin hormonális hatásaitól mentesek. Ilyen, vazopresszinből vagy oxitocinból szár­maztatott, peptideket ismertettek már a 82/03949. számú és a 82/04881. számú közzétett holland sza­badalmi leírásokban, amelyek nem tekinthetők ko­rábbi közleménynek. Ezeknek a peptideknek az aminosavszekvenciája az oxitocin és a vazopresszin 4-8., illetve 4-9. ami­­nosavjának megfelelő, azzal az eltéréssel, hogy a 4-helyzetű aminosav-maradék glutaminil-maradék helyett piroglutamil-maradék és a 6-helyzetű ami­nosav cisztin (Gyt). Mivel az oxitocin 5-9 (Cyt6) fragmentuma bizo­nyos emlékezési tesztekben nem bizonyult hatásos­nak, ezideig azt feltételezték, hogy a 4-helyzetű aminosav szerepe lényeges az említett emlékezési folyamatokban, így ez az aminosav nem hagyható el. Nem várt módon azt találtuk, hogy az oxitocin és a vazopresszin 5-8 (Cyt6) aminosav fragmentu­ma legalább azonosan erős hatást fejt ki az emléke­zési folyamatokra, mint az előzőekben ismertetett hosszabb fragmentumok. Ennek megfelelően a találmány tárgya az (I) általános képletü vegyületek - ahol A jelentése L—Arg vagy L—Leu aminosav­­maradék és R jelentése H—L— C ys—OH vagy H—L—Asn—L—Cys—L— —Pro—L—A—OH -, valamint savaddíciós sóik előállítása. Az (I) általános képletü peptideket és savaddí­ciós sóikat a peptidkémiában szokásos eljárással állítjuk elő. Ilyen szokásos eljárás például a szüksé­ges aminosavaknak homogén fázisban vagy ún. szilárd fázisban végzett kondenzálással való össze­kapcsolása. A homogén fázisban való kondenzálást a követ­kező módon végezzük : a) szabad karboxilcsoporttal rendelkező amino­­savat vagy peptidet - amelynek a többi reakcióké­pes csoportja védve van - szabad aminocsoporttal rendelkező aminosawal vagy peptiddel - amelynek a többi reakcióképes csoportja védve van - kon­denzálószer jelenlétében reagáltatunk vagy b) aktivált karboxilcsoporttal és adott esetben védett egyéb reakcióképes csoportokkal rendelkező aminosavat vagy peptidet reagáltatunk szabad aminocsoporttal és adott esetben védett egyéb reakcióképes csoportokkal rendelkező aminosav­­val vagy peptiddel, vagy c) szabad karboxilcsoporttal rendelkező amino­savat vagy peptidet - amelynek a többi reakcióké­pes csoportja védett - aktivált aminocsoportot és adott esetben védett egyéb reakcióképes csoporto­kat tartalmazó aminosawal vagy peptiddel reagál­tatunk. A karboxilcsoport aktiválása többek között tör­ténhet a karboxilcsoportnak sáv-halogeniddé, -aziddá, -anhidriddé, -imidazoliddá vagy aktivált észterré, például N-hidroxi-szukcinimiddé, N- hidroxi-benztriazollá vagy p-nitro-fenil-észterré va­ló alakításával. Az aminocsoport a „foszfor-azo” eljárás alkal­mazásával foszfit-amiddá alakítva aktiválható. Az előzőekben említett kondenzálás végrehajtá­sára a legszokásosabb eljárások a karbodiimid­­eljárás, az azid-eljárás, a vegyesanhidrid-eljárás és az aktivált észter eljárás [lásd: The Peptides, Vol. I., 1965 (Academic Press) E. Schröder and K. Lüb­­ke]. Az (I) általános képletü vegyületek szilárd fázisú eljárással is előállíthatok [Id. Merrifield; J. Amer. Chem. Soc. 85, 2149 (1963)]. Az előállítandó pepti­dek aminosavjainak összekapcsolását a lánc karb­­oxil-terminálisa felől kezdjük. Ehhez olyan szilárd hordozó szükséges, amelyen reakcióképes csopor­tok vannak jelen, vagy amelyhez szükség szerint ilyen csoportok kapcsolhatók. Ilyen hordozó lehet például a reakcióképes klór-metil-csoporttal bíró benzol-divinil-benzol kopolimer vagy valamely, hidroxi-metil- vagy benzil-amin-csoporttal reakció­képessé tett polimer hordozó. Ha például klór-metil-csoportot tartalmazó hor­dozót alkalmazunk, az első a-amino-csoporton vé­dett aminosavat észter kötéssel kapcsoljuk a hordo­zóhoz. Az (I) általános képletü, A helyettesítőként L—Leu-t tartalmazó vegyületek előállítása esetén ennek az első lépésnek a terméke a (II) általános képletü vegyület - a képletben Rp jelentése az a­­amino-csoportot védő.csoport. Az Rp csoport eltá­volítása után a következő, az a-amino-csoporton védett aminosavat (a jelen példában védett a­­amino-csoportot tartalmazó prolint) kapcsolunk például kondenzációs reakcióval a (II) általános képletü vegyülethez, majd az a-amino-csoportot védő csoport eltávolítása után a következő amino­savat kapcsolhatjuk a hordozóhoz kötött dipeptid­­re stb. Sok esetben kívánatos, hogy az a-amino­­csoporton védett aminosavat jelentős feleslegben használjuk. A peptidet, miután a megfelelő aminosavak meg­felelő sorrendben való összekapcsolódásával felépí­tettük, leválasztjuk a hordozóról. A leválasztást végezhetjük például hidrogén-fluoriddal vagy tri­­fluor-metánszulfonsawal. A peptidet a hordozóról rövidszénláncú alkohollal, előnyösen metanollal vagy etanollal való átészterezéssel is leválaszthatjuk, így közvetlenül a peptid rövidszénláncú alkil-észte­­rét nyerjük. A peptidet a hordozóról például am­móniával leválasztva az (I) általános képletü peptid C-terminális amidját nyerjük. Ezeket a vegyülete­­ket ismert módon szabad pepiiddé alakíthatjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 56 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom