192166. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-karbamoil-oxi-alkil-1,4-dihidropiridin származékok előállítására

1 192 166 2 etil-, propil-, ciklohexil-, fenil-, p-klór-fenil- vagy m,p-diklór-fenilcsoport. Az (I) képletű vegyületek előállítására alkalmaz­ható felsorolt négyféle - a), b), c) és d) - eljárás közül különösen előnyös az a) és a c) eljárás alkal­mazása. Az a) és a b) eljárás szerint kiindulási anyagként valamely (II) általános képletű 3-amino-3-karba­­moil-oxi-alkil-akril-sav származékot (továbbiak­ban röviden : enamin) alkalmazunk, amelyet az a) eljárás szerint valamely (III) általános képletű ben­­zilidén vegyülettel, a b) eljárás szerint pedig vala­mely (IV) általános képletű aldehiddel és valamely (V) általános képletű /?-keto-karbonsavészterrel reagáltatunk. Az a) és b) eljárások reakciófeltételeit a minden­kori konkrét kiindulási anyagok figyelembe vételé­vel választjuk meg. Általában mind a (III) általános képletű benzilidén vegyületet, mind a (IV) általános képletű aldehidet és az (V) általános képletű ß­­keto-karbonsavésztert sztöhiometriai, vagyis ekvi­­moláris mennyiségekben alkalmazzuk, a (II) képle­tű enamin mennyiségére számítva. Viszonylag szé­les határok között változhat azonban a reagensek mólaránya anélkül, hogy a reakcióra ez kedvezőtle­nül kihatna. A reakció az egyéb körülmények függvényében hűtés közben, szobahőmérsékleten, illetve melegí­tés vagy forralás közben mehet végbe. Oldószerként a reakcióban alkalmazható víz, inert szerves oldószer vagy víz és inert szerves oldó­szer elegye. Inert szerves oldószerként alkalmazha­tó pl. valamely alkohol, mint metanol, etanol, pro­panol, izopropanol vagy butanol, dietil-éter, dio­­xán, tetrahidrofurán (THF), acetonitril, aceton, di­­metil-formamíd (DMF), etil-acetát, benzol vagy kloroform. A reakció gyorsítása céljából alkalmazhatunk katalizátort, amely lehet valamely sav, pl. ecetsav, valamely bázis, pl. piperidin vagy sav és bázis al­kotta valamely só. A c) és a d) eljárásnál az (I) általános képletű vegyület előállításához kiindulási anyagként vala­mely (VI) általános képletű 3-karbamoil-oxi-alkil­­propiolsav származékot (továbbiakban röviden: acetilénkötésű vegyület) alkalmazunk, amelyet a c) eljárás szerint valamely (III) általános képletű ben­zilidén vegyülettel és ammóniával vagy annak sójá­val reagáltatunk, míg a d) eljárás szerint valamely (IV) általános képletű aldehiddel, (V) általános képletű /?-keto-karbonsavészterrel és ammóniával vagy annak sójával reagáltatunk. A c) és a d) eljárásnál is a mindenkori konkrét kiindulási anyagoktól függően választjuk meg a reakció körülményeit. Általában a mindenkori re­akció szerinti sztöhiometrikus, ekvimoláris meny­­nyiségekben alkalmazzuk a (VI) általános képletű acetilénkötésű vegyületet, a (III) általános képletű benzilidén vegyületet, a (IV) általános képletű alde­hidet és az (V) általános képletű /?-keto-karbonsav­­észtert, míg ammóniát vagy annak sóját feleslegben alkalmazzuk ; de a c) és a d) eljárásoknál is széles határok között változhat a reagensek aránya anél­kül, hogy ez kedvezőtlenül befolyásolná a reakciót. Ammónia sójaként alkalmazhatjuk valamely szerves sav, pl. ecetsav, hangyasav, citromsav, ben­­zoesav vagy fenil-ecetsav ammóniumsóját (a kar­bonát lehet akár egyszerű, akár savanyú só). Ez a reakció is - az egyéb körülmények függvé­nyében - végbemehet hűtés közben, szobahőmér­sékleten, melegítés, illetve forralás közben. Oldószerként alkalmazható víz, inert szerves oldószer vagy víz és inert szerves oldószer elegye. Inert szerves oldószerként használhatunk valamely alkoholt, például metanolt, etanolt, propánok, izopropanolt vagy butanolt, továbbá dietil-étert, dioxánt, THF-t, acetonitrilt, acetont, DMF-t, etil­­acetátot, benzolt vagy kloroformot. A reakció gyorsítására alkalmazhatunk katalizá­tort. például savat, bázist vagy sav és bázis alkotta sót. A találmány szerinti eljárással előállított (I) álta­lános képletű vegyületek a szokásos módon tisztít­hatok, elkülöníthetők, illetve kinyerhetők a reak­­cióelegyből, például szerves oldószerrel extrahálva, szili kagél vagy alumínium-oxid alkalmazásával kromatografálva vagy kristályosítási folyamatban. Továbbá az olyan esetekben, amikor a kapott ve­gyüld sóképzésre alkalmas, azt szervetlen sav, pl. hidrogén-klorid, vagy szerves sav, pl. citromsav alkalmazásával a megfelelő sóvá alakíthatjuk. A továbbiakban a találmányt előállítási példák­kal ismertetjük részletesebben. A különböző foga­­natosítási módokat legalább egy-egy szöveges pél­dával szemléltetjük, majd foganatosítási módon­kénti táblázatokban foglaljuk össze az egyező mó­don előállított további céltermékek jellemző adata­it. A reakciótermékek azonosító adataiként a ve­gyület sajátosságai szerint megadjuk az olvadás­pontot (o.p.), forráspontot (f.p,), illetve az IR-, UV- és/vagy NMR-spektrumokat. 1-1. példa 2-Karbamoil-oxi-metil-6-metil-4- ( o-nitro-fenil ) -3,5-di( etoxi-karbonil) -1,4-dihidropiridin előállítása 9,4 g (50 mmól) etil-4-karbamoil-oxi-3-amino­­krotonátot és 13,2 g (50 mmól) etil-2-(o-nitro­­benzilidén)-acetoacetátot 200 ml etanolban felol­dunk és az elegyet 60-70 °C hőmérsékleten keverés mellett 16 órán át reagáltatjuk. A reakcióelegyet csökkentett nyomáson bepároljuk. A maradékot etil-acetát és hexán elegyéből átkristályosítjuk; így 12,6 g (kitermelés: 58%) 2-karbamoil-oxi-metil-6- metil-4-(o-nitro-fenil)-3,5-di(etoxi-karbonil)-1,4- dihidropiridin kristályokat nyerünk, amelyek olva­dáspontja: 128-132 °C. UV-spektrum: = 235, 350 nm IR-spektrum: (KBr): 3540, 3400, 3000, 1710, 1690, 1535,1495, 1340,1205, 1120, 1100,1095,780, 755, 715 cm-' NMR-spektrum (90 MHz, CDC13) ö(ppm): 1,18 (t,6B,J = 7 Hz); 2,35 (s,3H); 4,15 (m,4H); 5,38 (széles s,4H); 5,96 (s,lH); 7,1-8,0 (m,5H) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom