192204. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a gyümölcsök és/vagy leveik, különösen a szőlő és a dinnye minőségének javítására
1 192 204 2 A találmány tárgya eljárás a gyümölcsök és/vagy léveik, különösen a szőlő és a dinnye minőségének javítására, főként cukortartalmuk növelésére. A gyümölcsök alatt a paradicsomot, a barackféléket, a málnát, az epret, a meggyet, a citrusféléket, főként azonban a szőlőt és a dinnyét értjük. Szabadalmi bejelentésünk szempontjából előnyösen felhasználható ezen kultúrákban a termés minőségeinek javítására, ami az érés gyorsítását, a beltartalmi értékek előnyös megváltoztatását (főként a cukortartalom növelését) és adott esetben a termés mennyiségének növekedését jelenti. „A vegyszeres termésszabályozás olyan új mezőgazdasági termeléstechnikai eljárás, amely a bioaktiv anyagok növényi anyagcsere-folyamatokra gyakorolt hatása révén a növények biológiai teljesítményét jelentősen megváltoztatja” [Kádár Aurél: Gyomirtás-vegyszeres termésszabályozás 366- 3740; Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983]. E bioaktiv anyagok olyan szerves vegyületek, amelyek csak nagy költséggel szintetizálhatok, vagy nyerhetők. Az 1984. évi CIEC (Centre International Des Engrais Chimique) IX. Trágyázási Világkongreszszusán ismertetésre kerültek az Agrostemma githago L.-ból nyerhető agrostemin természetes növényi növekedés szabályozó bioregulátorok is, amelyek például a szőlő hozamát, az átlagos bogyósúlyt, a bogyónkénti magszámot, a magvak súlyát, valamint a bogyóhéj anticián tartalmának mennyiségét befolyásolják, de nem hangsúlyozták a szőlő cukortartalmának jelentős növekedését, sőt csupán „enyhe” cukorhozam növekedésről tettek említést. A kísérletek először 1960-ban kerültek nyilvánosságra [Harper, J. L., (1960) Symp. Brit. Ecol. Soc. Blackweel Scientific Publications, Oxford, 72-81.]. Az előadó hangsúlyozta, hogy az agrostemin bioregulátor hatásmechanizmusának jobb megértése érdekében a vizsgálatokat az optimális kezelési idő és a készítmény koncentrációjára, valamint az egyes szőlőfajták (muskotály, cardinal és hamburgi) egyéb reakciójára kifejtett hatására vonatkozóan „speciális termesztési körülmények” között folytatni kell. Újabban mind nagyobb tért hódítanak az ún. lombtrágyák is, amelyek a makroelemeket (N, P, K) mező- és mikroelemeket (S, Fe, Cu, Zn, B, Co, Mo, Al, Mg, Ti) tartalmaznak általában kelátok formájában, a bioregulátorok (gibberellinek, citokiminek, avxinok, enzimek, tiamin stb.) mellett. Szőlőtermesztéshez például a zöldérésig 3 hetenként emelt Mg, B és gibberellin tartalmú lombtrágyával kezelik a szőlőt. A lombtrágyák alkalmazásának hátránya tehát az anyagköltségen túlmenően kihordási (kezelési) költség is, amely többszöri kezelés esetében nem elhanyagolható tényező. A 180 963, a 181 280 és a 181 281 sz. magyar szabadalmi leírások különböző nátrium és kálium sókat (szulfitokat, hidrogénszulfitokat, piroszulfitokat, hidrogénszulfitokat és szulfátokat) ismertetnek, mint növényi növekedés serkentőket. A felsorolt sókat mind szántóföldi kultúrákban (búza, kukorica, burgonya, cukorrépa, szója stb.) alkalmazták. Találmányunk célkitűzése a fenti találmányok ismeretében olyan eljárás kidolgozása volt, amely nem a szántóföldi kultúrnövények termésmennyiségét, hanem à gyümölcsök és/vagy leveik minőségét javítja, főként azok cukortartalmának növelése útján. Kísérleteink során azt találtuk, hogy az előzőekben ismertetett sók közül egyedül a nátriumszulfáttal végzett kezelés növeli az egyes gyümölcsök és/ vagy leveik, mint például a szőlő és a must cukortartalmát. A találmány tárgya eljárás a gyümölcsök és/vagy leveik, különösen a szőlő és a dinnye minőségének javítására, azzal jellemezve, hogy a növényt 0,5-10 kg/ha, előnyösen 1-5 kg/ha dózisban nátriumszulfátot tartalmazó permedével kezeljük. A találmány szerinti eljárás értelmében oly módon járunk el, hogy a nátriumszulfátból közel tömény oldatot készítünk, majd azt - előnyösen nedvesítőszerjelenlétében - a kívánt permedé koncentrációra hígítjuk. A permedé térfogatát a gyümölcs faja, vagy fajtája és a rendelkezésre álló permetezőgép típusa szabi t meg. Általában 100-2000, előnyösen 300-1000 l/ha permetlevet alkalmazunk oly módon, hogy a nátriumszulfát mennyisége 0,5-10 kg/ha, előnyösen 1-5 kg legyen. Szőlőkultúrában mintegy 1-4 kg nátriumszulfát/ ha elegendő, a kezelést 1-2 alkalommal, célszerűen egy ízben végezzük. A kezelés időpontját a gyümölcs faja és a fajtája determinálja. Szőlő kultúrában a szüretet megelőző 2-8 héttel permetezünk, előnyösen a szőlő ún. „zsendülési” időszakában, amely a szőlőfajta időpontjától függően változik. Ismeretesek a korán, a középkorán és a későn érő csemege és borszőlők. A borszőlők közül - hazánk meteorológiai viszonyai mellett - például korán érő szőlőfajta a rizlingszilváni, amelynek érési ideje szeptember hó eleje, közepe, a későn érő olaszrizlinget október elején, közepén szüretelik. A csemege szőlők közül - ismét hazai viszonyok között - például a Csabagyöngye július végén, augusztus elején, az Irsai Olivér augusztus elején-közepén kerül a piacra. A szőlő kezelésének időpontját tehát a meteorológiai viszonyok mellett a szőlőfajta érésének, pontosabban a zsendülésének ideje szabja meg. Természetesen hazánk meteorológiai viszonyaitól eltérő országokban a kezelés időpontja változik, melegebb éghajlat mellett korábban, hidegebb környezeti viszonyok mellett később végezzük a kezelést. Azon országokban, ahol üvegházban termelik a szőlőt a kezelés ideje szintén eltér a korábbiakban említettől. A kezelés időpontját tehát a szőlő „zsendülésének” ideje szabja meg. A találmányunk szerinti eljárás abban különbözik az eddig ismertektől, hogy- a szerves bioregulátorok költségesek,- a lombtrágyák, amelyek a fémionokat szerves kelátok formájában tartalmazzák, több ízben alkalmazandók,- az említett szervetlen sók viszont csupán szántóföldi kultúrákban használatosak. Ezzel szemben a találmányunk szerinti eljárást- általánosságban csak egy ízben,- kis mennyiségben célszerű alkalmazni, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
