192009. lajstromszámú szabadalom • Nyújtott hatástartamu több hatóanyagtartalmú, gyomírtó vagy extender készítmények

1 192.009 1) Kontroll 2) 2-klór-2’, 6’-dietil-N-(metoxi-meti])-acetanilid 1 kg/ha (Lasso) 3) 2-klór-2’, 6’-dietil-N-(metoxi-metil-acetajnilid 2 kg/ha (Lasso) 4) 0,S-dietil-S-(bisz)-2-propenil)-amino-karbonil­­metil)-ditiofoszforsav-észter (3. példa szerinti vegyület) (200 g/ha 5) 0,S-dietfl-S-(bisz(2-propenil)-amino-karbonil­­metil)-ditiofoszforsav-észter (3. példa szerinti vegyület) 500 g/ha 6) 2-klór-2', 6’-dietil-N-(metoxi-metil)-acetanüid 1 kg/ha (Lasso) + 0,S-dietil-S-(bisz(2-propenil)­­-amino-karbonil-metil)-ditiofoszforsav^szter (3. példa szerinti vegyület) 500 g/ha 7) 2-klór-2\ 6’-dietil-N-(metoxi-metil)-acetanilid 2 kg/ha (Lasso) + O ,S-dietil-S-(bisz(-2propenil)­­amino-karbonil-metil)-ditiofoszforsav-észter (3. példa szerinti vegyület) 200 g/ha A 3. példa szerinti vegyületet a 6. példa szerinti ké­szítmény formájában használtuk. A készítményeket 220 liter/ha lémennyiségben per­­meíeztük ki. A kombinációkat tankkeverék formájá­ban használtuk. A permedé koncentrációja hatóanyag­ra számolva 0,9—11 g/1 volt. Tesztnövényként kukoricát, mint haszonnövényt vetettünk cserepenként 5 szemet, hogy a károsodás mértékét ellenőrizzük. Gyomnövényként vadkölest (Panicum ssp) használtunk. Ennek oka, hogy a mag­ról kelő egyszikű gyomnövények közül ez a legellen­­állóbb a gyomirtószerekkel szemben, így pusztulásán jól lemérhető a gyomirtószerek és a kombinációk ha­tékonysága. Cserepenként 20-20 db szemet vetet­tünk el. A permedé kijuttatása után a cserepeket, illetve a növényeket 23—30 C° között tartottuk, a talajt folya­matosan 70-80%-os vízkapacitásra kalibráltuk, hogy fokozzuk a herbicidek bomlási sebességét. Ugyanis az első ültetést, illetve a permetezést követő 15, illetve 30. napon a növények fold feletti részeit eltávolítot­­tuk, majd a talajfelszín lényeges összekeverése nélkül újabb szemeket ültettünk el. Ezzel célunk az volt, hogy provokatív körülmények között vizsgáljuk a találmány szerinti vegyületek hatásfokozó és hatástartam növelő tulajdonságait. Az értékelést minden 15. napon elvégezzük. A vad­köles esetében a pusztulási %-ot, a kukorica esetében az EWRC-skála szerinti fltotoxicitási értékszámot vet­tük fel, ahol az 1 érték a fitotoxicitás mentességet, a 9 a teljes pusztulást jelenti. A vizsgálatot 4 ismétlés­ben végeztük. A hatóanyagok hatása a vadköles (Panicum ssp) pusztulási 9í^ára 16. példa Pusztulási % a kontroll %-ában szerinti 15. 30. 45. kezelések napi értékelésekor sorszáma 1. 0 0 0 2. 0 0 0 3. 13 0 0 4. 0 0 0 5. 0 0 0 6. 100 100 100 7. 100 100 100 6 , 2 A hatóanyagok hatása a kukorica (Zea mays) károsodásának mértékére 16. példa szerinti kezelések sorszáma A fitotoxicitás mértéke az EWRG -skála alapján a 15. 30. 45. napi értékelésekor 1. 1 1 1 2. 1 1 1 3. 1 1 1 4. 1 1 1 5. 1 1 1 6. 1 1 1 7. 1 1 1 A vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy önmagában mind a 2-klór-2’l 6’-dietil-N-(meto­­xi metil)-acetanilid, mind pedig a találmány szerinti készítményeket reprezentáló 3. példa szerinti vegyü­­let hatástalan a vadköles ellen. A két hatóanyagot együtt alkalmazva hatékonysá­guk meglepő módon megnövekedett. Míg a 2-klór-2’, 6' dietil-N-(metoxi-metil)-acetanilid 2 kg/hetáros dó­zisa csupán a 15. napi értékeléskor mutatott alacsony hatást, a vadköles ellen, addig a kombinációk még a 45. napi értékelés szerint is a vadköles 67—100%-os pusztulását okozták. A gyomirtóhatás megnövekedé­se nem volt káros a kukoricára. Megállapítható tehát, hogy a vizsgált dózisban a találmány szerinti vegyüle­tek önmagukban nem károsítják a legellenállóbb egy­szikű gyomnövényt, a vadkölest. * Kombinációban a klór-acetanilid típusú gyomirtó­­szerekkel (amelyek önmagukban szintén hatástalanok vagy hatásuk csekély), olyan nem várt nagy mértékű szinergizmus jelentkezik, amely a vadköles pusztulá­sát, és a hatástartam meghosszabbodását eredménye­zi 17. példa A hatástartam hosszabbításának, a dóziscsökkentés mértékének vizsgálata a klór-acetanilid típusú herbici­dek esetében a találmány szerinti (I) általános képletű vegyületekkel kombinációban. A vizsgálat körülményei megegyeztek a 16. példá­ban leírtakkal. A kezelések az alábbiak voltak: 1) Kontroll 2) alaklór (N-(2,6-dietil-fenil)-N-(metoxi-metil)­­klór-acetamid) 2,0 kg/ha 3) alaklór 1,0 kg/ha 4) acetoklór (N-(etoxi-metil)-2-etil-6-metil-klór­­acetanilid) 2,0 kg/ha 5) acetoklór 1,0 kg/ha 6) butaklór (N-(butoxi-metil)-2-klór -2’,6’-dietil-ace­tanilid) 4,0 kg/ha 7) butaklór 2,0 kg/ha 8) dietalil (N-(klór-acetil)-N-(2,,6’-dietil-fenil)-gli­­cin) 4,0 kg/ha 9) dietatü 2,0 kg/ha 10) dimetaklór (2-klór-N-(2’,6’-dimetil-fenil)-N-(2- metoxi-etil)-acetamid) 2,0 kg/ha 11) dimetaklór 1,0 kg/ha 12) pretilaklór (2-klór-2’,6’-dietil-N-(2-propoxi-etil) -acetanilid) 3,0 kg/ha 13) pretilaklór 1,5 kg/ha 5 10 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom