192204. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a gyümölcsök és/vagy leveik, különösen a szőlő és a dinnye minőségének javítására

1 192 204 2 A találmány tárgya eljárás a gyümölcsök és/vagy léveik, különösen a szőlő és a dinnye minőségének javítására, főként cukortartalmuk növelésére. A gyümölcsök alatt a paradicsomot, a barack­­féléket, a málnát, az epret, a meggyet, a citrusfélé­ket, főként azonban a szőlőt és a dinnyét értjük. Szabadalmi bejelentésünk szempontjából előnyö­sen felhasználható ezen kultúrákban a termés mi­nőségeinek javítására, ami az érés gyorsítását, a beltartalmi értékek előnyös megváltoztatását (fő­ként a cukortartalom növelését) és adott esetben a termés mennyiségének növekedését jelenti. „A vegyszeres termésszabályozás olyan új mező­­gazdasági termeléstechnikai eljárás, amely a bioak­tiv anyagok növényi anyagcsere-folyamatokra gya­korolt hatása révén a növények biológiai teljesítmé­nyét jelentősen megváltoztatja” [Kádár Aurél: Gyomirtás-vegyszeres termésszabályozás 366- 3740; Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983]. E bioaktiv anyagok olyan szerves vegyületek, ame­lyek csak nagy költséggel szintetizálhatok, vagy nyerhetők. Az 1984. évi CIEC (Centre International Des Engrais Chimique) IX. Trágyázási Világkongresz­­szusán ismertetésre kerültek az Agrostemma githa­­go L.-ból nyerhető agrostemin természetes növényi növekedés szabályozó bioregulátorok is, amelyek például a szőlő hozamát, az átlagos bogyósúlyt, a bogyónkénti magszámot, a magvak súlyát, vala­mint a bogyóhéj anticián tartalmának mennyiségét befolyásolják, de nem hangsúlyozták a szőlő cu­kortartalmának jelentős növekedését, sőt csupán „enyhe” cukorhozam növekedésről tettek említést. A kísérletek először 1960-ban kerültek nyilvános­ságra [Harper, J. L., (1960) Symp. Brit. Ecol. Soc. Blackweel Scientific Publications, Oxford, 72-81.]. Az előadó hangsúlyozta, hogy az agrostemin biore­­gulátor hatásmechanizmusának jobb megértése ér­dekében a vizsgálatokat az optimális kezelési idő és a készítmény koncentrációjára, valamint az egyes szőlőfajták (muskotály, cardinal és hamburgi) egyéb reakciójára kifejtett hatására vonatkozóan „speciális termesztési körülmények” között folytat­ni kell. Újabban mind nagyobb tért hódítanak az ún. lombtrágyák is, amelyek a makroelemeket (N, P, K) mező- és mikroelemeket (S, Fe, Cu, Zn, B, Co, Mo, Al, Mg, Ti) tartalmaznak általában kelátok formájában, a bioregulátorok (gibberellinek, cito­­kiminek, avxinok, enzimek, tiamin stb.) mellett. Szőlőtermesztéshez például a zöldérésig 3 heten­ként emelt Mg, B és gibberellin tartalmú lombtrá­gyával kezelik a szőlőt. A lombtrágyák alkalmazá­sának hátránya tehát az anyagköltségen túlmenően kihordási (kezelési) költség is, amely többszöri ke­zelés esetében nem elhanyagolható tényező. A 180 963, a 181 280 és a 181 281 sz. magyar szabadalmi leírások különböző nátrium és kálium sókat (szulfitokat, hidrogénszulfitokat, piroszulfi­­tokat, hidrogénszulfitokat és szulfátokat) ismertet­nek, mint növényi növekedés serkentőket. A felso­rolt sókat mind szántóföldi kultúrákban (búza, ku­korica, burgonya, cukorrépa, szója stb.) alkalmaz­ták. Találmányunk célkitűzése a fenti találmányok ismeretében olyan eljárás kidolgozása volt, amely nem a szántóföldi kultúrnövények termésmennyi­ségét, hanem à gyümölcsök és/vagy leveik minősé­gét javítja, főként azok cukortartalmának növelése útján. Kísérleteink során azt találtuk, hogy az előzőek­ben ismertetett sók közül egyedül a nátriumszulfát­tal végzett kezelés növeli az egyes gyümölcsök és/ vagy leveik, mint például a szőlő és a must cukor­­tartalmát. A találmány tárgya eljárás a gyümölcsök és/vagy leveik, különösen a szőlő és a dinnye minőségének javítására, azzal jellemezve, hogy a növényt 0,5-10 kg/ha, előnyösen 1-5 kg/ha dózisban nátriumszul­fátot tartalmazó permedével kezeljük. A találmány szerinti eljárás értelmében oly mó­don járunk el, hogy a nátriumszulfátból közel tö­mény oldatot készítünk, majd azt - előnyösen ned­vesítőszerjelenlétében - a kívánt permedé koncent­rációra hígítjuk. A permedé térfogatát a gyümölcs faja, vagy fajtája és a rendelkezésre álló permetező­gép típusa szabi t meg. Általában 100-2000, elő­nyösen 300-1000 l/ha permetlevet alkalmazunk oly módon, hogy a nátriumszulfát mennyisége 0,5-10 kg/ha, előnyösen 1-5 kg legyen. Szőlőkultúrában mintegy 1-4 kg nátriumszulfát/ ha elegendő, a kezelést 1-2 alkalommal, célszerűen egy ízben végezzük. A kezelés időpontját a gyü­mölcs faja és a fajtája determinálja. Szőlő kultúrá­ban a szüretet megelőző 2-8 héttel permetezünk, előnyösen a szőlő ún. „zsendülési” időszakában, amely a szőlőfajta időpontjától függően változik. Ismeretesek a korán, a középkorán és a későn érő csemege és borszőlők. A borszőlők közül - hazánk meteorológiai viszonyai mellett - például korán érő szőlőfajta a rizlingszilváni, amelynek érési ideje szeptember hó eleje, közepe, a későn érő olaszriz­­linget október elején, közepén szüretelik. A cseme­ge szőlők közül - ismét hazai viszonyok között - például a Csabagyöngye július végén, augusztus ele­jén, az Irsai Olivér augusztus elején-közepén kerül a piacra. A szőlő kezelésének időpontját tehát a meteorológiai viszonyok mellett a szőlőfajta érésé­nek, pontosabban a zsendülésének ideje szabja meg. Természetesen hazánk meteorológiai viszo­nyaitól eltérő országokban a kezelés időpontja vál­tozik, melegebb éghajlat mellett korábban, hide­gebb környezeti viszonyok mellett később végezzük a kezelést. Azon országokban, ahol üvegházban termelik a szőlőt a kezelés ideje szintén eltér a korábbiakban említettől. A kezelés időpontját te­hát a szőlő „zsendülésének” ideje szabja meg. A találmányunk szerinti eljárás abban különbö­zik az eddig ismertektől, hogy- a szerves bioregulátorok költségesek,- a lombtrágyák, amelyek a fémionokat szerves kelátok formájában tartalmazzák, több ízben al­kalmazandók,- az említett szervetlen sók viszont csupán szán­tóföldi kultúrákban használatosak. Ezzel szemben a találmányunk szerinti eljárást- általánosságban csak egy ízben,- kis mennyiségben célszerű alkalmazni, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom