192028. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cefém-karbonsav-észter-származékok előállítására

1 2 192.028-klorid-oldattal mossuk. Az oldatot vízmentes mag­nézium-szulfát felett szárítjuk, majd az oldószert csökkentett nyomáson ledesztiíláljuk. A maradékot 20 ml 0,1 n sósavoldatban oldjuk, és Diaion CHP 20P töltetű oszlopon (75—150 m, Mitsubishi Chemi­cal Industries, Ltd., Japán) kromatografáljuk, az eluálást 0,01 n sósavoldattal, majd 20% acetonitrilt tartalmazó 0,01 n sósavoldattal végezzük. Az eluátu­­mot liofilizálva 0,04 g fehér por formájában cím szerinti terméket kapunk. A fenti termék IR- és NMR-spektruma azonos a 2.1. példa (A) eljárása szerint előállított vegyület meg­felelő spektrumaival 1, formálási példa 382,8 g (250 g szabad savnak, azaz (11) képletű ve­­gyületnek megfelelő) l-(ciklohexil-oxi-karbonil-oxi)- -etil-7/3-[2-(2-amino-tiazol-4-il)-acetamido]-3-[ í [l -(2- -dimetil-amino-etil)-lH-tetrahol-5-il]-tioJ-metilj-cef-3- -ém-4-karboxilát~di(hidrogén-klorid)-ot — melyet a 2.1. példában leírtak szerint állítottunk elő - 70,5 g hidroxi-propil-cellulózzal és 70,5 g karboxi-metil­­-cellulózzal alaposan összekeverünk, és a keveréket 261,9 mg-os adagokra osztva (szabad savra számít­va 125 mg hatóanyagnak felel meg) a szokásos módon kapszulázzuk. 2. formálási példa szabad savnak felel meg — 70 g keményítővel és 6 g hidroxi-propil-cellulózzal alaposan összekeverünk, 5 majd a szokásos módon 229,4 mg-os tablettákat ké­szítünk a keverékből (125 mg szabad savnak felel meg). Kísérleti példa 10 A találmány szerinti eljárással előállított 1.1., 1.5., 1.6., 2.1., 2.10., 2.11., 2.12., 1.13., 5.2., 5.7. vegyüle­­tet és kontrollként a (II) képletű vegyületet 1 -(etoxi­­-karbonil-oxi)-etil-észterét, azaz az l-(etoxi-karbonil­­-oxi)-etil-7/3-[2-(2-amino-tiazol-4-il)-acetamido]-3-[£ [ 1- 4 c -(2-dimetil-amino-etil)-lH-tetrazol-5-il]-tioj-metil]-cef­­° -3-ém-4-karboxilátot (továbbiakban (A) vegyület) orálisan adagoljuk egereknek, minden egyes vegyüle­tet egy állatnak, a szabad savra, vagyis a (II) képletű vegyületre számítva 100 mg/kg dózisban. A vegyüle­tek beadása után 0,25,0,5, 1,0 és 2,0 órával meghatá- 2C rozzuk a (II) képletű vegyület koncentrációját az ege­rek plazmájában. A meghatározást Proteus mirabilis Eb 313 baktériummal végezzük, úgynevezett „cup” módszerrel, és kiszámítjuk a plazma koncentráció — idő (0-2 óra) görbe alatti területet (AUC). Kontroll kísérletben a (II) képletű vegyületet szub- 25 kután módon adagoljuk, és a fentiekhez hasonló mó­don kiszámítjuk a görbe alatti területet (AUC). A biológiai hozzáférhetőséget az alábbi képlet se­gítségével számoljuk ki: 382,8 g l-(Ciklohexi!-oxi-karbonil-oxi)-etil-7/3-[2- -(2-amino-tiazol4-il)-acetamido]-3-[|[ 1 -(2-dimetil-ami­­no-etil)-lH-tetrahol-5-il]-tío J -metil]-cef-3-ém-4-karb­­oxilát-di(hidrogén-klorid)-ot - melyet a 2.1. példa szerint állítottunk elő, és amely 250 g (II) képletű 30 Biológiai hozzáférhetőség = AUC (orális adagolás) AUC (szubkután adagolás) x 100% A vizsgált vegyületek biológiai hozzáférhetőségét a 4. táblázatban adjuk meg. 4, táblázat (I) általános képletű vegyületek biológiai hozzáférhetősége Példa (II) képletű szabad sav plazmaszintje AUC Biológiai száma (pg/ml) n=4* (jug.óra/ml) hozzáférhetőség óra _____________________________________(%) 0,025" 0,5------Hő m----------1.1 28,2 26,0 16,4 1,7 30,0 77,2 1.5 14,2 29,2 23,6 1,8 33,1 85,3 1.6 25,5 34,3 12,6 1,5 29,4 75,9 2.1 39,7 34,5 8,9 0,9 30,0 77,1 2.10 34,2 32,5 H,3 1,7 30,1 77,4 2.11 35,3 29,1 14,9 1,5 35,4 91,2 2.12 55,1 34,3 11,5 0,6 35,5 91,5 2.13 52,4 32,6 12,6 2,6 36,1 93,0 5.2 49,7 38,0 5,8 0,6 31,3 80,7 5.7 51,7 44,9 7,9 1,1 36,3 93,5 (A) vegyület 14,7 9,2 2,4 0,7 9,28 23,9 Kontroll {(II) képle­tű vegyü­let s.c.] 69,2 29,0 13,2 1,5 38,8 100 * 4 egérrei kapott átlagérték 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom