191996. lajstromszámú szabadalom • Készülék és eljáráss aktív starter mikroorganizmus kultúrák szárítására

2 191996 3 A találmány tárgya eljárás szárított ak­tív starter mikroorganizmus kultúrák előállí­tására. A találmány szerint az aktív starter kultúrákat nagyfrekvenciás erőtérben törté­nő szárítással, levegőárammal történő hűtés alkalmazásával állítjuk elő. Ugyancsak a ta­lálmány tárgya az eljárás foganatosítására alkalmas berendezés. A szárított, aktív starter kultúrák előál­lítása az élelmiszeriparban fontos feladat. Az élesztő, gomba, baktérium, stb. alkalmazására alapuló technológiák egyszerűsíthetök és lé­nyegesen előnyösebben standardizálhatok ilyen starter kultúrák alkalmazásával. A szá­rított aktív sütőélesztő előállítása a korszerű kenyérgyárak, kis pékségek és háztartások szempontjából egyaránt aktuális. A szárított élesztő előnye a friss présélesztövel szemben többoldalú: automatizált felhasználás esetén a szemcsés szárítmány könnyebben adagolható, továbbítható és csupán mintegy 1/3-nyi tö­meg mozgatásával kell számolni; hűtés nélkül több hónapig eltartható, így a technológia hosszabb időn keresztül különösebb ellenőr­zés nélkül fenntartható. Különösen fontos az a tény, hogy a szárított élesztő nem igényel hűtést, mivel sok esetben léphetnek fel ellá­tási gondok, ezen kívül meleg éghajlatú or­szágokban is a termék jól tárolható, illetve nagyobb távolságra szállítható. Szárított élesztő előállítására számos el­járás ismeretes. Korábbi eljárások szerint a szárítást dob vagy porlasztó-szárítóval vé­gezték. Ezek hátránya volt, hogy a dobszárí­tóról kapott termék nagyobb, kemény dara­bokból állt, míg a porlasztva szárított élesztő túl finom, lisztezerű volt. Mindkét eljárás alacsony kelesztőképességű élesztószárít­­mányt szolgáltat. A 3 962 467 számú USA-beli szabadalmi leírás szerint forgókések aprítóberendezéssel vagy 50-60% szárazanyag-tartalomig történő porlasztva-száritással készítik elő az élesz­tőt, majd fluid-ágyas készülékben végzik, il­letve fejezik be a szárítást. Az eljárás során annak utolsó szakaszában legalább 10, de legfeljebb 30 percig 52-55 °C-ra emelik az élesztő hőmérsékletét. A 4 081 558 számú USA-beli szabadalmi leírás szerint granulált élesztőt adagolnak fluid-ágyas berendezésbe, melynek perforált fenékleraezén 45 °C hőmérsékletű levegő áramlik felfelé. Amikor az élesztő száraz­anyag-tartalma 50-60%-ra nő és ragacsossá kezd válni, egy megfelelő fordulatszámú ke­verő beindításával a durva élesztő-granulá­tumot széttördelik oly módon, hogy a sejteket még ne károsítsák. Eközben tovább folytatják a nedvesség elvonását a kívánt szárazanyag-tartalom eléréséig. A Pressindustria cég ipari méretű vib­­ro-fluid rendszerű szárítója (lásd Gyimesi - Sólyom: Élesztő- és szeszipari kézikönyv, 187. oldal) is fluid-ágyas. A négy rekeszre osztott szárítókamrában rekeszenként eltérő az élesztő szárazanyag-tartalmának megfelelő hőmérsékletű levegőt vezetnek be alulról. A száradó rézsüsen elhelyezett vibráló gázel­osztó lemezen halad kamráról-kamrára. Az el­járás hátránya, hogy négyféle levegő-hőmér­sékletet kell fenntartani, és nem küszöböli ki a termodiffúziós gradiens száradási sebessé­get. csökkentő hatását. A fenti eljárásokhoz hasonló módon állí­tanak elő gomba, illetve baktérium starter kultúrákat is. A fenti eljárások közös hátránya, hogy a szárítási időtartam és szárítási idő szorzata minden esetben nagy. Ugyanis viszonylag alacsony hőmérsékleten történő szárításhoz hosszú idő szükséges, míg a szárítási idő csökkentése csak a hőmérséklet jelentős nö­velésével érhető el. Ennek következtében az így előállított starter kultúrák vitalitása il­letve szaporodási hatásfoka meglehetősen alacsony. A találmány célkitűzése, hogy olyan el­járást biztosítson, mely a fenti hátrányokat kiküszöböli és rövid idő és alacsony hőmér­séklet alkalmazásával magas aktivitású star­ter kultúrákat ad. A fenti célkitűzést a jelen találmány szerinti eljárással és berendezéssel oldjuk meg. Az eljárás lényege, hogy a mikroorga­nizmusok, előnyösen élesztő, szárítását nagy­­frekvenciás erőtérben, levegőárammal történő hűtéssel végezzük. Az eljárás során az alkalmazott nagy­­frekvenciás erőtér frekvenciája célszerűen 1-3500 MHz. A nagyfrekvenciájú váltakozó elektromágneses erőtérbe helyezett sejtek megengedhető maximális hőmérsékletét, vala­mint a nedvességtartalom elszállítását levegő­árammal, vagy inertgáz (pl. nitrogén) vízel­vonó kezeléssel, célszerűen hűtéssel történő recirkuláltatásával biztosítjuk. A levegőáram hőmérséklete célszerűen szobahőmérsékleten és legfeljebb 35 °C között van. A találmány szerinti eljárást általában atmoszférikus nyo­máson végezzük. Végezhető az azonban csök­kentett nyomáson is, mely esetben alacso­nyabb hőmérséklet is alkalmazható, ily módon a szárítás még kíméletesebbé tehető. A találmány szerinti eljárást célszerűen olyan berendezésben végezzük, mely a cél­szerűen granulált szárítandó anyagot hordo­zó szitaszövetből, valamint a szitaszövet fe­lett, illetve adott esetben az alatt elhelyezett nagyfrekvenciás elektródalemez(ek)ből áll. Az eljárás célszerű megvalósítása esetén a be­rendezés hideg elektródjaként magát a szita­­szövetet alkalmazzuk. A találmány szerinti eljárással előállított sejtek szaporodóképességének fenntartása a szárításnál alkalmazott anyag-hőmérséklet és időtartam függvénye. A találmány szerinti el­járás olyan termodiffúziós gradienst biztosít, mely a hagyományos hőkőzléshez képest na­gyobb szárítási sebességek elérését teszi le­hetővé, - mely az előzőekben említett csök­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom