192088. lajstromszámú szabadalom • Eljárás felületaktívanyag-hiány következtében fellépő légszomj kezelésére alkalmas gyógyszerkészítmény előállítására

1 192.088 2 A találmány tárgya eljárás a tüdőben még kifejlet­len vagy patológiaiig megváltozott felületi réteggel rendelkező betegeknél a tüdő felületaktív anyagának hiányában fellépő légszomj kezelésére alkalmas gyógy­szerkészítmény előállítására emlősállatok tüdejéből. A II típusú alveoláris sejtekből előállított hatóanya­got a felületaktlvanyag hiányában fellépő légszomj kauzális terápiájára alkalmazhatjuk. A hialin-membrán megbetegedés (HMD) a tüdő alveoláris felületaktív-anyag hiányán alapszik és (gy atelectasia-t okoz. A tüdő felületaktív-anyagának a tracheába történő adagolása gyógyszeres és kauzális kezelési lehetőséget jelent. Az újszölötteken végzett állatkísérleteket és az első klinikai vizsgálatokat mind a természetes felületaktív-anyaggal, mind pedig ennek alkotórészével, a dipalm itil-licitínnel, túlnyomóan foszfatidil glicerollal kombinálva végeztük el. A ter­mészetes felületaktív-anyagot erősen változó és nem kielégítő aktivitása miatt néhány szerző (MORLEY, C.N. és mtsai: The Lancet 1 (1981), 64— 68) nem tar­totta megfelelőnek gyógyászati alkalmazásra. T. FU­­JIWARA kifejlesztett egy félszintetíkus felületaktív­anyagot, amely az emlősállatok tüdejéből előállított természetes felületaktív-anyagnak és mesterséges fosz­­folípideknek a keverékéből áll. 10 db HMD betegség­ben szenvedő kifejlett újszölötteken jó kezelési sike­reket értek el (FUJIWARA, T. és mtsai: The Lancet 1 (1980) 55-59). A tüdő felületaktív-anyagának előállítása egyenle­tesen felaprított, homogenizált tüdőből (V. NEER­­GARD. K.: Verh. Dtsch. Ges. inn. Med, 41 (1929), 249. old.; CLEMENTS, J.A.: Proc. Sec. exp. Biol. (N.Y, 95 (1957), 170. old.), pervazális kimosással (BONDURANT, S.: D.A. MILLER, J. appl. Physiol. 17 (1962, 167. old.) vagy broncheális mosással törté­nik (CLEMENTS, J. A.; Proc. Soc. exp. Biol. (M.V.) 95 (1957), 170. o.|. A hatóanyag gyógyászati alkal­mazása csak erősen felaprított tüdőszövetből történő elválasztással lehetséges. Az (gy előállított kivonat nemcsak a felületaktív-anyag komponenseit tartal­mazza, hanem az alkalmazott extrakciós körülmé­nyektől függően a tüdő és a tüdőben lévő vér oldható és emulgeálható részeit is. Ennek a HMD megbetegedés kezelésére szolgáló fe­lületaktív-anyagnak az előállítására egy módszert ad meg a 3 021 006 számú NSZK beli közzétételi irat. Emlősállatok tüdejéből elektrolit oldattal nyers anya­got állítanak elő, amelyhez, hogy az anyag foszfollpid -tartalma 75-95,5%-os legyen, hozzáadagolják a meg­felelő mennyiségű szintetikus foszfolipidet. A proteintartalom 0,5—5,0%. A sejtdarabokat 500 — 1500 U/min fordulaton elválasztják, majd 0— 10°C hőmérsékleten és 12 000—16 000 U/min fordulatú centrifugálás után megkapják csapadékként a nyers hatóanyag-keveréket. A további feldolgozást úgy vég­zik, hogy a lipideket nátríum-kloridban többször fel­oldják és nagyfordulatszámú centrifugálással eválaszt­­jék. Dialízis, acetonos extrakció és a foszfolipid kloro­form-metanol elegyben történő feloldása után, vala­mint az oldószer elpárologtatása után megkapják a ha­tóanyag-keveréket, amelyhez ezután hozzáadják a foszfáttartalomra vonatkoztatva 1:0,650,12 mól­arányban a dipalmitil-lecitint és a foszfatid-glicerolt. A 58 164 513/1982-es japán közzétételi irat szerint olyan proteinmentes felületaktív anyagot állítanak elő, amelynek foszfolipidtartalma 80% felett van. Az irodalomban megadott egyéb eljárások is (BRWN, E.S. és mtsai: J. Appl. Physiol. 14 (1959), 717.; JOBE, A.: Biochem. Biophys. Acta 489 (1977); 440-453; KING, RJ., A. CLEMENTS: Am J. Physi­ol. 223 (1972)', 707-714.; BERGREN, P. és misai.; IRCS Med, Sei. 9 (1981), 283—284,), amelyek a ter­mészetes felületaktív anyagok kinyerésével foglalkoz­nak és amelyek az emlősállatok tüdejéből elektrolit oldattal végzett extrakción vagy mosatáson és az ezt követő különböző hőmérsékletű és g-számú centrifu­gálással végzett elválasztáson alapulnak. A centrifugá­lással végzett foszolipid elválasztás magas g-számotés sűrűséggradienst igényel és ez a méretnövekedéskor magas költségeket von maga után. SCRAPELLI, E. M. és mtsai (J, Appl. Physiol. 23 (1967), 880—886.) kutya és nyúl tüdejéből izotoni­­kus nátrium-klorid oldattal végzett extrakcióval és az ezt követő többfokozatos centrifugálással nyers felü­letaktív-anyagot állítottak elő. Analitikai célokra SEPHADEXR G 200 gélszűrővel elválasztották a fe­lületaktív-anyag összetevőit. A különböző szemcsemé­ret és a felületaktív tulajdonságok miatt a gélszürés nagy anyagveszteséget okoz, ezért ez nem tűnik meg­felelőnek preparatlv célokra. MORLEY, C. J. és mtsai (The Lancet 1 (1981) 64 —68. old.) HMD betegségben szenvedő újszülötteknek adagoltak 73 arányban dipalmitil-lecitint és foszfati­­dil-glicerolt tartalmazó mesterséges tüdő felületaktív­anyagot, amelynek hatása mégsem volt kielégítő. Szin­tetikus, proteinmentes, dipalmitil-lecitinből és hexa­­dekanolból álló felületaktlv-anyag előállítását adja meg Clements a 4312600 sz. Amerikai Egyesült Álla­mok-beli szabadalmi leírásban. A találmány tárgya eljárás a tüdő felületaktív-anya­gának hiányában fellépő légszomj gyógyítására alkal­mas gyógyászati-készítmény előállítására és amely el­járás nagyipari méretekben is alkalmazható a könnyen hozzáférhető, természetes nyersanyagokon alapuló segédanyagok miatt. A találmány szerint előállított speciális összetételű, természetes tüdő felületaktív­­anyaggal kauzálisán gyógyítani lehet minden olyan megbetegedést, amely a pulmonális felületaktív-anyag megváltozásával jár, különösen alkalmas az újszülöt­teknél és a felnőtteknél fellépő légszomj esetében. Egy ilyen gyógyászati szernek rendkívül nagy az orvo­si és az emberi jelentősége, mindenekelőtt az olyan új­szülötteknél tapasztalt csecsemő elhalálozás csökke­nés tekintetében, akik kifejletlen felületaktív-anyag­gal rendelkeznek, valamint sürgősségi esetekben olyan betegek gyógyításakor, akiknek tüdő-felületaktív­­anyaga patológiai folyamat következtében károsodott! Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy emlősálla­tok felaprltott tüdejéből előállított vizes extraktum­­ból vagy a tüdő vizes fázisából a foszfolipidben gaz­dag és proteint tartalmazó felületaktív-anyagot egy egységes, vízzel nem elegyedő oldószerrel, Így példá­ul kloroformmal, diklór-metánnal, tetraklór-metánnal vagy petroléterrel, anélkül kivonhatjuk, hogy közben ez anyag biológiai hatékonyságát elvesztené. A folya­matban a zavaró sejtalkotók nagy része, különösen e protein, kiválik és így ezek könnyen elválaszthatók. Ezzel a megoldással a felületaktlvanyag feloldására sz eddig főleg analitikai célokra alkalmazott FOLCH- féle extrahálószert (kloroform/metanol 2:1 arányban) egy egységes lipid-oldószerrel pótoljuk, előnyösen kloroformmal és egyéb halogénezett szénhidrogének­kel is, kerülve az alkohol összetevőket. Ezáltal elke­rülhetjük az eddig szokásos laboratóriumi eljárások­ban alkalmazott nagyszámú centrifugélási lépéseket részben a magas g szám és a sürűséggradiens alkalma­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom