192005. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 1-azolil-3-pirazolil-2-propanol-származékot tartalmazó fungicid szer és eljárás l-azolil-3-pirazolil-2-propanol-számazékok előállítására
1 192.005 2 az (l) általános képletnél megadott jelentéssel azonos, Hal jelentése célszerűen klór-, brórn- vagy jódatom. A (IV) általános képletű 2-(halogén-metil)-oxiránszármazékok ismertek, illetőleg ismert módon állíthatók elő oly módon, hogy (VI) általános képletű dihalogén-alkanolt vizes lúggal reagáltatnak (J. Org. Chem. 27,2242(1961)). A kiindulási anyagként alkalmazható (V) általános képletű azol-származékok képletében M jelentése hidrogénatom, nátrium- vagy káliumatom. Az (V) általános képletű azolszármazékok általában ismert vegyületek. Az alkálifémsókat oly módon állítják elő, hogy pirazolt, illetve 1,2,4-triazolt, nátrium- vagy kálium-etiláttal reagáltatunak, vagy pirazolt, illetve 1,2,4-triazolt a megfelelő mennyiségű alkálifém -hidridekkel reagáltatnak. Egy további eljárásnál kiindulási anyagként alkalmazható dihalogén-alkanolok (VI) általános képlettel írhatók le. A képletben R jelentése az (I) általános képletnél R vonatkozásában megadott jelentéssel azonos, Hal jelentése előnyösen klóratom. A (VI) általános képletű dihalogén-alkanol-származékok ismertek, illetve ismert módon állíthatók elő oly módon, hogy 1,3-dihalogén-acetont, így célszerűen 1,3-diklór-acetont megfelelő Grignard reagenssel reagáítatjuk(J. Org. Chem. 27, 2242 (1961)). Higítószerként a találmány szerinti eljárásnál előnyösen közömbös szerves oldószerek alkalmazhatók. Ezek közül említjük meg a nitrileket, mint az acetonitrilt, az aromás szénhidrogéneket, mint például ben- 1 zol, toluol vagy diklór-benzol; a formamidot, mint például dimetil-formamid; a halogénezett szénhidrogéneket, mint metilén-klorid vagy széntetraklorid, továbbá a hexametil-foszforsav-amidot. A találmány szerinti eljárást alkálifém-alkoholátok jelenlétében hajtjuk végre. Ezek közül említjük meg a nátrium- és kálium-metilátot vagy etilátot, továbbá előnyösen a kálium-terc-butilátot. A találmány szerinti eljárásnál a reakcióhőmérséklet széles tartományban változtatható, általában 30 és 150°C, előnyösen 80 és 150°C közötti hőmérsékleten dolgozunk. A találmány szerinti eljárásnál 1 mól (II) általános képletű oxiránra előnyösen 1-4 mól pirazolt és 1-4 mól alkálifém-alkoholátot alkalmazunk. A végtermék elkülönítését általában ismert módon végezzük Az a) és ß) eljárással előállított (II) általános képletű oxirán-származékok elkülönítés nélkül is továbbalakíthatók (I) általános képletű vegyületekkel. Az (I) általános képletű vegyületek előállítására alkalmazható további eljárásnál higítószerként közömbös szerves oldószerek az előnyösek; ezek közül említjük meg a ketonokat, így például az acetont és a metil-etil-ketont; a nitrileket, mint például acetonitiil; az alkoholokat, mint például az etanol vagy izopropanol; az étereket, mint például a tetrahidrofurán vagy dioxán; a formamidokat, mint például a dimetil-formamid, továbbá az aromás és halogénezett szénhidrogéneket. Ezek az eljárások adott esetben savmegkötő anyag jelenlétében végezhetők. Erre a célra bármely ismert szervetlen vagy szerves savmegkötőanyag alkalmazható, így például az alkálifém-karbonátok, mint náriumvagy kálium-karbonát, továbbá a rövidszénláncú terder-alkil-aminok, cikloalkil-aminok vagy aralkil-aminok, előnyösen a trietil-amin, N,N-dimetil-ciklohexilamin, diciklohexil-amin, N,N-dimetil-benzil-amin, továbbá piridin, és diazabiciklooktán, továbbá megfelelő feleslegben vett azol. Ezeknél az eljárásoknál a riakcióhőmérséklet széles tartományban változtatható, általában 20 és 150°C, előnyösen 20 és 150°C közötti hőmérsékleten dolgoznak. Ez utóbbi eljárásoknál 1 mól (IV) általános képletű 2-(halogén-metil)-oxiránra illetve (VI) általános képletű dihalogén-alkanolra 2-4 mól (V) általános képletű azolszármazékot és adott esetben 2-4 mól savmegkötő anyagot alkalmaznak. A keletkezett (I) általános képletű vegyületeket a szokásos módon különítik el. Az (I) általános képletű savaddíciós sókat szokásos módon állítjuk elő, így például az (I) általános képletű vegyületeket megfelelő közömbös oldószerben feloldjuk, majd az oldathoz savat, így például sósavat adunk, majd a kapott sókat ismert módon, például szűréssel különítjük el; adott esetben a kapott sót közömbös szerves oldószerrel mosva tisztítjuk. Az (I) általános képletű vegyületek fémsókomplexeit ismert megoládssal, egyszerű módon állíthatjuk elő, így például a fémsót alkanolban, mint etanol feloldjuk, majd ehhez az oldathoz hozzáadjuk az (I) általános képletű vegyületeket. A kapott fémsókomplexeket ismert módon, például szűréssel különítjük el; a kapott terméket adott esetben átkristályosítással tisztítjuk. A találmány szerinti vegyületek erős fungicid hatást mutatnak, és ezért nemkívánatos gombák ellen hasznosíthatók. A találmány szerinti vegyületeket ezért fungicid szerek hatóanyagaként használhatjuk fel. A találmány szerinti fungicid szereket a növényvédelem területén alkalmazhatjuk az alábbi gombák ellen: Oomycetes, Chytridiomycetes, Zygomycetes, Ascomycètes, Basidiomycetes, Deuteromycetes. A találmány szerinti készítméyneket a növények jól tolerálják, ezért e készítményeket a szükséges koncentrációban használhatjuk a növények föld feletti részének a talaj valamint a vetőmag kezelésére. A találmány szerinti készítményeket különösen jó eredménnyel hasznosíthatjuk a gabona betegségek leküzdésére, így például Cochliobolus sativus, Erysiphe graminis, Puccinia és Pyrenophora teres ellen,t ovábbá az alma-foltosodás (Venturia inaequalis) leküzdésére, továbbá a rizs megbetegedések, mint például Pyricularia és Pellicularia ellem A hatóanyagokat ismert módon készítménnyé alakíthatjuk, oldatokat, emulziókat, szuszpenziót, port, habot, pasztát, granulát, aeroszolt, hatóanyaggal bevont természetes és szintetikus anyagokat, polimer anyagok segítségével készített finom kapszulákat, a vetőmagok számára bevonóanyagot, hatóanyaggal bevont természetes és szintetikus anyagokat, továbbá füstpatronokat- és spirálokat, hideg és meleg ULV készítményeket állíthatunk elő. A készítményeket ismert módon állítjuk elő, így a hatóanyagot segédanyaggal, higítóanyaggal, folyékony oldószerrel, nyomás alatt cseppfolyósított gázokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal, adott esetben felületaktív anyagokkal, így emulgeálószerekel és/vagy diszpergálószerekkel és/vagy habzást előidéző anyagokkal elegyíthetjük. Abban az esetben, ha higítószerként vizet használunk, oldást elősegítő anyagként használhatunk szerves oldószereket is. Folyékony oldószerként az alábbiak alkalamazhatók: aromás anyagok, így xilol, toluol, vagy alkil-naftalin, klórozott aromás vagy klórozott alifás szénhidrogének, így klórbenzol, klór-etilén vagy metlén-klorid, alifás szénhid-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
