192122. lajstromszámú szabadalom • Eljárás széles hőmérsékleti tartományban alkalmazható szilárd, a szénhidrogéntermelő kutak és kútkörzetek védelmére szolgáló inhibitor kompozíciók előállítására

1 2-ammónium-nitritet. Ezt követően az égisz keveréket homogenizáljuk, majd néhány fokkal az olvadáspontja feletti hőmér­sékleten csövekbe töltjük, ahonnan kihűlés után a kész nidalakú terméket kivesszük. A szilárd inhibitoroknak előnyös a felhasználása még kis rétegnyomású, kimerülőfélben lévő kutak esetén is. Nincs szükség a fentebb említett költséges kiszolgál óbe rendezések re. Előnye továbbá az általunk kidolgozott eljárással nyert szilárd inhibitorkeveréknek, hogy az egyszerű adagolási lehetősége miatt, jobban szét lehet az anya­got osztani egy adott mezőben és így a gázüzembe egyszerre csak kis inhibitoradagok jutnak be és így emulzióképző hatásuk kevésbé zavarja a gázüzemi technológiát. A szétszórtan elhelyezkedő kutakhoz — folyékony inhibitorok használata esetén — a központi inhibitor­­adagoló rendszer kiépítése vagy az aggregátok nagy tá­volságokban történő rendszeres mozgatása igen gazda­ságtalan és a nagy mennyiségű gazolin miatt bizton­sági szempontból is nehezen megoldható, ily módon az ilyen elhelyezkedésű kutakra kifejezetten előnyös a könnyen, nagy mennyiségben szállítható, oldószer­mentes, szilárd, többnyire rúdalakú inhibitor adagolá­sa, amihez nem kell más eszköz csak egy lubrikátor­­zsilip, amelyet a kútfej szerelvényre, a karácsonyfára kell szerelni és ezen a lubrikátorzsilipen engedjük az inhibitomrlakat szabadeséssel a termelőcsőbe. Amennyiben olyan méretű rudakat készítünk, amelyek a kút fő és kanalazó tolózára közötti veze­tékszakaszban elhelyezhetők, úgy még a lubrikátor­­zsilip alkalmazása sem szükséges. A használt inhibitor sajátos alakja, pl. rúdalakja ré­vén, a felszálló cső belső oldalán lefelé csúszása köz­ben védőfilmet, illetve a védőfilm alapjait hozza létre, eltekintve az első adagolástól, amelynek során az in­hibitor, dclergens hatása révén, először a korróziós terméket oldja le a felületről. A védőfilm stabilizálásához a szükséges inhibitor mennyiség a kút álial termelt szénhidrogénnel folya­matosan jut a felszínre, a kűtkörzeti csővezetékekbe. Általában 2-6 hetenkénti ismételt adagolással kell a kúttalpra az inhibitort adagolni, amely a következő periódusra vonatkozóan biztosítja a védelemhez szük­séges inhibitorfilmet. Itt figyelembe kell venni, hogy a különböző jelen­tős inhibitorgyártó cégek (Servo, Petrolite stb.) köz­lése — valamint a saját üzemi tapasztalataink — alap­ján 1 millió nr' gázra kb. 10—30 kg tömény inhibi­tort kell számítani. Az optimális inhibitor mennyiségeket, az adagolá­si periódusokat az üzemi kísérletek során pontosí­tani kell, az inhibitor-koncentráció, a vastartalom és a korróziósebesség mérések alapján. Ezen túlmenően, tekintettel arra, hogy a szénhid­rogéntermelő kutak kútfej hőmérsékletei rendkívül eltérőek — kb. 40—120 °C között — ezért különböző, egymástól eltérő olvadáspontú szilárd inhibitorkeve­rékek alkalmazására van szükség ahhoz, hogy a kü­lönböző hőmérsékleti viszonyok mellett az inhibitor védőképessége megfelelő legyen. A szilárd inhibitorrúd csak akkor tud megfelelő vé­dőfilmet kialakítani, ha a kútfejhőmérséklet, illetve a kúltalp hőmérséklete meghaladja az inhibitorkeverék olvadáspontját. Ha túl alacsony az olvadáspont, akkor a deszorpció túl gyors, nem elég tartós a hatás, sűrűn kell adagolni. Fentiekből látható, hogy a szénhidrogéntermelő k itak védelmére alkalmazható, találmányunk szerinti eljárással előállított szilárd inhibitorkompozíció csep­­penéspontjának meglehetősen szűkén behatárolt, op­timális hőmérsékleti tartományba kell esnie. A találmányt a következő példákon ismertetjük közelebbről: 1. példa 27,3 tömegrész dietilén-triamint (B) és 62,7 tö­megrész olajsavat (A komponens) 100 °C-on reagálta­tok, a vizet desztillációval eltávolítottuk, majd a hő­mérsékletet folyamatosan 280 °C-ig emeltük. A reak­ciót vákuum és iners gdzpárna alkalmazásával tettük teljessé. A reakcióidő 5-8 óra. Ezt követően 5 tö­megrész 20 tömeg% olajtartalmú petrolatum (C) és 5 rész diciklohexil-ammónium-nitritet (D) kevertünk a fenti reakcióelegyhez, majd az egészet homogenizál­tuk. A fentiek szerint 50±5 °C cseppenéspontú (MSZ 11722 sz. cseppenéspont meghatározás) inhibitorke­veréket kaptunk, amelyet ezután néhány fokkal az olvadáspontja fölé melegítettünk és megfelelő átmérő­jű (a terelőcsőnél kisebb) csövekbe öntöttünk. Az anyag megszilárdulása után elnyerte a felhasználáshoz szükséges rúdalakot. A laboratóriumban végzett mérésünk azt mutatta, hogy CO2 telítéssel a dinamikus védőképesség 100 °C -on 98% volt. 2. példa 10,8 tömegrész etilén-diamint (B) és 31 tömegrész lanrinsavat (A) 100 °C-on reagáltatunk, majd a vizet de ztillációval eltávolítottuk és a hőmérsékletet folya­matosan 280 °C-ig emeltük. A reakciót vákuum és iners gázpárna alkalmazásával tettük teljessé. A reak­cióidő: 6 óra. Ezt követően 32 tömegrész 20 tömeg% olajtartalmú petrolatumot (C) és 5 tömegrész diciklo­­he dl-ammónium-nitritet (D) adtunk a reakcióelegy­hez és az egészet homogenizáltuk. Az így előállított inbibitorkeverék 75±5 °C cseppenéspontú. A rúdba öntéshez előzetesen néhány fokkal az ol­vadáspontja fölé melegítettük az inhibitorkeveréket, mely megfelelő átmérőjű csövekbe öntve megszilárdu­lás után elnyerte a felhasználáshoz szükséges rúdala­kot. \ laboratóriumban CO2 telítéssel a dinamikus vé­dőképesség 100 °C-on 85%. 3. példa •6,8 tömegrész etilén-diamint (B) és 66,2 tömeg­­rész sztearinsavat (A) 100 °C-on reagáltatunk, a vizet desztillációval eltávolítottuk, majd a hőmérsékletet folyamatosan 280 °C-ig emeltük, vákuum és iners gáz­­párna jelenlétében. A teljes reakció időtartama 8 óra volt. Ezt követően 7 tömegrész mikrokristályos szi­lárd paraffint (C) és 10 tömegrész cíklohexil-ammó­­nium-nitritet (D) adtunk a reakcióelegyhez és az egé­szet homogenizáltuk. Ily módon 100±5 °C-os cseppenéspontú inhibitor­­keveréket állítottunk elő, amelynek rúdalakba öntését az előző példákban leírtak szerint végeztük. Megmértük az előzőekhez hasonlóan 100 °C-on a nye;t termék védőképességét is és azt 80%-osnak ta­­láltik. 4. példa 80 tömegrész olajsavat (A), 4,7 tömegrész etilén-192.122 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom