192118. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bagy viszkozitású öntőkeverékből lévő tárgyak folyamatos öntésére és csúszóöntéshez való öntőforma

1 192.118 2 vágva. Az elvágás menti elmozdulási síkok az egész 1 tárgyon keresztül párhuzamosak. A 2 lapoknak egy­máshoz viszonyított ismételt elcsúszása az 1 tárgy fa­lainak nyomásával együtt létrehozza a tömörödési. A nagy viszkozitású betonkeveréket úgy helyezzük nyo­más alá, hogy például az öntőfonna fedelét benyom­juk az öntőformába és ezáltal rányomjuk az öntőfor­mában levő betonkeverékre. Természetesen a 2. ábra csak szemléltetés céljaira szolgál, amely a betonkeve­rékben a tömörítés közbeni folyamatot kívánja érzé­keltetni. A gyakorlatban az öntőforma oldalfalai tö­mörítő mozgásuk közben is síkok maradnak, ezért fel­tételezzük, hogy a 2 lapok vastagsága közel nulla, vagy legalább is ehhez közeli nagyságú. Ennek ellené­re a tömöríteni kívánt 1 tárgy egészében a betonkeve­rék hatásos "nyírásnak" van alávetve. A 3. és 4. ábra a találmány szerinti öntőformának egy olyan példaképpeni kiviteli alakját szemlélteti, amely nagyméretű betontárgyak vagy hasonló elemek helyszínen való öntésére és a nagy viszkozitású be­tonkeverék tömörítésére használható. A 3 öntőformá­nak álló 6 és 7 oldalfalai, 8 feneke és egy vízszintes 9 fedele van, amely utóbbi hengerből és dugattyúból álló 12 munkahenger segítségével függőleges irányban mozgatható. A 3 öntőforma 8 fenekének síkjában a 3 öntőforma 4 és 5 falait vízszintes 10 és 11 tengelyek elfordíthatóan tartják. A 3 öntőforma 4 és 5 falai a felső részükön 14 és 15 csuklós kötések révén 13 kö­­tőrúdlioz vannak erősítve. A 13 kötőrúd külső vége vízszintes hengerből és dugattyúból álló 16 munka­hengerhez csatlakozik, amely a 13 kötőrúdon keresz­tül létrehozza a 3 öntőforma elfordítható 4 és 5 falai­nak szinkronizált ide-oda mozgását, elfordulását. így a 16 munkahenger a 13 kötőrúd segítségével a 4 és 5 falakat a 10 és 11 tengelyek körül elfordítja olyan úton, amilyet a 4. ábrán szaggatott vonalakkal fel­tüntetett két szélső helyzet között fut be, így amikor a betontárgyat öntjük, akkor a 3 ön­tőformába nagy viszkozitású betonkeveréket töl­tünk és a betöltött betonkeveréket felülről nyomás alá helyezzük azáltal, hogy az öntőforma 9 fedelét a hengerből és dugattyúból álló 12 munkahenger révén lefelé nyomjuk. Ezáltal a nagy viszkozitású betonke­verék a 3 öntőformában mechanikusan nyomás alá kerül. Ezt követően a nagy viszkozitású betonkeve­rék elmozdulási síkjaiban ismételten ide-oda való el­mozdulásokat hozunk létre azáltal, hogy a két szem­ben levő 4 és 5 falat a 16 munkahenger és a 13 kötő­rúd segítségével a 10 és 11 tengelyek körül szinkron­ban, mindig azonos irányokba, együtt fordítjuk el. A 12 munkahenger a 3 öntőfonna 9 fedelét egyenle­tes erővel nyomja, miközben a tömöríteni kívánt be­tonkeverékben körülbelül 0,5-1 bar nyomás jön lét­re. Miután a beton tárgyat kellő mértékben tömörí­tettük, a beton olyan szilárd, hogy az öntött tárgy az ismertetett tömörítési folyamat befejezése után köz­vetlenül eltávolítható a 3 öntőformából. Az előbbiek során a betonkeverék feldolgozását olyan esetre vonatkoztatva ismertettük, amelynél az öntőforma áll és alakja egészében azonos a tárgy alak­jával, Csúszóöntésnél az eljárás lényegében azonos, de természetesen az öntőkeverék elmozdulási síkjai me­rőlegesek az öntésalap hosszirányára, és csúszóöntés­nél egymás után következő több öntőkeveréket tömö­rítő térrész is van. Amikor csúszóöntéssel hosszú tárgyat állítunk elő, akkor az öntőforma 34 feneke több száz méter hosz­­szú is lehet. Az öntőgép a 34 fenék mentén, ennek egyik végétől a másikvégéíg mozog, miközben a beton tárgyat, illetve betonkeveréket alakítjuk és tömörít­­jük. A csúszóöntéses öntőformát részben a 34 fenék képezi, amely mentén az öntőgép oldalfali érintkez­nek az ontőkverékkel. A tárgy vagy tárgyak hosszirá­nyú 36 merevítői a 34 fenék teljes hosszán folyamato­san nyúlnak el. Az öntőgép a 34 fenéken 67 sínek mentén mozog és a síneken 66 kerekek tartják. Az öntőgépnek 65 keretteste, a csúszóöntéses 33 öntő formának 38 és 39 oldalfalai, 37 fedele, az öntőforma 38 és 39 olfalfali 40-43 és 50-53 falrészeinek moz­gását vezérlő, hengerből és dugattyúból álló 60-63 munkahengere, valamint a csúszóöntéses 33 öntőfor­mához tartozó 64 betápláló szerkezete van. A csúszó­öntéses 33 öntőforma kibocsátó végénél levő párhuza­mos 44 és 54 falrészek előtt, az öntővonalon belül olyan 40-43 és 50-53 falrészek vannak, amelyek egy mához vagy megfelelő részeikhez illeszkednek, páronként helyezkednek el, .ás a síkjaikban levő, lé­nyegében függőleges 45-49 és 55-59 tengelyek kö­rül páronként mindig ugyanabban az irányban fordít­hatók el. A csúszóöntéses 33 öntőforma 40 -43 és 50-53 falrészeinek 61-63 munkahengerekkel törté­nő elforditása révén párhuzmos, ismételt ide-oda való elmozgásokat lehet létrehozni a 33 öntőforma oldal­falaihoz viszonyítva előre haladó 35 betonkeverék­ben. Ezek az elmozdulások egymással párhuzamos, a hosszirányára merőleges síkokban jönnek létre a 35 betonkeverékben. Például amint a 8. cs 9. ábrákból kitűnik, a 63 munkahenger és az. ehhez erősített 68 tartó révén keresztirányú mozgást lehet átvinni a 48 cs 58 tengelyekre, valamint a 42,43, 52, 53 falrészek­re A 61, 61 és 62 munkahengerek 68 tartókon ke­resztül ugyanúgy kapcsolódnak a 33 öntőforma falai­ban levő megfelelő tengelyekhez, mint a 63 munka­­hengerrel kapcsolatban ismertettük. Amikor csűszóöntést végzünk, akkor a 64 betáp­láló szerkezet segítségével nagy viszkozitású betonke­veréket juttatunk a csúszóöntéses 33 öntőforma 38 és 39 oldalfalai között a 34 fenékre. A csúszóöntéses 33 öntőforma 37 fedele a 33 öntőforma előrehaladási iráryában lefelé és hátrafelé enyhén lejt, minek ered­ményeként a 33 öntőformában levő nagy viszkozitású betonkeverék a 37 fedél ésjvagy a 64 betápláló szerke­zet révén mechanikusan nyomás alá helyezhető. Ami­kor a csúszóöntéses 33 öntőforma 40—43 és 50-53 falrészei középhelyzeteikből elmozdulnak, akkor a falrészek közötti betonra úgy hatnak, hogy a beton­­részecskék egymáshoz viszonyítva elcsúsznak. A be­tonrészecskék elcsúszásának az a következménye, hogy ezek egymással szoros érintkezésbekerülnek és a levegő a részecskék közötti terekből eltávozik. A ta­lálmány szerinti csúszóöntéses eljárásnak fontos jellemzője, hogy a nagy viszkozitású 35 betonkeverék tömörödése kettőnél több térben jön létre. E terek az öntési folyamat során a tárgy hosszirányában van­nak eltolva. A tömörítő mozgás az öntés kezdeti sza­kaszában a legnagyobb, azaz az első szakaszon belül, és a tömörítő mozgás az öntés vége felé csökken, úgy­hogy az utolsó szakaszban, azaz a 43 és 53 falrészek, mint utolsó tömörítő pár között a tömörítő mozgás megközelítően egyenlő a tömörített nyers beton "rugalmas" nyúlóképességével, A tömörítő mozgást mindé t tárgynál tízszer vagy százszor ismételtet­jük. A csúszóöntéses 33 öntőforma első tömörítő tere, szakasza belsejében, azaz az első pármozgatható falrészen belül a legnagyobb a falrészek oldalirányú elmodulása és előnyösen olyan, hogy e falrész párt 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom