191987. lajstromszámú szabadalom • Eljárás foszfortartalmú amidvegyületek előállítására
9 191987 10 a visszafolyatás hőmérséklete közötti hőmérsékleten reagáltatjuk. A dezészterezést végezhetjük az észtercsoportok preferenciális és/vagy egymás utáni eltávolítására a szakirodalomból ismert eljárásokkal, s így részleges vagy teljes hidrolízist végezve. A dezészterezést egy fentiekben definiált (I) általános képle tű észtervegyületen végezzük. Észtercsoportok preferenciális eltávolítását például a [D] reakcióvázlat szemlélteti. A reakcióvázlaton feltüntetett (I) képletű vegyületben a C7H7 benzilcsoportot jelent. A szakember számára nyilvánvaló, hogy más (I) általános képletű észterszármazékok dezészterezésére is használhatók a szemléltetett és az irodalomból ismert más eljárások. A [D] reakcióvázlat szerint a (XXX) képletű vegyületet katalitikus redukciónak vetjük alá, palládium/szén katalizátor alkalmazásával, hidrogén jelenlétében megnövelt nyomáson, megfelelő oldószert, például alkoholt használva. így a (XXXI) képletű vegyületet kapjuk. Egy másik eljárás szerint a (XXX) képletű vegyületet dioxán jelenlétében és nátrium-hidroxid hozzáadásával kálium-fluoriddal és 18-korona-6-tal reagáltatjuk. A reakciót általában magasabb hőmérsékleten, például a visszafolyatás hőmérsékletén végezzük. így a (XXXII) képletű vegyületet kapjuk. Egy következő eljárás szerint a (XXX) képletű észtert ecetsavban, általában iners atmoszférákban, szobahőfokon hidrogén-bromiddal kezeljük, így a (XXXIII) képletű vegyületet kapjuk. Végül, a (XXX) képletű vegyület dezészterezését úgy végezzük, hogy azt bróm-trimetil-szilánnal reagáltatjuk. A reakciót általában iners atmoszférában, szobahófokon végezzük. így a (XXXIV) képletű vegyületet állítjuk elő. Azoknak az (I) általános képletű vegyületeknek az észterezését, amelyek képletében W, OR1 és/vagy R2 hidroxicsoport, az irodalomból jól ismert eljárásokkal végezhetjük, például úgy, hogy a szóbanforgó hidroxicsoportot magasabb hőmérsékleten aktivált észtercsoporttá, például kloriddá alakítjuk, majd az igy kapott vegyületet szerves bázis jelenlétében egy R’OH vagy R2H általános képletű alkohollal reagáltatjuk, s így kapjuk a kívánt észtert. Az (I) általános képletű vegyületek sóit a szokásos eljárásokkal képezhetjük, például úgy, hogy egy (I) általános képletű vegyület szabad sav vagy szabad bázis formáját a megfelelő bázis vagy sav egy vagy több ekvivalens mennyiségével reagáltatjuk, oldószerben vagy olyan közegben, amelyben a só oldhatatlan; vagy egy meglévő só kationjait megfelelő ioncserélő gyantán más kationokra kicseréljük. Azokat a (XX) általános képletű vegyületeket, amelyek képletében az X csoportban p=0, előállíthatjuk például úgy, hogy először egy (II) általános képletű vegyületet egy (III) általános képletű vegyülettel reagáltatunk, s így egy (IV) általános képletű vegyületet állítunk elő. A reakció jó hatásfokkal végbemegy bázis, például fém-alkoxid vagy riátrium-hidrid jelenlétében. A reakciót az [F] reakcióvázlat szemlélteti. A reakcióvázlaton szereplő képletekben W, R1 és R3 a fenti jelentésüek, R lehet bármely szokásos alkilcsoport vagy funkcionálisan ezzel egyenértékű csoport, például benzilcsoport és L egy megfelelő csoport, amely a reakciókörülmények között kilép. Ilyen kilépő csoportok lehetnek a halogének, így a bróm- vagy jód- és a szulfonsav-észter-csoportok, így p-toluolszulfoniloxi-, trifluor-metil-szulfoniloxicsoport és hasonlók. Ennek a reakciónak a termékét, a (IV) általános képletű vegyületet azután a megfelelő szabad karbonsavvá (R=H) alakíthatjuk, a szakember számára ismert módszer egyikével, amely az észtertipusok között differenciál, igy például, ha R benzilcsoport és R1 etilcsoport, akkor R katalitikus hidrogénezéssel szelektíven eltávolítható. Azokat a (XX) általános képletű vegyületeket, amelyek képletében az X csoportban p=l, előállíthatjuk úgy, hogy egy (II) általános képletű vegyületet egy (VI) vagy (VII) általános . képletű, 2- vagy 3-szubsztituált akrilsav-származékkal reagáltatunk, s igy a megfelelő (VIII), illetve (IX) általános képletű vegyületeket kapjuk. A reakciókat a [G] reakcióvázlat szemlélteti. A reakcióvázlaton szereplő képletekben W, R1, R3 és R a fenti jelentésüek. így például, ha W=0Et, R3=Et és R=R3=benzilcsoport, akkor a reakciót nátrium-hidriddel, toluolban, szobahófokon vagy a visszafolyatás hőmérsékletén végezhetjük. A (VIII) vagy (IX) általános képletű termékek azután például a fent említett eljárásokkal a szabad karbonsavakká (R=H) alakíthatók. Egy alternatív eljárással egy (XI) vagy (XII) általános képletű szubsztituált propionsav-származékot - a képletekben L, R3 és R a fenti jelentésüek - kondenzálunk egy (II) általános képletű vegyülettel, s így állítjuk elő a (VIII), illetve (IX) általános képletű vegyületet. Ezt a reakciót lényegileg azonos módon végezhetjük, mint ahogyan azt a (II) és (III) általános képletű vegyületek rea.Kpjójára ismertettük. » A (IV), (VIII) és (IX) általános képletű vegyületek szintézisére alternatív eljárásokat ír le például: Houben-Weyl’s Methoden der Organischen Chemie, XII. kötet, I. rész (1963) és II. rész (1964). A (XXII) általános képletű vegyületeket [beleértve azokat az (la) általános képletű vegyületeket, amelyek képletében Ya jelentése -N=C=0] előállíthatjuk a megfelelő (IV) vagy (VIII) általános képletű vegyületekból, ha R=H, például a megfelelő (IVaf, (IVb), illetve a (Villa), (VlIIb) általános képletű ve-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
