191987. lajstromszámú szabadalom • Eljárás foszfortartalmú amidvegyületek előállítására

7 191987 8 Azok az (I) általános képletü vegyült— tek, amelyek képletében R2 hidroxilcsoport, gyógyszerészetileg elfogadható bázisokkal sókat képeznek. E2’re a célra megfelelő bázi­sok például a nátrium-, kálium- és kalcium­­-hidroxid, valamint a nátrium- és kálium­­-karbonát. Sók képezhetők továbbá gyógy­szerészetileg elfogadható aminokkal, így pél­dául ammóniával, N-metil-glukaminnal, etanol­­-aminnal, dietanol-aminnal, lininnel és argi­­ninnel. A találmány szerint előállított, bizonyos (I) általános képletű vegyületek gyógyszeré­szetileg elfogadható oldószerekkel, például vízzel vagy etilalkohollal szolvátokat képez­hetnek. Az (I) általános képletben bizonyos ato­mok aszimmetrikusak lehetnek és így a ve­gyületek kiralitás-központokkal rendelkez­nek. Ezek a központok a szakember számára nyilvánvalók. Valamennyi ilyen kiralitás-köz­­ponttal rendelkező izomer, sztereokémiailag tiszta formában vagy keverék formájában ugyancsak a találmány tárgyát képezi. Az (I) általános képletű vegyületek és gyógyszerészetileg elfogadható sóik gátolják az enkefalinázoknak nevezett enzimek aktivi­tását. A vegyületek elsősorban az enkefalináz A gátlására használhatók. Azt találtuk, hogy bizonyos (I) általános képletű vegyületek in vitro tesztekben 10~10 - 10~6 M koncentráci­óban az említett enzim aktivitását 50%-ban vagy ennél nagyobb %-ban gátolják. A találmány tárgyát képezi továbbá az eljárás gyógyszerkészítmények előállítására, amelyek az (I) általános képletü vegyületek­­nek vagy gyógyszerészetileg elfogadható só­iknak az enkefalináz gátlására hatásos meny­­nyiségeit gyógyszerészetileg elfogadható hordozó- vagy kötőanyagokkal keverve tar­talmazzák. Ezek a gyógyszerkészítmények el­készíthetők az ismert dózisformák, így tab­letták, kapszulák vagy elixírek alakjában orális beadásra vagy steril oldatok vagy szuszpenziók alakjában parenterális vagy bőrön át történő beadásra. Egy (I) általános képletü vegyület vagy gyógyszerészetileg elfogadható sója tipikusan enkefalináz-gátló hatást fejt ki, ha körülbe­lül 0,01-100 mg/kg testsúly előnyös dózisban alkalmazzuk. A dózisokat 3-8 órás intervallu­mokban adjuk be. A dózis mennyisége és gyakorisága azonban függ az eset súlyossá­gától, a beteg általános fizikai állapotától és más faktoroktól, amelyeket az orvosok ismer­nek. Az (I) általános képletü vegyületeket, sóikat és szolvátjaikat a következőképpen ál­lítjuk elő: A) azokat az (I) általános képletű vegyülete­ket, amelyek képletében Y jelentése 0 II-CNH-, úgy állítjuk elő, hogy egy (XX) alta­­lánoB képletű vegyületet - a képletben R1, W és X a fenti jelentésű - egy (XXI) általános képletü vegyülettel - a képletben R2 és Ï. a fenti jelentésüek - kondenzálunk [(A) reak­cióvázlat]; B) azokat az (I) általános képletű vegyülete­ket, amelyek képletében Y jelentése 0 II-NHC-NH-, úgy állítjuk elő, hogy egy (XXII) általános képletü vegyületet - a képletben R1, W és X a fenti jelentésüek - egy (XXIII) általános képletü vegyülettel - a képletben R2 és Z a fenti jelentésüek - reagáltatunk [(B) reakcióvázlat]; C) azokat az (I) általános képletű vegyülete­ket, amelyek képletében Y jelentése 0-NH(i-0-, úgy állítjuk elő, hogy egy (XXIV) általános képletű vegyületet - a képletben R1, W és X a fenti jelentésüek - egy (XXV) általános képletü vegyülettel - a képletben Rz és Z a fenti jelentésüek - reagáltatunk [(C) reakcióvázlat]. A fenti A)~C) eljárásokban, ha szüksé­ges vagy kívánatos, bármely funkciós cso­portot megvédjük, majd az A), B) vagy C) eljárás elvégzése után az előállított (I) álta­lános képletű vegyületből ha szükséges vagy kívánatos, bármely védőcsoportot eltávolít­juk, kívánt esetben olyan (I) általános kép­letű vegyületek előállítására, amelyek képle­tében W, -OR1 és R2 közül legalább az egyik hidroxilcsoport, olyan kapott (I) általános képletű vegyületet, amelynek képletében W, - OR1 és R2 a tárgyi körben meghatározott, de legalább egyikük észterezett hidroxilcso­port, dezészterezünk, és az (I) általános képletü vegyületet mint olyant, vagy mint gyógyszerészetileg elfogadható sót, nem-szol­­vatált formában vagy mint gyógyszerészeti­leg elfogadható oldószerrel képzett szolvátot izoláljuk. Az A) eljárást általában úgy végezzük, hogy a (XX) és (XXI) általános képletü ve­gyületeket az irodalomból ismert standard kapcsolási eljárásokkal reagáltatjuk. Ilyen kapcsolási eljárások találhatók például a következő irodalmi helyen: .The Peptides: Analysis Synthesis Biology", 1. kö­tet (Major Methods of Peptide Bond Formati­on), E. Gross and J. Meienhoffer kiadók, Academis Press 1979. A kondenzációt végezhetjük például egy megfelelő, például aprotikus oldószerben, így N,N-dimetil-formamidban, előnyösen iners at­moszférában, kondenzálószer, így diciklohe­­xil-karbodiimid vagy difenil-foszfenil-azid al­kalmazásával. A B) és C) eljárásokat általában úgy végezzük, hogy a (XXII) és (XXIII), illetve a (XXIV) és (XXV) általános képletü vegyülete­ket nem-reaktív oldószerben, például diklór­­-metánban vagy etil-acetátban, szobahőfok és 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom