192149. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folytonos dohánypótló fólia előállításásra

1 2 A találmány tárgya eljárás folytonos, dohánypótló fólia előállítására, amelynek egyik felületét vízben oldhatatlan film borítja, a fólia aprított növényi anya­gokból és/vagy dohányhulladékból készül. A regenerált, dohánypótló termékek aprított növé­nyi eredetű anyagból, előnyösen dohányból történő előállítására ismert eljárások főleg három csoportba oszthatók: (1) papíreljárás A rostosított dohányt viszonylag nagy mennyiségű vízzel kimossák, amikoris a mosófolyadékot részle­gesen recirkuláltátják. Az aránylag sok cellulózt tar­talmazó, vlizt képező dohányrostokat szűrőszalagra öntik. A nagy víztartalom következtében a kívánt nedvességtartalomra szárításhoz tetemes mennyiségű energia szükséges. (2) Slurry eljárás Őrölt dohányt mintegy tízszeres mennyiségű víz­zel és megfelelő kötőanyaggal zaggyá kevernek, és a masszát acélszalagra öntik. Ez az eljárás a nagy víz­felesleg miatt szintén viszonylag sok energiát követel a szárításhoz. (3) extrudálás és/vagy hengerlés Az aprított dohányhoz - szárazanyag-tartalmánál általában kisebb mennyiségű - kötőanyagot, vizet és/vagy oldószert adnak, és az összekeverés után ka­pott pasztaszerű masszát nyomás alkalmazásával, azaz extrudálással és/vagy hengerléssel és/vagy szalagon tör­ténő formázással fóliává alakítják, majd viszonylag kis energia-ráfordítással a kívánt végleges nedvesség­­tartalomra szárítjuk. A papíreljárás és a slurry-eljárás esetében a formá­zás gyakorlatilag nyomás alkalmazása nélkül történik, és az így kapott fóliának vágott állapotban nagy a tér­kitöltő képessége. Ez nyersanyag megtakarítást jelent, tekintettel arra, hogy a cigarettagyártásban nem a súly, hanem - azonos térfogat mellett - a cigaretta keménysége a mérvadó. Az extrudálással és/vagy hengerléssel, azaz kevés vízzel, de nyomás alkalmazásával előállított fólia tér­kitöltő képessége általában kisebb, ami az előállításá­hoz kapcsolódó energetikai előnyt csökkenti. Feltéte­lezik, hogy a kisebb térkitöltő képesség a fólia tömör jellegére, illetve a papíreljárással vagy slurry eljárással előállított fóliához képest kevésbé porózus szerkeze­tére vezethető vissza. A dohányiparban belső szivarburokként vagy fe­dőburokként alkalmazásra kerülő dohányfóliákkal szemben a térkitöltő képesség iránt nem támasztanak magas követelményeket, az ilyen fóliák vízzel, illetve nyállal szembeni állósága iránt azonban Igen, hiszen a szivaron lévő fólia közvetlenül szájba kerül. A 2 797 689 sz. amerikai egyesült államokbeli sza­badalmi leírás eljárást ismertet dohánypótló fóliák vízállóságának növelésére oly módon, hogy kötőa­nyagként karboximetil-cellulózt alkalmaznak szabad sav formájában. A karboximetil-cellulóz azonban rendkívüli mértékben csípőssé teszi a füstöt, amit megfelelő szilícium katalizátorok adagolásával igye­keznek ellensúlyozni. A vízállóság növelésére egyéb eljárások is ismerete­sek, például a keresztirányban térhálósító szerek, így glíoxál stb. alkalmazása (2 653 377 sz. NSZK-beli sza­badalmi leírás). Ismertek továbbá eljárások, amelyek segítségével a slurry-eljárással előállított fólia nyállal szembeni álló­sága növelhető, úgyhogy a fólia szivarburokként js al­kalmazható. Ilyen eljárást a 3 185 161 sz. amerikai egyesült ál­lamokbeli szabadalmi leírás ismertet: szerves oldószer­ben oldható, az oldószer eltávolítása után oldhatatlan cellulóz polimerizátumot, például alkoholban oldható etil-cellulózt visznek fel bevonóanyagként a dohány­pótló fólia felületére. A 3 016 907 sz. amerikai egyesült államokbeli sza­badalmi leírásból ismert eljárás szerint kötőanyagból és dohányból álló filmre dohányport szórnak. A felü létén lévő dohányport mechanikai lekopásának meg akadályozása céljából a port járulékosan különböző kötőrnyag-oldatokkal bepenneíezik, majd szárítják. A por rögzítéséhez használt kötőanyag lehet metil­­cellulóz, dextrin, pektin, alginát, keményítő, stb. A referált módszerek azonban nem a térkitöltő ké­pesség növelését célozzák. Legtöbbjük a nedves fóliát a bevonóanyag előnyösen permetezéssel végzett fel­hordása előtt szárítják, majd bevonás után újból szá­rítják, a kívánt végleges nedvességtartalomra. így pél­dául a 3 185 161 és a 3 185 162 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások szerint legalább az egyik oldalon vékony, hidrofób bevonattal rendelke­ző dchányfóliát úgy állítanak elő, hogy finomra aprí­tott dohányból és vízben oldódó kötőanyag vizes ol­datából dohányfóliát formáznak, a fóliát szárítják, majd etil-cellulóz alkoholos oldatával bevonják, és végül a bevonatot szárítják. Az eljárás tehát kétsze­res szárítást követel, emellett hosszú szállítószalagot is, ami nem gazdaságos és egyébként is helyigényes. A iohánypótló fólia térkitöltő képességének növe­lésére ismertet megoldást a 25 05 149 sz. NSZK-beli szabadalmi leírás, amely szerint 30—75%-ig metile­­zett oektint dolgoznak a dohányhulladékból álló masszába. Az említett papíreljárásban a fólia szakítás! szilárd­ságának biztosítása céljából a cellulózrostok viszony­lag nagy részaránya szükséges. Ugyanerre a célra a slurry eljárásban aránylag sok kötőanyagot kell alkal­mazni. Az összes ilyen adalék azonban a füst minősé­gét kedvezőtlenül befolyásolja. Ezzel szemben az ex­­trudálíssal és/vagy hengerléssel, kevesebb vízzel és adalékkal dolgozó eljárás esetén a füst minősége meg­felelően jobb ugyan, a gazdasági szempontok miatt ma ír ár általánosan követelt térkitöltő képessége azonban rosszabb. Az extrudálással és/vagy hengerléssel előállított fó­lia különböző fizikai tulajdonságainak javítása céljá­ból a fólia felületét különböző, vízben oldódó vagy nem oldódó kötőanyagok oldatával vagy szuszpenzió­jával vonták be. A kötőanyagok lehetnek például nát­­rium-karboximetil-cellulóz, a guarmagvak lisztje, algi­nát vagy a szentjánoskenyér magvainak lisztje, olda­tuk, illetve szuszpenziójuk adott esetben keresztirány­ban térhálósító adalékot, így glixált vagy egyéb diai­­dehidet tartalmazhat. Ezzel a fizikai tulajdonságok, például a szakítószilárdság bizonyos javulása volt el­­érhetőugyan, de amikor a fóliákat bedolgozták a ciga­rettákba, az eredmény nem volt kielégítő. A fentieket összefoglalva megállapítható, hogy az aprított növényi eredetű anyagokból és/vagy dohány­­hulladékból előállított dohánypótló fóliák különböző tulajdonságai nem teljesen kielégítőek. Ennek megfe lelően a találmány feladata jó minőségű füstöt adó, folytonos, dohánypótló fólia előállításához alkalmas 192.149 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom