192118. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bagy viszkozitású öntőkeverékből lévő tárgyak folyamatos öntésére és csúszóöntéshez való öntőforma
1 192.H8 2 A találmány tárgya eljárás nagy viszkozitású öntőkeverékből levő tárgyak folyamatos öntésére és csúszóöntéshez való öntőforma, amelyek révén a nagy viszkozitású öntokeverék tömörítése által nagyméretű beton tárgyakat és hasonló elemeket lehet előállítani. A találmány szerinti, csúszóöntéshez való öntőformának fenéklapja, oldalfalai és a nagy viszkozitású öntőkevercket mechanikusan nyomás alá helyező szerkezetrésze van. A betonkeverékek tömörítése már ismert. Az ismert eljárások egy részénél a tömörítést vibrálással, másrészénél az öntőformában levő keverék mechanikusan nyomás alá való helyezésével végzik. Az utóbbi esetben a nyomást úgy hozzák létre, hogy az öntőforma egyik falát a betonkeverékhez nyomják. A nyomó hatás kifejtésével egyidejűleg a fal különböző szöghelyzeteket is felvehet. Ismert olyan eljárás is, amely révén csúszóöntéses módszerrel nagy viszkozitású betonkeverékből üreges betonlemezeket öntenek. Ilyen esetben az üreges betonlemez mélyedéseit a csúszóöntéshez használt géppel alakítják ki úgy, hogy a betonlemezben vastagfaJú merevítő részek nem maradhatnak. Az ilyen csúszóöntéses módszernél a nagy viszkozitású betonkeverék tömörítését a mélyedések, üregek jelenléte teszi lehetővé. Az ismert eljárásoknál nincs lehetőség olyan erős betontárgyak vagy elemek öntésére, amelyek nagy viszkozitású betonkeverékből (víz)cement arány 0,28-0,33) készülnek és amelyek legkisebb mérete legalább tíz, azonban lehetőleg néhányszor 100 milliméter. A találmány feladata nagy viszkozitású betonkeverékből levő nagyméretű betontárgyak vagy hasonló elemek csúszóöntésére olyan eljárás létrehozása, amely lehetővé teszi ilyen nagyméretű, erős tárgyaknak igen jó minőséggel, termelékenyen és gazdaságosan való előállítását. A találmány a kitűzött feladatot olyan eljárás létrehozása révén oldja meg, amely révén a nagyméretű betontárgyak van hasonló elemek öntése során a keverék tömörítését végezzük, és amelynek jellemzője, hogy az öntőformában levő, mechanikusan nyomás alatt tartott, nagy viszkozitású öntőkeverék különböző tereiben, főként az öntőkeveréknek az öntésalap hosszirányára merőlegesen elhelyezkedő, egymással párhuzamos elmozgatásokat végzünk úgy, hogy a csúszóöntéses öntőformának legalább két szemben levő falát vagy falrészét szinkronban és egymáshoz viszonyítva mindig ugyanabban az irányban elfordítjuk, amely elfordítást gyakorlatilag olyan függőleges tengelyek körül végezzük, amelyek egymástól térközzel elválasztva vannak elhelyezve és az öntőforma falainak síkjaiban azz öntésalap hosszirányában egymás mellett vannak rögzítve. A találmány további feladata nagy viszkozitású betonkeverékből levő nagyméretű betontárgyak vagy hasonló elemek csúszőöntéséhez olyan csúszóöntéses öntőforma létrehozása, amely a keveréket öntés közben tartja, vezeti és magát a tömörítést is végzi. A találmány a kitűzött feladatot olyan csúszóöntéses öntőforma létrehozása révén oldja meg, amely beton tárgyak vagy hasonló elemek nagy viszkozitású öntőkeverékből való folyamatos csúszóöntéséhez és a nagy viszkozitású öntőkeverék tömörítéséhez alkalmazható, és amelynek feneke, oldalfalai, valamint a nagy viszkozitású öntőkeveréket mechanikusan nyomás alá helyező szerkezetrésze van, és amelynek jellemzője, hogy a csúszóöntéses öntőforma kimeneti végénél levő, állandó helyzetű oldalsó falrészek előtt, az öntővonalon belül egymáshoz illeszkedő falai vagy falrészei vannak, ezek páronként egymással szemben, a síkjaikban levő és gyakorlatilag párhuzamos tengelyek körül mindig ugyanabban az irányban elfordítható^ vannak ágyazva, és hogy a falrészekkel kapcsolódó, hengerekből és dugattyúkból álló munkahengerei vannak. A találmány szerinti eljárást én öntőformát részleteiben az öntőformának rajzokon vázolt példaképpeni kiviteli alakjaival kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra a betonkeverék tömörítésére szolgáló eljárás elvi alapgondolatát szemléltető vázlat. A 2. ábra azt szemlélteti, hogy egy kocka alakú öntött tárgyban az egymás fölött képzelt, lap alakú elemi részek hogyan csúsznak el egymáshoz viszonyítva a batonkeverék tömörítése közben. A 3. ábra az öntőforma egy példaképpeni kiviteli alakjának felülnézeti vázlalta. A 4. ábra a 3. ábrán feltüntetett A-A vonal menti vázlatos metszet, részben nézet. Az 5. ábra a találmány szerinti csúszóöntéses öntőforma egy példaképpeni kiviteli alakjának vázlatos felülnézete, amely az öntőformát kiinduló, kezdeti helyzetében mutatja. \ 6. ábra az 5. ábrán látható öntőformát működés közbeni egyik helyzetében, felűinézetben szemlélteti. A 7. ábra az 5. és 6. ábrákon látható öntőforma működés közben elfoglalt további helyzetét felülnézetben szemléltető vázlat. A 8. ábra a csúszóöntéses öntőforma részleteit felülnézetben mutató vázlat. A 9. ábra a 8. ábrán feltüntetett B-B vonal menti vázlatos nézet, részben metszet. A 10. ábra a 8. és 9. ábrákon látható öntőforma oldalnézeti vázlata. A nagy viszkozitású betonkeverék feldolgozásának folyamatát az 1-4. ábrákkal kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábrával kapcsolatban feltételezzük, hogy a tömöríteni kívánt, nagy viszkozitású betonkeverékből levő tárgy kocka alakú. A tárgyat az 1. ábrán teljes vonalakkal kihúzva tüntettük fel. Annak érdekében, hogy a nagy viszkozitású betonkeverék a beton tárgy minden részében valóban tömörítve legyen, a betonkeverékben levő valamennyi anyagrészt hatásosan kell egymáshoz viszonyítva elmozgatni. A találmány szerint az 1-4. ábrákon vázolt esetben ezt azáltal érjük el, hogy a betonkeverékei: először mechanikusan nypmás alá helyezzük és ezután a betonkeverékben levő elmozdulási síkokban ismételten ide-oda mozgást hozunk létre azáltal, hogy az öntőforma szemben levő két falát egymáshoz viszonyítva szinkron elfordítjuk. Az 1. ábrán a két fal síkjának elfordítási határait szaggatott vonalakkal jelöltük. Az elmozgatás jelenségének szemléltetése céljából a 2. ábrán úgy tüntettük fel, mintha a tömöríteni kívánt 1 tárgy vékony 2 lapokból állna, amelyek egymás fölött helyezkednek el. Amikor tömörítés közben az 1 tárgy az alakját átlóirányban változtatja, akkor a 2 lapok a közöttük levő elmodulásí síkok mentén egymáshoz viszonyítva eltolódnak. A 2. ábrán az alakváltozás, az elmozdulás szélső helyzete teljes vonalakkal van feltüntetve, a másik szélső helyzetet pedig szaggatott vonalak mutatják. Tömörítő művelet közben ide-oda mozgások száma másodpercenként 10-20, előnyösen másodpercenként 1 -5. Tömörítő elmozgatás közben az egymás fölött levő 2 lapok úgy viselkednek, mintha egymástól teljesen el lennének 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
